A kukoricabogár terjedése és a védekezés módszerei

A kukoricabogár terjedése...3A kukoricabogár magyarországi elterjedéseés kártételeAkukorica hazánkban a legfontosabb és a legjövedelmezõbbszántóföldi kultúra. Vetésterülete meghaladjaaz 1 millió hektárt. A kultúra jól ismert, gyakorikártevõihez – drótférgek, cserebogár pajorok, kukoricabarkó,kukoricamoly, vetési bagolylepke, gyapottok-bagolylepkestb. – 1995-ben egy új, Észak Amerikában honosfaj társult. Ez az amerikai kukoricabogár, tudományosnevén Diabrotica virgifera virgifera, ami tehát mártöbb, mint egy évtizede jelen van az országban. Az elmúltévekben a faj látványos gyorsasággal terjedt el Európaszámos országában.A kártevõ népességét a megyei mezõgazdasági szakigazgatásihivatalok növény- és talajvédelmi igazgatóságai(a korábbi növény- és talajvédelmi szolgálatok) valamennyimegyében ivari csalogató csapdával és sárga színû,ragacsos lappal évente felmérik.Ezen túl a megyei MGSZH-k növény- és talajvédelmiigazgatóságainak a szakemberei a kukorica vetésterületkb. 5%-án évente mérik fel a kukoricabogár lárvája általokozott kártétel mértékét. Az elmúlt hat évben az inváziósfaj az ország több déli és középsõ megyéjében gazdaságikártételt okozott.1. táblázat. Az amerikai kukoricabogár rajzásaa 2000-2006. években(havonkénti bogárfogás, egyed; arány)Év Június Július Augusztus Szeptember2000 1959 9443 4384 419(12,1%) (58,2%) (27,0%) (2,6%)2001 339 12073 13672 4977(1,1%) (38,8%) (44,0%) (16,0%)2002 2431 21584 12420 6727(5,6%) (50,0%) (28,7%) (15,6%)2003 2026 12588 7306 1304(8,7%) (54,2 %) (31,5%) (5,6 %)2004 16 5487 8170 4145(0,1%) (30,8%) (45,9%) (23,2%)2005 123 6665 9595 8682(0,5%) (25,6%) (36,9%) (33,4%)2006 130 7104 10374 6959(0,5%) (28,9%) (42,2%) (28,3%)Az utóbbi néhány év tapasztalataiAz amerikai kukoricabogár elõrejelzése nem könnyûfeladat. Ehhez érdemes számba venni azt, hogy az elmúltévekben hogy alakult a kártevõ népessége, kártétele azadott idõjárási körülmények között. Az egynemzedékesfaj fejlõdésmenete, rajzása és kártétele az utóbbi néhányévet összehasonlítva meglehetõsen eltért egymástól. A2003. és 2007. év rendkívül meleg és aszályos volt, azeddigi legnagyobb területû és legerõsebb mértékûkártételekkel, termésveszteséggel. Ezzel szemben2004, 2005 és 2006 jóval hûvösebb és kifejezetten csapadékosévek voltak, s a kártétel területi kiterjedése ésmértéke jelentõsen elmaradt a 2003. évitõl. 2005-benés 2006-ban a faj egyedfejlõdése a hûvös, nedves talajbanlelassult. Mind a lárvák kelése, mind a bogarak megjelenésemásfél-, kéthetes késéssel indult 2003-hoz képest.Az elsõ lárvákat 2005. május 31-én észleltük az országdéli megyéiben. 2004-ben június 2-án jelentek megaz elsõ lárvák. Az aktív hõösszegszámítás alapján májusvégétõl volt várható a lárvakelés. A sok esõ miatt mintegy40-60 %-os lárvapusztulás gyérítette a kártevõ népességét.A 2003-hoz hasonlóan meleg és jobbára száraz2007. évben, ami korai vetést tett lehetõvé, viszont mármájus 15-én kikeltek az elsõ lárvák, míg az elsõ bogarakatjúnius 11-én figyeltük meg. 2005-ben a bogarakrajzása viszont csak június 21-én indult. Egy évvel korábbanmég késõbb, június 27-én észleltük az elsõ bogarat.2005-ben a kártevõ rajzása július végén és augusztusbanvolt intenzív (1. táblázat). Ezzel szemben 2003-banjúnius végén – július elsõ felében tapasztaltuk a legerõsebbrajzást. A rajzás 2005. és 2006. szeptember és októberhónapjaiban is meglepõen intenzív volt. A 2005.szeptemberi csapdafogás egyedszám és arány tekintetébenis az eddigi legnagyobb volt, még a júliusi fogást isfelülmúlta. Az októberben fogott bogarak száma is jóvalmeghaladta a korábbi években, e hónapban fogottegyedek számát. A 2006. évi hosszú, száraz és meleg õszrendkívül kedvezett a nõstény bogarak tojásrakásának ésrengeteg tojás került a talajba. Ezzel szemben 2007. augusztusábancsökkent a rajzás intenzitása a júliusi rekkenõhõség után. Figyelemre méltó jelenség, hogy a bogárnépességazon déli és középsõ (Baranya, Bács-Kiskun,Békés, Csongrád) megyékben, ahol jelentõsen csökkenta monokultúrás kukoricaterület aránya, ott visszaesett.Ezen megyékben a kártevõ népessége egy alacsonyabbszinten kezd stabilizálódni. Az ettõl keletre, északra,nyugatra lévõ (Hajdú-Bihar, Szabolcs-Szatmár-Bereg,Fejér, Komárom-Esztergom, Gyõr-Moson-Sopron, Vas,Veszprém, Somogy megye nyugati fele) megyékben viszontszámottevõen nõtt. Ezért emelkedhetett az átlagosbogárfogás pl. 2005-ben (1236 egyed/feromon csapda;133 egyed/sárgalap). Az összesített fogási eredményekalapján megállapítható, hogy két év (1998 és 2004) kivételévela bogárnépesség határozottan nõtt.

4 A kukoricabogár terjedése...2. táblázat. Az amerikai kukoricabogár népességét felmérõ csapdázás eredményeiaz 1997-2006. évekbenÉv Csapdázási Fogott bogár (egyed) Átlagos imágófogás bogár/csapdahelyek számaferomon Multigard Pherocon AM feromon Multigard Pherocon AM1997 16 2395 — 147,9 – –1998 16 1790 84 – 74,3 3,6 –1999 19 6407 909 – 337,2 47,8 –2000 27 10014 4586 925 370,9 229,3 54,42001 35 (15*) 19030 4559* 3060 543,7 303,9* 87,42002 42 35071 – 5578 835,0 – 132,82003 20 17975 – 2908 898,7 – 145,42004 21 15650 – 1738 745,2 – 82,72005 21 26020 – 2527 1236,4 – 1332006 19 25888 – 1365 1362,5 – 71,84* Multigard csapdák 15 helyen üzemeltek (2001).3. táblázat. Az amerikai kukoricabogárgyökérkártétel-felmérés 2000-2007. évi eredményeiÉv Felvételezett Felvételezett Amerikaitáblák száma terület kukoricabogár(ha) lárva általkárosítottterület (ha)2000 969 41357 31032001 955 44895 103112002 919 40621 74882003 1145 53594 109222004 1072 46556 67502005 1306 47781 76412006 1309 46281 13872007 1422 50170 144072005-ben 7641 hektáron fordult elõ valamilyen mértékûkártétel. Ez kevesebb a 2003. évinél. 2005-ben elsõízben már Veszprém, Gyõr-Moson-Sopron, Vas ésSzabolcs-Szatmár-Bereg megyében is regisztráltuk a lárvákáltal okozott gyökérkártételt. Több megyében a végrehajtottvetésváltás eredményeként a lárvakárosított területa korábbi évekhez képest jelentõsen csökkent, illetveáthelyezõdött más régiókra. A csökkenésben valószínûlegközrejátszott még az is, hogy 2. éves kukoricátrendszerint vetéssel egy menetben kiszórt teflutrin hatóanyagúgranulátummal védik a lárvák ellen. A valamenynyimegyére kiterjedõ gyökérkártétel-felmérés során azttapasztaltuk, hogy a 2003-at követõ három évben fokozatosancsökkent a lárvakártétellel sújtott terület. A felmérésszerint 2007-ben a károsított terület becsült nagyságakb. 14400 hektárra tehetõ, amibõl kb. 6900 hektáron alakultki gazdasági mértékû kártétel kár. Ez meghaladja azelmúlt kétévi gyökérkártételt. Ebben az évben az aszályis fontos szerepet játszott a kártételben. A vetõmagcsávázásokez évi kisebb hatékonysága és a vetés idõszakábanhelyenként jelentkezett talajfertõtlenítõ szer hiány miattállományvédekezés formájában is védekeztek a lárvákellen. A növényenkénti 10-20 lárva kártétele a szárazságtólszenvedõ 4-6 leveles növényeket korai, június elejidõlésre kényszerítette.Több megyében és több évben végzett megfigyelésekszerint homoktalajon a monokultúra ellenére sem alakultki lárvakártétel. Növénydõléssel járó kártételek legnagyobbterületen Fejér, Komárom-Esztergom, Hajdú-Bihar,Békés, Somogy és Tolna megyében fordultak elõ.Ilyen mértékû kártételek általában a magántermelõk 2.éves, talajfertõtlenítésben nem részesített tábláin alakultakki.Tolna, Baranya, Somogy, Hajdú-Bihar, Békés ésJász-Nagykun-Szolnok megye bizonyos körzeteiben ajelentõs bogárnépesség miatt 2006-ban mintegy 62500hektáron az imágók ellen légi úton, illetve hidas traktorralkijuttatott rovarölõ szerrel védekeztek. Ez a területkevesebb a korábbi évekhez képest. Árukukoricában márnem annyira elterjedt gyakorlat a bogarak elleni védekezés,mint volt három-négy évvel ezelõtt, de a vetõmagelõállításbanés a csemegekukorica termesztésben a technológiarésze. Ezeken a táblákon nem volt ritka a kétszeripermetezés. A légi (merevszárnyú repülõgép, helikopter)kijuttatás aránya jelentõsen lecsökkent, míg a hidastraktorral végzett permetezés részaránya számottevõennõtt.A változások okaiAz utóbbi négy évben érzékelhetõ változások következtekbe a kukoricatermesztés gyakorlatában és a „kukoricabogár-fronton”.1. Meghatározónak bizonyult a vetésváltás mindinkábbterjedõ gyakorlata. A korábbi évekkel szemben akistermelõk sem becsülik le a kártételi veszélyt, és megtanulták’tisztelni’ a kártevõt. A nagy gazdaságokban ál-

A kukoricabogár terjedése...5talánossá váló vetésváltás következtében Békés megyébenkb. 5-10, Baranyában mintegy 23, Bács-Kiskunbanés Somogyban, pedig 30 %-ra esett vissza a három-négyévvel ezelõtti 40-50 %-os monokultúrás területi arány. Amegyék jelentõs részében a nagyfelületû, hosszú, 5-8éves monokultúra teljesen megszûnt, és a két-három évesmonokultúra is radikálisan lecsökkent.2. Az évjárat hatása is döntõ lehet a kártétel mértékétilletõen. A 2003. és 2007. évi rendkívül meleg és száraztavasszal, illetve aszályos nyárral szemben 2004-ben,2005-ben és 2006-ban teljesen eltérõ idõjárás uralkodott.2004 és 2005 átlagosnál hûvösebb valamint csapadékosabbtavasza (késõi kitavaszodás) és nyara miatt 10-14nappal késõbb indult és el is húzódott a lárvakelés valaminta bogárrajzás. A kukorica fejlõdése számára kedvezõvolt a tenyészidõszak csapadék mennyisége és eloszlása.A lárvakelés idõszakában lehullott nagy menynyiségûcsapadék egyes helyeken lárvapusztulást eredményezett.A tenyészidõszak lárvakártétel szempontjábóldöntõ periódusában leesett bõséges csapadék (a termõrétegtartósan jó vízellátottsága) hatására júniustól akárosított kukorica gyökérzete intenzíven regenerálódotta nedves talajban. A tövenkénti ugyanannyi lárva,pl. 2004-ben, 2005-ben és 2006-ban nem okozott olyanmértékû kárt, mint 2003-ban vagy 2007-ben. Kevésbédõltek meg és kevésbé „lúdnyakasodtak” a tövek, bár alárvák a gyökereken táplálkoztak. A kedvezõ idõjárás jóvoltából2005-ben és 2006-ban, több megyében rekord,illetve rekord közeli kukoricatermést takarítottak be.Egyes helyeken a nagyobb zöld- és csõtömeg miatt augusztusban,szeptemberben következett be növénydõlés.Ezek egy része viszont nem a kukoricabogár kártételénektulajdonítható (sekélyen gyökeresedés, nagy zöld tömeg).3. A talajfertõtlenítés és a vetõmagcsávázás elterjedtalkalmazása (teflutrin, karbofurán, karboszulfán, terbufosz/2006-ig/, imidakloprid, klotianidin, tiametoxamstb.) is lényeges momentum. Azon gazdaságok zöme,amelyek kukorica után ismét kukoricát vetettek (2-3. évben),a legtöbb helyen vetéssel egy menetben, sorkezelésselkijuttatott rovarölõ granulátummal védekeztek alárvák ellen. A termelõk tapasztalata szerint a teflutrineredményesen alkalmazható. Ez a megoldás az eseteknagy részében a gazdasági kártételi küszöb alatt tartotta agyökérkár mértékét. A többi hatóanyag megítélése nemegyértelmû. 2006-ban csökkent a talajfertõtlenített terület.A vetõmagcsávázás csak közepesnél gyengébb lárvafertõzésnélad elfogadható eredményt. Az állománybantõpermetezéssel végzett védekezés területi aránya nemszámottevõ.4. Az amerikai kukoricabogár imágók ellen a megelõzõévben végzett állománypermetezések gyérítõ hatásasem hagyható figyelmen kívül. Baranya, Tolna ésHajdú-Bihar megyei megfigyelések szerint az imágórajzásidején végzett kétszeri állománypermetezés képesannyira lecsökkenteni a lerakott tojások számát, hogy otta következõ évben ismét vethetõ kukorica elhanyagolhatólárvakártételi veszéllyel.A következõ évi lárvanépesség nagyságát befolyásolótényezõ a tojásrakás idején uralkodó idõjárás. A2005. augusztusi erõsen csapadékos, valamint a 2006.augusztusi hûvös, csapadékos idõjárás ebbõl a szempontbóla faj számára nem volt kedvezõ, a szeptemberi és októberiidõjárás annál inkább. Fejér, Komárom-Esztergom,Gyõr-Moson-Sopron, Veszprém, Szabolcs-Szatmár-Bereg, Jász-Nagykun-Szolnok megyékben – a2005. és 2006. évi, különösen a szeptemberi, októberi figyelemreméltóan nagy egyedszámot alapul véve – 2006-ban és 2007-ben nagyobb lárvakártétel és bogárnépességvolt várható.A vetésváltás még szélesebb körû alkalmazásával, –amely lárvafertõzés esetén rendeletileg kötelezõ – továbbcsökkenthetõ a gyökérkártétel és az imágónépesség, különösenott, ahol erre van elegendõ terület. Egyes megyékben,pl. Bács-Kiskun, Baranya, Tolna, viszont a2004-2005-2006. évi tapasztalatok (nem dõlt meg az állomány)miatt ismét nõtt a kukorica után vetett kukoricaterülete.Mi a teendõ?Meg kell akadályozni a kártevõ népességének továbbinövekedését, illetve ahol már elkezdõdött, ott továbbkell csökkenteni a jelenlegi szintet. Ennek a legjobbmódja a vetésváltás. Az elmúlt évek tapasztalatai megerõsítikazt a tényt, hogy már a 2. éves kukoricában is kialakulhatgazdasági kártétel. Ez, ahogy tapasztalhattuk,különösen száraz években következik be. Csapadékosévjáratban és öntözött állományban a kukorica képes újgyökerek fejlesztésével regenerálódni, így pótolni a gyökérveszteségetés kompenzálni a terméskiesést. Az agrárkörnyezetvédelmicélprogramok is ösztönzik a gazdálkodót,hogy a gyökérkártételt ne vegyszeres úton, hanemvetésváltás alkalmazásával elõzze meg. A rajzó bogaraka bibeszálak rágásával okozhatnak terméscsökkenést. Akukorica virágzás menetének, a kukoricabogarak egyedszámának,és a nõstény egyedek fejlettségének (a potrohtojástartalma alapján) rendszeres megfigyelésével lehettáblaszinten megalapozottan dönteni az állományvédekezésszükségességérõl, idejérõl. A 2007. év rámutatott arra,hogy a technológiai fegyelem megsértése a kukoricanövényvédelmében komoly következményekkel (terméskiesés)jár.Nem elhanyagolhatóak a szakszerû agrotechnikábanrejlõ elõnyök (talaj-elõkészítés, tápanyagellátás, vetésidõ,fajta stb.) sem.DR. RIPKA GÉZAMGSZH KözpontNövény-, Talaj- és Agrárkörnyezet-védelmi IgazgatóságBudapest

6 A kukoricabogár terjedése...Az amerikai kukoricabogár (Diabroticavirgifera virgifera LeConte) biológiájaAz amerikai kukoricabogár (Diabroticavirgifera virgiferaLeConte) az 1992. évi európai (szerbiai)(Baca, 1993) és 1995. évi magyarországidetektálása (Princzinger, 1996)óta a kontinens valamennyi jelentõskukoricatermesztõ régiójában (Spanyolországés Görögország kivételével)ismert, kisebb-nagyobb egyedszámbanelõfordul vagy már megtelepedett.Az elsõ ábrán látható elterjedésitérképen (2006) még nem találhatókmeg a 2007. évi németországi adatok,amelyek szerint a kártevõ imágóit mártöbb helyen is csapdázták (Baufeld,pers. comm).Gazdasági lárva- és/vagy imágókártMagyarországon elõször 2000-benfigyeltünk meg, azóta változó mértékben,de minden évben tapasztalhattuk akárt.A fentiek azt is jelentik, hogy a kártevõbiológiájáról jelentõs tapasztalataink,nagyszámú adat és megfigyelés állrendelkezésünkre. Mára az amerikaikukoricabogár elleni védelem a kukoricaintegrált védelmének részévé vált,mintegy megtanultunk együtt élni (változósikerrel) a kártevõvel. Ezenegyüttélés nem jelenti azt, hogy nincstovábbi teendõnk az integrált védelemtovábbfejlesztésében, sõt! Ezután alakítjukki és valósítjuk meg, tesszük gazdaságosabbá,a környezetet kevésbéterhelõvé és így elfogadhatóbbá a hazaiviszonyokhoz adaptált integrált védelmetés készülünk új kihívásokra.1. ábra. Elterjedési térkép2. ábra. Az amerikai kukoricabogár(Diabrotica virgifera LeConte) életciklusa.(Hazai és közép-európai tapasztalatok 1995-tõl)Az amerikai kukoricabogáréletciklusaAz amerikai kukoricabogár tojás alakban(többnyire a kukoricatábla talajában)telelõ, évi egy nemzedékes kártevõ.Az itt közölt vázlatos életciklusbóllátható, hogy a kártevõ egy nemzedéketkitevõ ciklusa egyik évrõl a másikra,azaz mintegy egyik nyár közepétõla másikig terjed, vagyis két kukoricatermesztésiévet fed le (ugyanazon táblában).Ezen jellegzetessége eltér több,más kultúrában ismert levélbogár kártevõtõl(például vetésfehérítõ fajokOulema sp., burgonyabogár, L. decemlieneata,stb.). Ennek megfelelõen azellene történõ védelemnek minimumkét év információin kell alapulnia.A kártevõ egy éves idõszak 12 hónapjábólmintegy 11 hónapot a talajban(tojás, lárva és báb állapotban) töltel, és csak mintegy 1 hónapot aktív atalajfelszín felett. A talajfelszín alatttöltött idõtartam nagy része inaktív(diapauza), mindezek nehezebbé teszika védelem megvalósítását.Az amerikai kukoricabogárpopulációjának növekedéseHazai és szomszédos országok tapasztalataialapján az elsõ imágók megjelenése,betelepedése után 4-6 éven belül(önmaga után vetett kukoricában) várhatógazdasági lárvakár, azaz a populációezen idõ alatt éri el a gazdaságikárt okozó szintet.Elméletileg, ha a fenti 4-6 éven belülvetésváltással megszakítjuk a fel-

8 A kukoricabogár terjedése...Az agrotechnikai mûveletek szerepeaz amerikai kukoricabogár elleni védekezésben1. táblázatAz intézményeken átívelõ témakollektíva („konzorcium”)megalakulása 1996-ban1. Szent István Egyetem, Gödöllõ2. Földmûvelésügyi és Vidékfejlesztési Minisztérium3. Központi Növény és Talajvédelmi Szolgálat4. Csongrádi Megyei Növény és Talajvédelmi Szolgálat5. Gabonatermesztési Kutató Kht.6. Mezõhegyesi Ménesbirtok Rt.7. MTA Növényvédelmi Kutató Intézete(A kutatómunka beépült a Debreceni Egyetem ATCkukorica konzorciumi pályázati munkába.)2. táblázatA védekezési móddal kapcsolatos vizsgálatokés kísérletek– Növényvédõszer nélküli védekezés– A hibridek ellenállóságának vizsgálata– Monokultúra-vetésváltás– Növényvédõszeres védekezés– Imágó elleni védekezés állománypermetezéssel– Lárva elleni védekezés– Rovarölõ szeres vetõmagcsávázással– Vetéssel egy menetben végzett talajfertõtlenítéssel– Kultivátorozással egy menetbenvégzett talajfertõtlenítéssel– Kultivátorozással egy menetbenvégzett talajfertõtlenítés töltögetéssel3. táblázatA lárvakártétel miatti növénydõlés, továbbáa szemtermés alakulása a kukorica önmaga utánitermesztés éveitõl függõen(Újszeged, 2003)A kukorica önmaga Növénydõlés Szemtermésutáni termesztéséveinek száma% D t/ha %2 év 4 0 8,8 1003 év 21 17 8,3 94SZD 5% 4 1 11Több, mint egy évtizede már, hogy a Szerbiából északiirányba terjedõ amerikai kukoricabogár elsõ példányátMórahalom térségében megtaláltuk (1995). Kísérletiterületünkön 1996-ban fogtuk az elsõ példányokat.Károsítási tünetet mutató, lúdnyak formájú növényeket1999-ben találtunk parcelláinkon.A károsító megjelenését követõen, és a szerbiai kollégáktapasztalataira alapozva 1996-ban intézményeketátívelõ témacsoportot alakítottunk az amerikai kukoricabogárelleni védekezés termesztéstechnológiai mûveleteinekkidolgozására (1. táblázat). Ismereteink alapján,és a különbözõ védekezési módok lehetõségét feltételezvetervet készítettünk szabadföldi kísérletek beállítására(2. táblázat).Az egyes védekezési módok kidolgozásánál figyelembevettük a kártevõ egyedfejlõdését, amelynek fõ ismérveia következõk:– Évente egy nemzedéke van.– Tojás formájában a talajban telel át.– A lárva május hónapban kel, nagy gyakorisággalmájus második dekádjában. Ez garancia arra, hogy akukorica vetõmag forgalmazásával nem terjesztjük.– Az elsõ imágók általában június közepén jelennekmeg. Elõször a hímek, pár nappal késõbb a nõstények.– A nõstények a kelésüket követõen 10-14 nap utánelkezdik a tojásrakást, amit szeptemberig több alkalommalmegismételnek.A fõ kártevõ a lárva, amely a kukorica gyökerét rágja.Az ellene való védekezés irányelve a megelõzés, mertamikor már a kártünetet észleljük (növénydõlés, libanyak)a kár megelõzésével elkéstünk.Az imágó károsítása a csemegekukoricában és a kukoricavetõmag-termesztésénél jelentõs. A kártevõ a biberágásával mennyiségi veszteséget és minõségi kárt isokoz. A takarmánynak termesztett kukoricánál a csõ végétmegrágva utat nyit a fuzáriumos fertõzésnek.A növényvédõszer nélküli védekezésnél kiemeltszerepe van a vetésváltásnak.A szegedi kísérletek 2003. és 2004. évi (3. illetve 4.táblázat) adatai bizonyítják, hogy a vetésváltás a károsításmegelõzésének egyik fontos eszköze.A Debreceni Egyetem ATC 2005. évi kísérleti adataiugyancsak azt bizonyítják, hogy a monokultúrás kukoricatermesztésnövényvédõszeres védekezés nélkül abikultúrához és a trikultúrához viszonyítva a növénydõléstlényeges mértékben növeli. A táblázati adatok azt isigazolják, hogy a növénysûrítés emelte, a kedvezõ tápanyagellátáscsökkentette a lárvakártétel okozta növénydõlést(5. táblázat).Visszatérve a 4. táblázat adataira, és azokat a 6. táblázateredményeivel összevetve megállapíthatjuk, hogy

A kukoricabogár terjedése...94. táblázatAz amerikai kukoricabogár lárvakártétele miattinövénydõlés(Újszeged, 2004)Hibrid kódja Növénydõlés %-aa termesztési módtól függõenmonokultúravetésváltás1 8 02 9 03 14 04 0 05 0 06 6 07 9 08 23 09 3 010 2 011 1 012 6 013 0 014 13 315 6 0Átlag: 7 0az azonos körülmények között elvetett hibridek a lárvakárosításteltérõ mértékû növénydõlés követi.A kapott eredmények alapján javasolható, ha lárvakártkell feltételezni, olyan hibridet válasszunk, amely alárvakártétellel szemben ellenálló.Magyarországon a kukorica vetõmagtermesztés fontoságazat. Ezért a bibe-visszavágás modellezéses módszerrelöt anyai szülõpartnernél vizsgáltuk az imágó biberágásoskárosító hatását a megtermékenyülési százalékra,a csövenkénti termés mennyiségére és a termett6. táblázatNövénydõlés és kidõlés 2007-ben, monokultúrásterületen szegedi kukorica hibridekkel beállítottfajtakísérletben(GK Kht., Újszeged)Hibrid Növény dõlés Hibrid Növény dõléskódja és kidõlés kódja és kidõlés% %1 0,23 12 2,282 4,86 13 1,443 4,03 14 0,534 6,61 15 0,765 0,99 16 0,156 0,00 17 0,007 0,00 18 1,378 0,61 19 0,309 1,29 20 0,2310 1,82 21 0,0011 0,61 22 0,00Átlag: 1,28vetõmag minõségére. Tudva azt, hogy a nagy gömbölyûszemek részarányának növekedése a vetõmag minõségénekromlását okozza.Az 1. ábra grafikonjai szemléltetik, hogy a bibehosszmérsékelt csökkenése is kárt okoz. A bibe csupaszra rágásaaz öt anyai szülõpartner átlagában jelentõsen rontottaa megtermékenyülést, csökkentette a csövenkéntitermést, és növelte a nagy gömbölyû szemek részarányát.A 7. táblázat adatai a genotípusos különbségeket bizonyítják.A szélsõ értékek arra utalnak, hogy a bibe rágásaa legkevésbé érzékeny anyai szülõpartnernél amegtermékenyülést csak 17%-kal, a csövenkénti termést22%-kal csökkentette, a nagy gömbölyû szemek arányát5. táblázatA Diabrotica Virgifera által okozott szárdõlés (%) kukorica állományban(Debrecen, 2005)Mûtrágya Monokultúra Bikultúra TrikultúraKezelés 40 e/ha 60 e/ha 80 e/ha Átlag 40 e/ha 60 e/ha 80 e/ha Átlag 40 e/ha 60 e/ha 80 e/ha ÁtlagØ 22,1 36,1 56,2 38,1 0 0 0 0 0 0 0 0N60+PK 21 27,6 54,6 34,4 0 0 0 0 0 0 0 0N90+PK 12,2 22,2 48,5 27,6 0 0 0 0 0 0 0 0N180+PK 4,6 18,6 31,7 18,3 0 0 0 0 0 0 0 0N240+PK 5,3 16,1 26,7 16 0 0 0 0 0 0 0 0Átlag: 13 24,1 43,5 26,9 0 0 0 0 0 0 0 0SzD5% 4,6 0 0Forrás: Pepó Péter, Vad Attila, Berényi Sándor:Néhány agrotechnikai tényezõ hatása a kukorica termésére.

10 A kukoricabogár terjedése...1. ábra Az amerikai kukoricabogár imágó kértételénekmodellezése19%-kal növelte. Ezzel szemben a legérzékenyebb anyaiszülõpartnernél a megtermékenyülést 60%-kal, a csövenkéntitermést 76%-kal csökkentette, a nagy gömbölyûszemek részarányát több mint hatszorosára növelte.A lárva elleni növényvédõszeres védekezést nehezíti,hogy a lárva csak május közepén kel. Anövényvédõszert (csávázó, talajfertõtlenítõ) általábanáprilis második felében juttatjuk ki. Ezért annak egy részea lárva keléséig hatástalanná válik.Az inszekticides csávázás lárvaölõ hatása többek közöttezért is marad el az elvárt mértéktõl. A késõi vetésérthetõen növeli a csávázásos védekezés hatékonyságát,viszont lényeges mérvû terméscsökkenést okoz. Egybena betakarításkori szemnedvességet is jelentõsen növeli(2. ábra). Indokolt, hogy ne a kukorica vetésidõt igazítsuka kukoricabogár elleni védekezés technológiájához,hanem fordítva! Akukoricabogár elleni védekezést idõzítsüka kukoricatermesztés általános technológiai mûveleteiközé.A lárva elleni vegyszeres védekezés leghatékonyabbmódszerének a vetéssel egy menetben végzett talajfertõtlenítésbizonyult (8. táblázat). A granulátumot a sor mellé,nem a teljes felületre juttattuk ki. Annak ellenére,hogy a kultivátorozással egy menetben végzett talajfertõtlenítéskora vegyszer kijuttatása idõben közelebb esika lárvakeléshez, hatása elmarad a vetéssel egy menetbenvégzett talajfertõtlenítéstõl. A tapasztalt jelenséget azzalmagyarázhatjuk, hogy a talaj nedvességviszonyai a vetésidõszakában kedvezõbbek, mint a kultivátorozáskor. Atalajfertõtlenítõszer kedvezõ hatásának kifejtéséhez nedvestalajállapotot igényel.2. ábra A vetésidõ hatása az amerikai kukoricabogárlárvájának kártételére7. táblázatA kukoricabogár imágójának károsítása berágással a kukorica vetõmagtermesztésnélA berágás modellezése a bibe naponkénti, reggel végzett visszavágásával(Újszeged, 2003)Relatív adatok a kontroll százalékábanA bibe hossza Megtermékenyülési % Csövenkénti termés Nagy gömbölyû szemek %-aa naponkéntivisszavágásután Az öt Szélsõ értékek Az öt Szélsõ értékek Az öt Szélsõ értékekgenotípus adatai genotípus adatai genotípus adataiátlaga átlaga átlaga átlagalegma- legala- legma- legala- legma- legalagasabb csonyabb gasabb csonyabb gasabb csonyabbKontroll 100 – – 100 – – 100 – –6 cm 101 106 93 77 108 36 109 233 964 cm 96 104 84 75 100 48 119 413 992 cm 96 107 78 75 93 45 118 473 980 cm 69 83 40 58 78 24 157 653 119Kezelések átlaga 91 100 75 72 92 38 126 447 104Forrás: Széll Endre: Gabonatermesztési Kutató KHT, SzegedKomáromi Judit: Szent István Egyetem, Gödöllõ

A kukoricabogár terjedése...118. táblázatA lárva elleni védekezés összehasonlító vizsgálatának eredményei 3 év átlagában(Újszeged, 2003–2005)Védekezési eljárásVizsgálati eredményGyökérkárosodás Növény- RelatívIOWA 1-6 skála dõlés % termésKontroll 2,9 7 100Vetõmag csávázás 2,5 3 100Talajfertõtlenítés a vetéssel egy menetben 2,3 0 113Talajfertõtlenítés kultivátorozáskor 2,5 3 106Kezelések átlaga 2,4 2 1109. táblázatDöntés a védekezésrõl a számok tükrében– A kémiai védekezés hatása sohasem lesz 100%-os.– Imágó veszélyességi küszöbértéke a tárgyévben:• takarmánynak termesztett kukoricánál 5 imágó/növény• csemege kukoricánál és vetõmag kukoricánál 1imágó/növény• monokultúrás termesztésnél 1-2 imágó/növénya következõ évben már veszélyt jelenthet• vetésváltásnál a biberágás megelõzése indokolhatjacsak a permetezést.– Lárva:• A lerakott tojások csak néhány százalékábóllesz lárva• Imágó – tojás – lárva: kiindulási veszélyességiküszöbérték: 1 imágó/növény = 60-70 ezerimágó/ha = 30-40 millió tojás/ha• 10 lárva/gyökér jelentõs gazdasági kárt okozhat(CSAPADÉKVISZONYOK)• A tojások 97%-os mortalitása (kelési % = 3)eseténgyökerenként 15 lárva is károsíthat• Lárva elleni védekezés:o Csávázás – vetésváltás esetén megelõzésként.o Talajfertõtlenítés – nem várhatunk100%-os hatást, ennek ellenére erõs fertõzöttségesetén (elõzõ évben 5-15 imágó/növény)is biztonságos védelmet ad.o Vetésváltás – hatása megközelítõen100%-os.Összehasonlítva a csávázás és a talajfertõtlenítéseredményességét megállapíthatjuk; a csávázás alacsonyfertõzöttségi szintnél és vetésváltásnál kiegészítõ, éscsak megelõzõ védekezési módszerként javasolható.Ha a térségben az elõzõ évi nagyszámú imágó jelenlétemiatt fokozott mértékû lárvakártétel várható, akkora vetéssel egy menetben végzendõ talajfertõtlenítést bekell tervezni!Az imágók ellen légi úton vagy hidastraktorral végzettállománypermetezéssel védekezhetünk. A hatás 70-80%-os lehet. A védekezés akkor a legeredményesebb,ha régióban gondolkodunk, hogy a betelepedés veszélyétminimálisra csökkentsük. A csemegekukorica és akukorica vetõmag-termesztésnél az állománypermetezésta legtöbb esetben nagy valószínûséggel el kell végezni.A védekezéssel kapcsolatos döntés számadatait aMegyei Mezõgazdasági Szakigazgatási Hivatal rovartanoskollégáinak vizsgálatai ismeretében lehet rövidenösszefoglalni (9. táblázat).A lárvakártétel összefüggést mutat a kukorica vízellátottságával:– a csapadékos idõjárás mérsékli a lárvakártétel terméscsökkentõhatását. Ez fordítva is igaz; száraz idõjárásbana kukorica gyökere kevésbé regenerálódik, ezérta lárvakártétel fokozza a vízhiány miatti terméskiesést.– a gyomosodás, a gabonatarlók árvakelése a kukoricalevelének leszáradását követõen kedvezõ lehetõségetbiztosít az imágók táplálkozására és a tojásrakására.Ezért is fontos a gabonatarlók mûvelése, a kukorica talajánakgyommentesen tartása.– az amerikai kukoricabogár elleni védekezéshez engedélyezettnövényvédõszerek a termesztõk rendelkezéséreállnak. Kiválasztásuknál támpontot kaphatnak azévente megjelenõ „Növényvédõszerek, termésnövelõanyagok” címû kiadványból. Javasoljuk ezt azért, mertaz engedélyokiratok gyakran módosulnak, egyes szerekengedélye lejár, új kísérleti szerek kapnak engedélyezést.Nem szeretnénk, ha cikkünk tartalma emiatt veszíteneidõszerûségébõl.DR. SZÉLL ENDREGabonatermesztési Kutató Kht., Szeged

12 A kukoricabogár terjedése...A kukoricabogár elleni védekezés lehetõségeikonvencionális nemesítési és biotechnológiaimódszerekkelAlegutóbbi idõkben a kártevõként közel 100 évesmúlttal a háta mögött (Gillette, 1912) az „egymilliárddolláros” kukoricabogár az öreg kontinensen is azegyik legfontosabb kukorica kártevõvé vált és ehhezmindössze 15 évre volt szüksége (Baèa, 1993). Hazánkbanelsõ egyedeit 1995-ben fogták, és nyolc év elteltévelaz ország egész - kukoricatermesztés szempontjából fontos- területén elterjedt, több régióban a súlyos gazdaságikár küszöbértékét meghaladó károkat okozott. Amerikaifelmérések szerint a kukoricabogár a védekezés költségeivelegyütt körülbelül 1 milliárd dollár (200 millió védekezés,800 millió terméskiesés) árbevétel kiesést jelentéves szinten (Krysan és Miller, 1986). Sivcev és Tomasev(2002) vizsgálatai szerint Dél-Európában a bogárkártételének következményeként a termésveszteség 1-70% közötti volt, de a kárt szenvedett tábláknál 30%-ostermésveszteség volt a legjellemzõbb.A kukoricabogár kártételének leküzdése, a veszteségekelkerülése, illetve mérséklése miatt, az ellene történõvédekezés elkerülhetetlen.CélkitûzésCélunk az, hogy a bogár és a kukorica közötti kapcsolatlétrejöttét megakadályozzuk. Ennek leghatásosabb módjaaz integrált növényvédelem, melyben az adott agroökoszisztématörvényszerûségeit figyelembe véve, úgyvédjük meg a kultúrnövényeinket agrotechnikai, kémiaiés biológiai eljárásokkal, hogy a hasznos tevékenységetfolytató élõlényeket nem károsítjuk, illetve a biológiaikörnyezetünket is a lehetõ legkisebb mértékben szenynyezzük.A rezisztencianemesítés lehetõségeiA rezisztencianemesítés a védekezési eljárások közülazért jelentõs, mivel a rezisztens növény a genetikailagdeterminált tulajdonságainak eredményeként saját magukatvédik meg a károsítóval szemben. Amikor rezisztensfajtáról beszélünk, akkor valamely károsítóval szembeniteljesen ellenálló növényre, míg toleráns növény esetébenrészleges ellenállóságra gondolunk. Painter (1951) agazda-növény rezisztenciát három alapvetõ mechanizmussalmagyarázza: nemkívánatosság („nonpreference”),antibiózis („antibiosis”) és tolerancia („tolerance”).A nemkívánatosság azon növénytulajdonságokösszességét és az erre adott rovarválaszt jelentik, amelyeka szóban forgó növény élõhelyként, táplálékként,menedékként vagy a három kombinációjaként történõ elutasításáhozvezet, úgy, hogy az allelopátiás kapcsolat anövényevõ állatok érzékelésének szintjén alakul ki. Mivela rezisztenciáról, mint növényi tulajdonságról beszélünk– míg a nemkívánatosság inkább a kártevõk reakciójárautal –, ezért Kogan és Ortman (1978) az antixenózis(vendéget távol tartó) bevezetését javasolta helyette.Az antibiózis a rovarok életciklusát befolyásolókáros hatások összessége, amelyek akkor jelentkeznek,ha a rovar egy rezisztens gazdanövényen táplálkozik. Ezazokra a növénytulajdonságokra utal, amelyek károsanbefolyásolják a növénnyel táplálkozó kártevõ metabolizmusát.Ez a káros hatás az elmaradottabb fejlõdéstõl akárosító pusztulásáig terjedhet. A tolerancia a rezisztenciaazon változata, amelynek eredményeként a növényrendelkezik azzal a képességgel, hogy fejlõdjön, szaporodjon,illetve bizonyos mértékig „meggyógyítsa” a kártételt,annak ellenére, hogy a károsító jelen van és károsít.A három alapvetõ mechanizmus közül a konvencionálisnemesítés jelenleg a toleranciát tudja kihasználni,mivel sem a köztermesztésben, sem a génbankokbannem találtak még olyan genetikai anyagot, ami ellenálló,azaz természetes rezisztenciával bírna a kukoricabogárralszemben. A különbségek fõleg a hibridek eltérõ növénykarakterisztikájából adódnak (erõsebb szár, nagyobbgyökértömeg).Különbözõ szelekciós módszereket alkalmazhatunka rezisztenciára nemesítéshez. Az egyik ezek közül agyökérdõlés elleni szelekció. Ez a módszer a termelõkszempontjából egy fontos tulajdonságra irányul, mivel agyökérdõlés következményeként fiziológiai veszteséglép fel a csökkent fotoszintézis miatt, illetve számottevõbetakarítási veszteséggel is kell számolnunk gyökérdõlésesetében. Ezen kívül a gyökérdõlés szignifikáns korrelációtmutat a termésveszteséggel. Hátránya a módszernek,hogy nagymértékben függ a különbözõ környezeti hatásoktól.Másik lehetõség a gyökérkártétel értékeléseIowa-skála segítségével, mellyel a gyökér kártételét közvetlenülértékeljük ugyan, de az nem mindig korrelál aterméssel és a genotípusok között a különbségek kis mértékûek.Az Iowa skála egy hatfokozatú skála, melyen az1-es érték az egészséges, míg a 6-os érték a legsúlyosabbkárt szenvedett gyökeret jelenti.Martonvásáron a tolerancia mérésére a gyökérellenállás,a gyökérméret és a gyökérregeneráció mértékénekváltozását használjuk. A gyökérellenállás azt az erõt(kp) jelenti, ami a gyökér talajból történõ kihúzásáhozszükséges. A gyökérellenállás alkalmas arra, hogy a genotípusokközött hatékony szelekciót végezzünk, mivel agenotípusok gyökér-ellenállási értékei között jelentõskülönbségek vannak, genetikailag variábilis tulajdonság,

A kukoricabogár terjedése...13ezen kívül gyors és hatékony technika nagy mennyiségûnemesítési anyag tesztelésére. A gyökér-méretet és regenerálódástazért használjuk a szelekció során, mert atolerancia mértéke nagymértékben összefügg ezzel a kéttulajdonsággal.Kísérleti eredményekEbben az évben 4 helyen 79 hibriddel állítottunk be kísérletet,hogy meghatározzuk ezen anyagok toleranciaszintjét a kukoricabogárral szemben.A termõhelyeket az elõzõ évi természetes kukoricabogárfertõzési mértékeknek, talajadottságoknak megfelelõenválasztottuk meg. Így Kõszárhegy egy erõsen fertõzött,kötött szerkezetû, Mezõfalva egy közepesen fertõzött,laza szerkezetû kísérleti helyként szerepelt. Martonvásáronkét kísérleti helyet választottunk: egy erõsenfertõzött, kötött szerkezetût (Lászlópuszta) és egy nemfertõzött, kötött szerkezetût (Martonvásár). Mindegyikhelyen két alkalommal (06. 22. és 09. 15.) gyökérellenállás-mérõsegítségével megállapítottuk a 79 genotípusgyökérellenállását, Iowa skála segítségével bonítáltuk agyökéren vizuálisan látható kártételt és megmértük agyökér átmérõjét.A legerõsebb fertõzést az elsõ mintavételkor Kõszárhegyenmértük, ezt követte Lászlópuszta, Mezõfalvaés végül Martonvásár. A második felvételezés alkalmávalLászlópusztán kaptuk a legnagyobb fertõzést, majdKõszárhegy, Mezõfalva és Martonvásár zárta a sort (1.ábra). Kõszárhegyen az elsõ és a második felvételezésértékei között jelentõs eltérést mértünk az Iowa skála értékeiközött. Ennek a legfõbb oka, hogy a kõszárhegyi területenjelentõs mértékû volt a gyökérregeneráció, ami1. ábraA gyökérkártétel mértéke a hibridek átlagábanrészben a megfelelõ idõben lehullott csapadéknak voltköszönhetõ, melynek hatására a lárva kártételt szenvedettkukorica újra tudott gyökerezni, s ezzel a megújult gyökérrendszerrelcsökkent a termésveszteség nagysága. Jelentõskülönbséget találtunk a hibridek regenerációs képességébenis. Ez is egy bíztató jel, mely arra utal, hogyszelekcióval ez a képesség javítható.A 79 genotípus között jelentõs különbségek voltaka gyökér-ellenállási (34-82 kg) és az Iowa skála értékek(1,1-2,5) között (2. ábra). A legnagyobb erõt alegerõsebb, és a lárvakártételt kevésbé szenvedett gyökerûhibridek kiemelése igényelte. A 2. ábra szemléletesenmutatja, hogy a növekvõ gyökérkárosodás (Iowaskála) mellett egyre kisebb erõt kellett kifejteni a gyökerekkiemeléséhez. Ezek az adatok alátámasztják a2. ábra A kukoricahibridek gyökérellenállási-és fertõzöttségi (IOWA skála) értékei 4 hely átlagában, 2007

14 A kukoricabogár terjedése...nemesítés jó lehetõségeit toleráns genotípusok elõállítására.A rezisztenciára való nemesítés másik lehetõsége atranszgénikus úton elõállított kukorica, ami teljesen rezisztensa kukoricabogárral szemben. Itt az antibiózisonalapuló tulajdonságot használjuk ki. Egy baktériumbólszármazó génnel transzformált kukoricanövény olyanBt-fehérjét termel, ami toxikus a kukoricabogár lárvájára,így a lárvák közel 100%-át képes elpusztítani oly módon,hogy a kártevõ középbél perisztaltikája leáll. Jelenlegin vivo génbeviteli technikával, idegen gének hagyományosnemesítési eszközökkel (back-cross) történõ beépítésetörténik martonvásári nemesítésû beltenyésztettkukoricavonalakba. A donorral való keresztezés egyszerialkalmazása után 5-6 generáción keresztüli visszakeresztezéskövetkezik a rekurrens vonallal. Az in vivogénbevitel célja a transzgénikus kukoricavonalból (donorvonal) hasznos, hagyományos nemesítési eljárásokkalnem kialakítható tulajdonság bevitele a hibridek szülõkomponenseibe.További cél a kukoricabogár rezisztenskukoricahibridek agronómiai értékelése, környezeti hatástanulmányvizsgálat, a hibridek közti genotípusos különbségekvizsgálata az újonnan módosított genetikaianyagok szelekciója, a transzgénikus vetõmag felszaporítása.Imágó károsítás a bibénÖsszefoglalásÖsszefoglalásként elmondható, hogy a legsikeresebbek akukoricabogár elleni védekezésben akkor lehetünk, ha alehetséges védekezési módokat a megfelelõ helyen, megfelelõidõben és megfelelõ módon alkalmazzuk. Azegyik legfontosabb védekezési mód a kártevõ ellen a vetésváltás.Ha ezt valamilyen oknál fogva nem tudjukmegvalósítani, akkor a monokultúrás termesztésben a kémiainövényvédelem (talajfertõtlenítés) nélkülözhetetlena védekezési technológiában. A toleráns kukoricatermesztésének is helye van a bogár elleni harcban,ugyanis nagyon egyszerûen és – a termelõ szempontjából– ráfordítás nélkül beépíthetõ az integrált védekezésirendszerbe. Emellett a toleráns növények termesztéseolcsóbb, mivel gyenge-közepes fertõzés esetében nemigénylik a vegyszeres növényvédelmet, ennél fogva környezetkímélõés humáncentrikus, mivel nem szennyezika biológiai környezetet és nem halmozódnak fel a termésbenaz emberre veszélyes szermaradványok. Atranszgénikus kukorica termesztése az irodalmi adatokszerint hatékonyabb védelmet biztosít, ezért véleményünkszerint vizsgálni kell az új eljárás potenciális lehetõségeit.DR. MARTON L. CSABA – SZÕKE CSABAMTA Mezõgazdasági Kutatóintézete, MartonvásárGyökérellenállás méréseLárva kártétel a gyökérenGyökérellenállás mérése

A kukoricabogár terjedése...15Kukoricabogár ellen védett kukorica:új eredmények, új lehetõségek1. ábra. A kukoricabogár elleni védekezés helyzete(AgroTrak, nem publikált)Akukoricabogár (Diabrotica sp.) továbbra is jelentõskukorica kártevõ az amerikai gazdálkodók számára.Becslések szerint ez a rovar egymagában évi 1 milliárddollár veszteséget okoz a rovarölõ szer költségek ésa terméskiesés miatt. Amióta az 1900-as évek elejénmegjelent a kukorica-övezet nyugati részén, a rovargyorsan terjedt az Egyesült Államok legtöbb kukoricatermõkörzetében. Az évek során a gazdák többféle védekezésieljárást alkalmaztak ellene, beleértve a vetésforgót,talajfertõtlenítõ szerek használatát a lárvákkalszemben és a permetezést a petézõ imágók gyérítésére.A rovar sok ilyen eljáráshoz sikeresen alkalmazkodott.Az elsõ rovarölõ szerrel kapcsolatos rezisztenciát 1959-ben fedezték fel a ciklodién származékokkal szemben,és ez a rezisztencia 20 év alatt átterjedt az egész kukorica-övezetre(USDA, 1978). 1965-ben Chiang (1965) azészaki kukoricabogárnak (Diabrotica barberi) egyolyan változatát írta le, amelynek meghosszabbítottnyugalmi állapota volt. Az áttelelõ peték két vagy többévig életképesek maradtak a talajban, és emiatt a vetésforgómár nem védett a kártevõ ellen. Emellett az 1990-es évek elején a nyugati kukoricabogár (Diabrotica virgiferavirgifera) „szójás” változatát figyelték meg Illinoiskeleti részén (O’neal et al. 1999). Ennak a biotípusnaka nõstényei a szójában rakták le a tojásaikat, így apeték jelen voltak a következõ évben, amikor a vetésforgóbana gazdák újra kukoricát termesztettek.A 2003-as gyakorlati bevezetés óta a genetikailagmódosított (GM) kukoricabogár ellenálló YieldGard®Rootworm (MON 863) használata jó megoldásnak bizonyultolyan gazdák számára, akiknek védekezniük kellettvalamelyik az Egyesült Államokban fellépõ Diabroticafaj ellen: D. virgifera virgifera (nyugati kukoricabogár),D. barberi (északi kukoricabogár) vagy D.virgifera zeae (mexikói kukoricabogár). A közben elteltidõ alatt, a GM kukoricahibridek átlagosan0.5–0.75 t/ha-ral nagyobb termést adtak, mint a hasonló,konvencionális hibridek talajfertõtlenítõ szer használatamellett. A gazdák számára az elõnyök a következõk:1) egyszerû alkalmazás,2) kevesebb rovarölõ szer használata,3) csökkent a táblabejárás szükségessége,4) kevesebb megdõlés,5) jobb betakaríthatóság,6) hatékonyabb védelem a kártevõvel szemben,7) magasabb termés és jövedelmezõség.A kukoricabogár ellen hagyományosan vetésforgóvalvédekeztek. Emellett átlagosan kb. 7 millió hektárnyikukoricát kezeltek kukoricabogár ellen talajfertõtlenítõszerrel, különösen monokultúrában.A YieldGard Rootworm bevezetése óta annak a területneka nagysága, amelyet kukoricabogár miatt kezelnek(Diabrotica fajok ellen védett GM kukoricával, talajfertõtlenítõszerrel, vetõmag-csávázással), 12 millióhektárra nõtt 2007-ben. A terület 75% körüli hanyadátteszi ki a Diabrotica ellen védett GM kukorica. 2003 ótahárom új Diabrotica ellen védett GM kukorica termékjelent meg a piacon, a Herculex® RW, a YieldGardVT® Rootworm/RR2 és az Agrisure® RW. A kukoricabogárellen védelmet nyújtó GM technológiák bevezetésemiatt a talajfertõtlenítõ szerek piaca csökkenõtendenciát mutat (1. ábra).A Diabrotica ellenálló GM hibridek 2003-as bevezetésévela gazdák jobb és megbízhatóbb védelmet kaptaka kártevõ ellen. A genetikailag módosított kukoricánakköszönhetõ termésbiztonság olyan szintet ért el,amilyet a gazdálkodók korábban nem tapasztaltak.Elinte azonban még nem volt teljesen világos az az érték,amelyet a gazdálkodók nyertek a hatékonyabb védelemnekés a kiterjedtebb, egészségesebb gyökérzetnekköszönhetõen. 2005-tõl kezdve, amikor a kukorica-

16 A kukoricabogár terjedése...övezet egyes részein jelentõs aszály lépett fel, szemmelláthatóan jobban tûrték a szárazabb viszonyokat a Diabroticaellen védett GM hibridek. Ezt leginkább a növénymagasságonés a levélsodródás mértékén lehetettészrevenni. A betakarítás végén összehasonlítottuk aDiabrotica ellen védett GM hibrideket a talajfertõtlenítõszerrel kezelt izo-hibridekkel (ugyanannak a hibridneka nem GM változata) olyan térségekben, ahol jelentõsaszályt tapasztaltak, és a terméskülönbségeket öszszehasonlítottukolyan térségekével, ahol a megszokottmennyiségû csapadék esett. Illinois állam jó példa volterre az erõs kukoricabogár fertõzöttség, a Diabrotica ellenvédett GM kukorica elterjedtsége és a csapadékviszonyokdrámai eltérései miatt. A következõt figyeltükmeg: a Diabrotica ellen védett GM hibridek termése aközönséges, talajfertõtlenítéssel védett hibridekkel öszszehasonlítvaszignifikánsan magasabb volt a szárazabbtérségekben és az aránylag normális csapadékkal ellátottterületeken is. E megfigyelések alapján egy olyankísérletet terveztünk meg 2006-ban, amellyel számszerûsítenipróbáltuk a 2005-ben észlelt különbségeket. Átlátszótetejû, 4½ méter magas sátrakat alkalmaztunk ahhoz,hogy száraz körülményeket szimuláljunk. Tizenkéthelyszínt választottunk négy különbözõ GM kukoricakombinációval. A kezelések a következõk voltak(ugyanannak a hibridnek a különbözõ genetikai módosításai):1) Roundup Ready, gyomirtó szer ellenálló kukorica(RR2) (kukoricabogár elleni védekezés nélkül),2) YieldGard Corn Borer (YGCB – MON 810-es kukoricamolyellen védett kukorica) + RR2 keresztezésselkialakított kombináció (kukoricabogár elleni védekezésnélkül),3) YGCB+RR2 talajfertõtlenítõ szerrel kezelve,4) YieldGard Plus (moly és kukorica bogár ellenálló)+RR2hármas gén kombináció.Ezt a négy kezelést helyeztük el a sátor alatt, és a sátoronkívül (természetes csapadékviszonyok mellett).Az volt a célunk, hogy:1) megmérjük a különbözõ géntechnológiával bevitttulajdonságok hatását különbözõ stressz tényezõk jelenlétekor(aszály, kukoricabogár fertõzés), és2) meghatározzuk a megfelelõ módszert a GM tulajdonságokközvetett hatásának a mérésére, hogy felkészüljünka jövõben várható agrotechnikai szempontbólfontos genetikai módosításokra, mint például a szárazságtûrésés a talaj nitrogén tartalmának hatékonyabb felvétele.A sátrak alkalmazásán túl, 15 percenként mértük atalaj víztartalmát, 10 centiméterenként a talaj 1,5 méteresmélységéig lesüllyesztett mérõmûszerekkel Ezekkela szenzorokkal a gyökérfejlõdést is követni lehetett avegetációs idõszak alatt. A 2005-ben és 2006-ban gyûjtöttadatok feldolgozása még tart. Egy másik kísérletben,amit a nebraskai egyetemmel közösen végeztünk,2. ábra. Különbözõ GM kukoricahibridek hatásaa terméseredményekre száraz és normál, csapadékosidõjárási körülmények mellett.(2006. University of Nebraska. 6 kísérlet átlaga)azt tapasztaltuk, hogy a Diabrotica ellen védett GMhibridek 67,5 milliméterrel több vizet vettek fel a talajból,mint az izo-hibridek talajfertõtlenítõ szerrel védve(Irmak és McNamara, nem publikált). A 2006-os kísérletekhat helyszínen elért terméseredményei a 2. ábránláthatóak.Több elõzetes következtetés vonható le a terméseredményekbõl:1. A száraz körülmények (a sátor alatti kezelések)szignifikáns hatással voltak a termésre, különösen akkor,amikor nagy volt a kukoricabogár fertõzés.2. Bõséges vízellátás esetén a kukoricabogár okoztaterméskiesés sokkal kisebb mértékû volt.3., A kukoricabogár elleni GM védelem száraz körülményekközött közel 50%-os terméstöbbletet adott,(összehasonlítva a csak gyomirtó szer ellenálló RR2-vel) annak köszönhetõen, hogy jelentõs mértékbencsökkentette a kukoricabogár által okozott kárt a gyökereken.4. A kukoricabogár ellen védett GM kukorica csaknem2 t/ha-ral nagyobb termést adott, mint a moly ésgyomirtó szer ellenálló hibrid, talajfertõtlenítõ szer alkalmazásamellett, száraz körülmények között.A kísérleteket folytatjuk, hogy az eredményeket továbbiadatokkal támasszuk alá, de már a kutatás elsõadatai is arra engednek következtetni, hogy a Diabroticaellen védett GM hibridek használata esetén csökkenaz aszály kockázata azáltal, hogy a gyökerek védelmetkapnak a kukoricabogár lárvák rágásával szemben.Összefoglalva: az Egyesült Államokban a Diabroticaellen védett GM kukorica bevezetése óta – agazdáknál jelentkezõ elõnyök miatt – csaknem megduplázódottaz ilyen termékek piaci forgalma. Az elõnyök ahatékonyabb gyökérvédelembõl és az aszály jobb tûrésébõladódnak.CLINTON D. PILCHER, Ph.D.Monsanto Company, St. Louis, MO

18 A kukoricabogár terjedése...2. Bt és RR kukoricákA Bt génnel kapcsoltan a kukoricahibridek egy másiktranszgénikus tulajdonságot is hordozhatnak. Ez aRoundup Ready herbiciddel szembeni rezisztencia génje.A hatása látványos, ugyanis a megfelelõ totális gyomirtószerrel lepermetezett táblákon a gyomok és a nem transzgénikuskukoricák elpusztulnak. Az Roundup Ready kukoricákrezisztenciája stabil és jól kifejezõdõ, az így módosítottnövények életben maradnak, növekedésük és fejlõdésüknem áll meg.A herbicid-rezisztenciának az oka egyetlen gén megváltoztatása,amely a növényben eredetileg benne van. ARR rezisztens kukorica az Agrobacterium faj egyik törzsébõlszármazó, glifozát-toleráns 5-enolpiruvil-sikimát-3-foszfát szintáz (EPSPS) enzim kifejezõdése révén toleranciátmutat a Roundup széles spektrumú mezõgazdaságigyomirtó szer iránt (amely glifozát hatóanyagot tartalmaz).Az EPSPS enzim katalizálja az aromás aminosavszintézissikimisav-reakcióútjának utolsó elõtti lépését, amelyminden zöld növényben jelen van. Ennek az enzimnek glifozátáltali gátlása az aromás aminosavak mennyiségénekcsökkenéséhez vezet, ez pedig gátolja a növény növekedésétés végül a növény pusztulásához vezet. A Roundupezért széles spektrumú gyomirtó képességgel rendelkezik.A hagyományos kukorica glifozát iránti érzékenységemiatt azonban ezt a gyomirtó szert nem lehetett a tenyészidõszakbankukorica állományban használni. AzRR rezisztens kukoricában kifejezõdõ glifozát-toleránsEPSPS még a gyomirtó szer jelenlétében is biztosítja azaromás aminosavszintézis reakcióútjának folyamatos mûködéséta veteményben.A Roundup mezõgazdasági gyomirtó szer használatánakkiterjesztése a tenyészidõszak alatti alkalmazásra a fontosabbhaszonnövényeknél - például kukoricánál - sok gazdálkodószámára újfajta gyomirtási stratégiát tehet lehetõvé.A fent említett transzgénikus hibridkukoricák kereskedelmiforgalmazása és szántóföldi termesztése jelenleghazánkban nem engedélyezett. Az országban egyhangúlagelfogadott moratórium van az európai unióban egyébkéntengedélyezett és fajtalistán szereplõ GM fajtákra. Jelenlegaz ún. kísérleti kibocsátás lehetséges, de ez is engedélyköteles.A géntechnológiával nemesített kukoricák felhasználásaúj stratégiát jelenhet a kukoricabogár ellen indítottharcban, de azok széleskörû felhasználása csak kiterjedt ésfüggetlen forrásból származó környezeti hatástanulmányvizsgálatok elvégzése után lehetséges. A jelenleg folyóvizsgálatok többek között a nem célszervezetekre gyakorolthatást, a protoxin fehérjék talajban történõ felhalmozódását,a talajélet változását és a rezisztens kártevõ típusokés gyomok megjelenésének valószínûségét vizsgálják.Hazánkban a kutatók jelenleg a környezeti hatástanulmányvizsgálatok tekintetében részeredményekkel rendelkeznek,amelyek birtokában végleges és a vitákat lezárókövetkeztetések születhetnek, éppen ezért indokoltazok jövõbeli folytatása. Ugyanakkor az Amerikai EgyesültÁllamokban a különbözõ GM kukoricafajták márköztermesztésben vannak, ezáltal igen hatékonyan ötvözõdika hagyományos növényvédelmi (vetésváltás, talajfertõtlenítõszerek, herbicidek, stb.) és a modern biotechnológiaimódszerek alkalmazása a különbözõ gyomfélékés rovarok elleni küzdelemben. Amennyiben a környezetihatáselemzések minden kétséget kizáró, kedvezõ elbírálásalá esnek, akkor lehetõség nyílik a törvényi szabályozásokmódosítására hazánkban is, így a genetikailagmódosított kukoricahibridek is termeszthetõk, és ezáltalfelhasznál hatók lesznek az amerikai kukoricabogár ellenieredményes növényvédelemben.SPITKÓ TAMÁS – DR. NAGY EMESE –DR. MARTON L. CSABAMTA Mezõgazdasági Kutatóintézete, MartonvásárBt kukoricatábla Spanyolországban – külsõ megjelenésben nincs eltérés a nem transzgénikus kukoricáktól

A kukoricabogár terjedése...19A vegyszeres védekezés gyakorlataés gazdaságosságaAkukorica bogár megjelenése az elmúlt 10 évben átrajzoltaa magyarországi növényvédelmet, ezenbelül a kukorica növényvédelmét.Az elleni való védekezésben különbözõ nehézségekjelentkeznek. Ezek a következõk: a fõ kártevõ a lárva atalajban károsít, így lényegesen nehezebben elérhetõ,mint ha a talajfelszínen, vagy a növény állományon lenne.További nehézséget okoz, hogy a kártétel lényegesena vetés után következik be, amikor is megbízhatóbeavatkozásra már nincs lehetõségünk, így a vetésselegymenetben preventíven kell beavatkoznunk.Az imágó elleni küzdelmet nehezíti, hogy a kártételidején a kukorica akár 3 m magas is lehet, így csak speciáliseszközökkel tudunk hatékonyan beavatkozni, arrólnem is szólva, hogy a kukorica virágzása is megnehezítia védekezést.Az elmúlt tíz évben sok mindent kipróbáltunk. Alárva kártétel idején például a belógatott szórófejekkel,nagy permetlé mennyiséggel (1.000 l/ha) végzett beáztatásszerû permetezés, vagy a kultivátorra szerelhetõpermetezõ egységgel végzett kezelés. Ezek sajnosnemadtak megfelelõ, megbízható eredményt.Ma a gyakorlat három eljárást használ, ezek a következõk:lárvák ellen a csávázás és a talajfertõtlenítés,az imágók ellen pedig az állománypermetezés.E három eljárással kapcsolatos tapasztalataink a következõk:A csávázószerek alapvetõen csúcsirányba áramlanak,így elsõsorban a barkók, a levéltetvek és a bolhákellen nyújtanak megfelelõ védelmet. Ha a vetést koránvégezzük, a lárvakártétel viszont késõn következik be,a talajban nem áll rendelkezésre a hatékonyan dózis,ezért annak hatékonysága gyengébb, mint a talajfertõtlenítése.Tapasztalataink szerint nagyon erõs fertõzésesetén (4,5 Iowa skála felett) a csávázás nem ad megfelelõvédelmet, közepes fertõzés esetén (3 Iowa) viszonta veszélyességi szint alá csökkentheti a kártételt. Általábanelmondható, hogy általa 1,0-1,5 értékkel csökkenthetõa kártétel.Mivel beavatkozáskor (a vetéskor) nem tudjuk,hogy milyen mértékû fertõzésre kell számítanunk, ígykönnyen elõfordulhat, hogy a csávázással nem tudunkmegfelelõ eredményt elérni.A talajfertõtlenítés történhet folyékony vagy granulátumtípusú készítményekkel. A folyékony készítményekkelvégzett kezelések hatékonysága függ a vetésidõtõl,a vetésidõ és lárvakártétel között lehullottcsapadék mennyiségétõl. Korai vetésnél és aszályoskörülmények között ezeknek a készítményeknek aGranulátum szóró a vetõgépenBelógó szórófejjel felszerelt permetezõ gépformulációja nem teszi lehetõvé a hatékony védekezést.A legjobb eredményeket a szilárd, granulátum típusútalajfertõtlenítõ szerekkel lehet elérni. Ezek a készítményekkorai és késõi vetéseknél, száraz és nedves idõbenegyaránt biztosítják a lárvák elleni hatékony védelmet.Ma Magyarországon két készítmény használata terjedtel. A FORCE 1,5 G 14 kg/ha, a FURADÁN 10 Gpedig 15 kg/ha dózisban alkalmazható. A száraz és csapadékosidõjárás esetén is megbízható hatékonysága miatta gyakorlat elsõsorban a FORCE 1,5 G-t alkalmazza.A lárvák elleni védelem gyakorlatáról elmondható,hogy ha a vetésváltást alkalmazzuk, akkor a csávázáselengedõ többnyire védelmet nyújt.Amennyiben nincs vetésváltás, akkor csak a talajfertõtlenítésbiztosít megnyugtató védelmet, mégpediga vetéssel egymenetben sorba kijuttatott granulátum.

20 A kukoricabogár terjedése...ÁllománypermetezésA lárvákon kívül az imágók is jelentõs kárt okozhatnak,az ellenük való védekezés idõzítését megkönnyíti,ha döntésünket az elõrejelzésre alapozzuk.Az állománypermetezést akkor kell elvégezni, ha azimágók száma (reggeli, vagy esti órákban számolva)csemege és hibrid elõállítás esetén eléri az 1 db/növényt;takarmánykukorica esetén a 3-5 db/növényt; haa virágzás még nem haladta meg az 50%-ot, ha; a zöldbibeszálak 2,5 cm-re történõ visszarágása észlelhetõ, illetveha a sárga ragacsos lapcsapda fogása 5-10 db/nap(30-40 db/hét). A kezelés idõzítésénél a megtermékenyítettnõstényeket kell figyelni (a hímek korábban jelennekmeg).A kukorica a méhek szempontjából veszélyes virágzókultúrának minõsül, ezért méhekre veszélyes készítményttilos használni, illetve az alkalmazható készítményeketcsak méhkímélõ technológiával szabad kijuttatni.A megfelelõ fedettség min. 250 l/ha permetlével érhetõel, így a legjobb beavatkozást a magas építésû önjárópermetezõ gépek alkalmazása jelenti.2007-ben hazánkban mintegy 160-180 ezer ha-onvédekeztünk a kukoricabogár ellen. Tapasztalatainkszerint az elmúlt években (a KITE-ben 2003-tól) szintecsak granulátumszóróval felszerelt vetõgépeket értékesítettek,és látványosan megemelkedett a magasépítésûönjáró permetezõgépek iránti kereslet is.A védekezés gazdaságossága:Több évi vizsgálat alapján a 2. éves kukoricában atermésveszteség eléri a 2.300 kg/ha is, 18% termésveszteségetjelent. A 3. éves kukorica monokultúrábantovább romlik a helyzet, és a termésveszteség elérhetiakár a 8.000 kg/ha-t is, azaz a 60%-ot. A kukoricabogáráltal okozott kár tehát igen jelentõs.Vizsgálataink szerint a terméskiesés országosan2002-ben közel 300.000 t, 2003-ban pedig csaknem500.000 tonnára volt becsülhetõ.Az érdemi védekezések 2004-ben indultak meg.2005-2006 csapadékosabb periódusában 150-200.000 tnagyságú kár alakult ki. 2007-rõl pedig megoszlanak avélemények, mivel nehéz eldönteni, hogy az „i”-re apontot a kukoricabogár, vagy az aszály tette-e föl.Mit költünk a védekezésre?2006-ban mintegy 2,5-2,8 milliárd forintot költöttünka védekezésre, ami az akkori összes. növényvédõszer költség 6%-át, a kukorica növényvédõ szer költségkörülbelül 20%-át tette ki. 2007-ben 3,5-3,8 milliárdforint volt ez az összeg, az összes növényvédõ szernekmár körülbelül 8%-a, és a kukoricában felhasznált növényvédõszer költségének közel 25 %-a. Ha a hektáronkéntiköltséget számoljuk, ez 20.000-24.000,- Ft-otjelent.Ezekbõl a számokból is kiderül, hogy a kukoricabogárelleni védekezés még 2006-os terményáron is megtérül.Összefoglalás:A vetésváltás jelentõségét természetesen nem vitatva– hiszen a leghatékonyabb és legolcsóbb védekezés– az ország azon területein (Somogy megye egy része,Baranya, Tolna, Fejér megye, Bács-Kiskun egy része, aHajdúsági löszhát és Békés-Csongrádi löszhát), ahol elsõsorbanökonómiai okok miatt – mivel más növénynem versenyképes a kukoricával – nem lehet a vetésváltásaz egyedüli megoldás. A volt Jugoszlávia területéna kukorica vetésterülete 200.000 ha-al csökkent,Románia Délnyugati területein (Temes, Arad, Torontálmegyék) a monokultúra aránya 70%-ról 15%-ra csökkent.A magyar termelõk nem ezt az utat választották.Annak érdekében, hogy a ku korica termesztésünkmegfelelõ szinten maradjon, mindenképpen szükségvan jelenleg a vegyszeres védekezésre.Ma Magyarországon a kukoricabogár elleni vegyszeresvédelem személyi és tárgyi feltételei adottak.HADÁSZI LÁSZLÓ, KITE Zrt., Nádudvar

A kukoricabogár terjedése...21Kártevõk elleni védekezés a kukoricában –kitekintés 2008-raA 2007. évi betakarítási szezon végeztével, az új termesztésiciklus megkezdéséhez közeledve ismételtenfontos átgondolni, hogyan és miként védekezünk a kukoricabogárés más kukorica kártevõk ellen a jövõben.„A kukoricabogár terjedése és a védekezés módszerei”címmel nemrégen konferenciát szerveztek azMTAMezõgazdasági Kutatóintézetében. Az elõadók atéma számos aspektusát részletesen taglalták. Beszámolóthalhattunk az Amerikai Egyesült Államokban egyrejobban terjedõ kukoricabogár ellenálló transzgénikus kukoricatermesztésének tapasztalatairól, és a hagyományosnemesítési módszerek lehetõségeirõl is. A tanácskozásismételten felhívta a figyelmet a kukorica kártevõkelleni védekezésre, mint összetett problémára.A kukoricabogár lárvája ellen ma már több mint 200ezer ha-on védekeznek Magyarországon. Ugyanakkor atöbbi kártevõ ellen (drótféreg, barkó, mocskos pajor stb.)rendszeres védekezés mintegy 30-40 000 ha-on történik.Elmondható, hogy a komoly gazdasági veszteséget okozóDiabrotica lárvakártétele már elérte az ország északirészét (Komárom-Esztergom, Hajdú, és Borsod megyékjó kukoricatermõ övezeteit) is, az ország déli részében azalkalmazott agrotechnikai és kémiai védekezéseknek köszönhetõena bogárpopuláció és a kártétel mértéke stabilizálódnilátszik. Bár az elmúlt 2-3 csapadékosabb évbena kukoricabogár által okozott kártétel nem volt annyirakifejezett és szembetûnõ, az idei, rendkívül száraz évmegmutatta milyen veszélyes károsítóval állunk szemben.A kukorica kártevõk elleni sikeres védekezés feltétele:megalapozott döntés alapján hatékony technológiát ésrovarölõ készítményt alkalmazva, idejekor kezeljük a területet.Ez az elmélet! A gyakorlat az, hogy – a ritka kivételektõleltekintve – csak a kártétel észlelése után védekezünka rovarok ellen, vagy egyszerûen „lenyeljük”ezt a veszteséget. Megalapozott döntést csak akkor tudunkhozni, ha a kártevõk elõfordulásáról és életmódjárólteljeskörû információval rendelkezünk, és ezek idejébenrendelkezésre állnak. Sajnos, a hivatalos elõrejelzésirendszerekre ma már egyre kevésbé támaszkodhatunk, atermelõk egy részének a szaktudása is frissítésre szorul.A Bayer CropScience idén tavasszal végzett kutatásaialapján a következõ országos károsító rangsort lehet felállítani:1. legfontosabb – 9. legkevésbé fontos (1. táblázat).Nem kevésbé érdekes a két – a kukoricabogár terjedésétvizsgáló – megyei eredmény; Csongrád megye volta kukoricabogár magyarországi terjedésének kiindulópontja,Zala megye pedig az egyik végpont a nyugat feléterjedés útján.Az elmúlt években gyûjtött gyakorlati tapasztalatok1. táblázatOrszágos károsító rangsorKártevõ Országos Csongrád Zalamegyei megyeirangsor rangsor rangsorKukoricabogár lárva 1 6 4Kukorica moly 2 2 1Drótféreg 3 1 3Kukoricabogár imágó 4 7 2Kukorica barkó 5 3 4Gyapottok bagolylepkehernyó 6 4 6Mocskos pajor 7 5 8Cserebogár pajor 8 8 9Fritlégy 9 9 7alapján a szerek hatékonyságáról bárki meggyõzõdhetett.A csávázó szereket gyakran érte és éri a mai napig az avád, hogy nem rendelkez(het)nek olyan hosszú tartamhatással,amely elegendõ volna a május végén, június elejénjelentkezõ kukoricabogár lárva kártételével szemben.A Bayer CropScience eddig végzett laboratóriumi ésszántóföldi vizsgálatai alapján állította, hogy a kukoricabogárlárvája ellen engedélyezett mindkét terméke nagybiztonsággal alkalmas erre a célra. Egyik hazai vizsgálatunk– amelyet a Bayer CropScience megbízásából aCsongrád Megyei NTSZ munkatársa, Hataláné ZsellérIbolya végzett – eredménye alapján is csak megerõsítenitudjuk állításunkat. A vizsgálat célja az volt, hogy megállapítsa,milyen hatással vannak a csávázószerek azamerikai kukoricabogár-népességére. A mesterséges fertõzéssellétrehozott kukoricabogár lárvapopulációból kifejlõdõimágók számának mérése alapján elmondható,hogy a Poncho ® -s csávázás eredményessége semmilyenmértékben nem maradt el a talajfertõtlenítõ szert alkalmazótechnológiától (1. ábra).Nem mindegy azonban, hogy milyen ráfordításokatigényel a kiválasztott védekezési mód. A talajfertõtlenítõszerek és a csávázószerek, mint a legszélesebb körbenalkalmazott kémiai védekezési eljárások hatékonyságátaz elért eredmények alapján egy csoportba sorolhatjuk.Ezen eljárások hektár-költségeit azonban a gyakorlateddig nem igen mérte össze. A csávázó szereknekszámos elõnyük van. A Poncho® alkalmazásával atermelõ lehetõséget kap, hogy idõt takarítson meg. Akártevõk elleni védekezés egyszerûsödésével több idõjut a tavaszi munkacsúcs idején elvégzendõ más felada-

22 A kukoricabogár terjedése...1. ábra. A kukoricabogár elleni védekezés csávázással és talajfertõtlenítésseltokra. A kukoricabogár elleni védekezési technológiánkmásodik eleme az imágó elleni védekezés. A kukoricaegyik legérzékenyebb fejlõdési szakaszában a fertõzöttségmértékétõl függõen állományvédelemre a Biscaya ®nevû készítményünket javasoljuk. A Biscaya ® új formábantartalmazza a Bayer CropScience eredeti fejlesztésûhatóanyagát, a kloronikotinilek/neonikotinoidok csoportjábatartozó tiaklopridot. A beporzást végzõ rovarokra(mint a méhek és poszméhek) nem veszélyes,ezért a szer virágzás során is alkalmazható. A készítményfény- és hõstabilitása nagyon jó, így még magashõmérsékleten is biztosított a növényi szövetek által ahatóanyag felvétel.Jövõre is mindent meg kell tennünk annak érdekében,hogy a legnagyobb területen termelt haszonnövényünkjövedelmezõsége magas szinten maradjon. A megoldás aterméshozam bebiztosítása a legmodernebb és legjobbtechnológiai elemek kombinációjával: a termelési célnakmegfelelõ magas terméshozamot biztosító hibridek melléa Bayer CropScience gyomírtó szerei mellett a Poncho ®és a Biscaya ® alkalmazását is ajánlja.CSORBA CSABA – Bayer CropScienceTartalomDR. RIPKA GÉZA: A kukoricabogár magyarországi elterjedése és kártétele . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 3DR. KISS JÓZSEF – DR. KOMÁROMI JUDIT: Az amerikai kukoricabogár(Diabrotica virgifera virgifera LeConte) biológiája . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 6DR. SZÉLL ENDRE: Az agrotechnikai mûveletek szerepe az amerikai kukoricabogár elleni védekezésben . 8DR. MARTON L. CSABA – SZÕKE CSABA: A kukoricabogár elleni védekezés lehetõségei konvencionálisnemesítési és biotechnológiai módszerekkel . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 12CLINTON D. PILCHER: Kukoricabogár ellen védett kukorica: új eredmények, új lehetõségek . . . . . . . . . . . 15SPITKÓ TAMÁS – DR. NAGY EMESE – DR. MARTON L. CSABA: Biotechnológiai módszer alkalmazásaa kukoricabogár elleni védekezésben . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 17HADÁSZI LÁSZLÓ: A vegyszeres védekezés gyakorlata és gazdaságossága . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 19CSORBA CSABA: Kártevõk elleni védekezés a kukoricában – kitekintés 2008-ra . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . . 21Kiadja a Magyar Tudományos AkadémiaMezõgazdasági Kutatóintézete, MartonvásárFelelõs kiadó: Dr. Bedõ ZoltánFelelõs szerkesztõ: Dr. Marton L. CsabaMegjelent a Csoma Kiadó Kft. gondozásábanA kiadvány megjelenését a Jedlik Ányos NKFP07A3 KUKBOGMV címû pályázat keretében aztámogatta.