Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Adalékok a hipertext és a szövegszerűség kapcsolatáhozSzathmári István 2002. A stíluselemzés elmélete és gyakorlata. Kodolányi füzetek16. Székesfehérvár: Kodolányi János Főiskola.Szikszainé Nagy Irma 1999. Leíró magyar szövegtan. Budapest: Osiris K.Tolcsvai Nagy Gábor 2001. A magyar nyelv szövegtana. Budapest: NemzetiTankönyvkiadó.Vass László 2010. Szemiotikai szövegtani alapismeretek. Alkalmazott NyelvészetiMesterfüzetek 02. Szeged: Szegedi Egyetemi K., Juhász Gyula FelsőoktatásiK.Jegyzeteki Manapság a korszerű IT lehetővé teszi, hogy „szinte bármilyen kérdésből kiindulva néhányóra (vagy ha a Neten talált nyomtatott dokumentumokat is be akarjuk szerezni, néhánynap) alatt a feldolgozatlan — és egy idő után feldolgozhatatlan — adatok egy egésztárházát, »virtuális könyvtárát« gyűjtsük egybe. Az informatika, könyvtár- és információtudomány,tanulás- és kutatásmódszertan, újabban a tudásmenedzsment stb. minden ígéretesés gondolatébresztő próbálkozása (katalógusok, »cédulák«, tezauruszok, osztályozásirendszerek, ontológiák, tudástérképek stb.) ellenére a probléma messze nincs megoldva,és a legtöbb, amit elmondhatunk, hogy minden újabb próbálkozással egy izgalmasés valószínűleg az adott területen egyre hatékonyabb, de egyedi megoldással lettünk gazdagabbak.Eco szavaival élve évezredek óta folyik a »tökéletes nyelv« keresése, és ezalighanem még sokáig így is lesz.” (Boda–Porkoláb 2011: 78)ii A megszokott, immár „hagyományosnak” tekinthető keresési felülettel rendelkező adatbázisokesetében tipikus az, hogy a keresőkérdéseket tárgyszavak és and/or típusú logikaioperátorok segítségével fogalmazzuk meg (például a könyvtári vagy internetes keresőfelületektöbbsége ehhez hasonló felületet nyújt). Ilyen keresések esetében jól ismert tapasztalat,hogy a keresés pontossága és teljessége kb. fordított arányban áll egymással —azaz minél jobban szűkítünk egy témát, annál pontosabb lesz a keresés (csökken a számunkrafelesleges információ, „zaj”), de annál valószínűbb, hogy bizonyos, számunkrareleváns információt nem kapunk meg.iiiA hipertext valószínűleg legismertebb meghatározása még az 1960-as évekből (sic!)származik. „A hypertext alatt — fejti ki Nelson, — nem-folyamatos [non-sequential] írástértek — olyan szöveget, mely elágazik, és választási lehetőséget kínál az olvasónak,mely leginkább egy interaktív képernyőn olvasható. Általában kapcsoló elemekkel [links]összekötött szövegdarabok soraként képzelik el, melyek különböző útvonalakat biztosítanakaz olvasónak” (Theodor H. Nelson: Literary Machines, 0/2; idézi Landow 1992 és2006: 3). Mindez nagyon tanulságos (és kijózanító) lehet azok számára, akik a hipertextés a HTML (World Wide Web stb.) fogalmakat a modern információs technológia sikere— talán nem túlzás, diadalútja — fényében tulajdonképpen azonosítják.iv „A BibliaTéka CD-ROM a bibliatudomány elektronikus könyvtára: 13 bibliafordítás, 4bibliamagyarázat, 3 bibliai lexikon teljes anyaga.”(http://www.arcanum.hu/kiadvanyaink/CD/?id=BT, 2012-06-19)89