2005 BSc - Orvosi laboratóriumi és képalkotó diagnosztikai ...

HétSejtélettan II. előadások tematikája1. hét Epithelsejtek mint effektorok. A szekretoros sejtek általános jellemzése. Az elektro-szekréciós és afarmakoszekréciós kuplung jellemzése. Az exocitózis mechanizmusa.A szekretoros működések idegi szabályozása. Adrenerg és kolinerg szabályozás. Peptiderg mechanizmusok.A szekretoros működések humorális szabályozása. Hormonhatások sejtszintű mechanizmusai.2. hét Vázizomsejtek működése. Az elektromechanikai kapcsolat egyes lépései. A triád ultrastuktúrája. A T-tubulus falában elhelyezkedő dihidropiridin receptor és az SR terminális ciszternájának falában találhatórianodin receptor kölcsönhatása. Az aktin és a miozin kölcsönhatása. A vázizom akciós potenciálja.Izomtípusok.3. hét A simaizom morfológiája és elektromos jellemzői. Sokegységes és viscerális simaizmok. A simaizmokonmegfigyelhető potenciálváltozások. A "dense bodies", a vékony és a vastag filamentumok felépítése.Az aktin és miozin kölcsönhatása simaizomban. Az intracelluláris Ca 2+ koncentráció és a Cacalmodulindependens miozin könnyűlánc-kináz szerepe. Az összehúzódás szabályozása a vékonyfilamentumhoz kötődő fehérjéken keresztül.4. hét Az intracelluláris Ca 2+ koncentráció szabályozása izomsejtekben. A Ca 2+ koncentrációt emelő tényezők.Kalciumáramok, feszültség- és ligandvezérelt csatornák a felszíni membránban. Kalcium felszabadulásintracelluláris tárolóhelyekről. Ca 2+ -ot eltávolító mechanizmusok. A Ca 2+ koncentráció illetve atriádbeli történések mérésének lehetőségei.5. hét Az ioncsatornák és egyéb transzporterek működésének ligandfüggő szabályozása. A sejtek közöttikommunikáció típusai. Az endokrin, a parakrin és az autokrin szabályozás jellemzői. A sejtszintűszignalizációs folyamatok általános leírása, a szignalizációs út részei. A receptor és a ligand fogalma. Aműködés általános jellemzése. A receptorok osztályozása. Kapcsolat a ligandkötés és a biológiai válaszközött. A receptorműködés szabályozása. A jelátviteli rendszer elemei. Főbb szignalizációs útvonalak.A receptorok működésének néhány vizsgáló módszere.6. hét Intracelluláris szignalizáció. G-proteinek szerepe a jelátvitelben. Másodlagos hírvivők. A G-proteinútvonal. A GTP-kötő proteinek általános jellemzése. G-protein aktiválta útvonalak és biológiai válaszok.Az inozitol-foszfát útvonal. Az IP 3 és DAG útvonalak. A Ca 2+ mobilizálás mechanizmusa ésjellemzői. A kalcium-aktiválta kalciumfelszabadulás jelensége. A felszabadított kalcium további sorsa,a Ca 2+ visszavételezésének mechanizmusa és a visszavételezés szabályozása. Tirozinkináz aktivitásúreceptorok. Az autofoszforiláció jelensége.7. hét Hormonhatások celluláris mechanizmusai. A hormon mint ligand. A hormonok osztályozása szerkezetükés kémiai sajátságaik, valamint a célreceptor sajátságai alapján. Hormoncsaládok, evolúciós vonatkozások.A hormonok interakciói. Hormon-indukálta sejtválaszok. Néhány sejttípus (szívizomsejt,májsejt, szekretoros sejtek, adipocyta) hormonérzékenysége, az egyes hormonok által kiváltott sejtválaszokelemzése. Rövid és hosszútávú hormonhatások (aktiválás és remodelling).8. hét Humorális ágensek mint szabályozó tényezők. A növekedési faktorok fogalma, csoportosításuk. Anövekedési hormonok élettani jelentősége. Az inzulinszerű növekedési faktorok jellemzése, élettanihatásaik. A haemopoeticus növekedési faktorok. A növekedési faktorok onkogén hatásai. Humorálisfaktorok szerepe az értónus szabályozásában. Endothelium-mediált vazodilatáció, élettani jelentősége.Relaxáló hatású endotheliális faktorok (NO, prosztaciklinek) sejtszintű hatásmechanizmusa. Humorálisvazokonstriktorok.9. hét Szinaptikus ingerületáttevődés. A szinapszisok felosztása morfológiai kép, szerkezet, a működés jellegeés lokalizáció szerint. Serkentő elektromos szinapszisok szerkezete, működése, jelentősége. A kémiaiszinaptikus áttevődés általános jellemzése. A preszinaptikus neuron működése.Transzmitterfelszabadulással kapcsolatos törvényszerűségek. A transzmitter-felszabaduláshoz vezetőlépések időbelisége.11. hét Centrális excitatórikus szinapszisok (glutaminerg transzmisszió, fiziológiás szerep). Centrális gátlószinapszisok (GABA A , GABA B receptor). Modulációs szinapszisok. Peptiderg szinapszisok (minta azopioid receptorrendszer). A neuronok hálózati működésének elemi jellemzői (térbeli és időbeliszummáció, divergencia és konvergencia elve, facilitáció, poszttetanikus depresszió, poszttetanikuspotenciáció, “long-term potentiation”, preszinaptikus gátlás).320