Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Adalékok a hipertext és a szövegszerűség kapcsolatáhozlenne, ha az imitációt az architextualitáshoz sorolnánk. Genette azonban nem ígyjárt el, és ezt tanulmánya második szakaszában még egyszer világosan rögzíti:Hypertextusnak hívok tehát minden olyan szöveget, amely egy korábbi szövegből egyegyszerű transzformációval (ezentúl röviden csak transzformációt mondunk) vagyközvetett transzformációval (ezentúl: imitáció) jött létre. xix (Genette 1996: 88)Foglaljuk össze a szövegközi kapcsolatok legfontosabb típusait:radialitástípusaintertextualitás3. táblázat: A szövegközi kapcsolatok legfontosabb típusaiszövegközi kapcsolatleírásaa szövegkomplexumon belüliszövegegységek közötti tartalmikapcsolatrendszera szövegek közötti, asszociatív útonkeletkező összeköttetésintertextualitás vagy paratextualitásparatextualitásparatextualitás vagy metatextualitásmetatextualitásarchitextualitásarchitextualitás vagy hypertextualitáshypertextualitáshypertextualitás vagy intertextualitása szöveg makroszerkezeti egységeineka kapcsolatrendszerelexikon szócikkekegy szöveg és a rá vonatkozó, „metatextuális”szövegek kapcsolatrendszeré műelemzésekegy adott műfajba vagy szövegtípusbavaló besorolásegy szövegből további szöveg vagyszövegek létrehozását jelenti, a szövegátalakításával vagy transzformációjávalhypertextualitás vagy paratextualitás / metatextualitás1.4. A szövegszerűség felhasználó-központú kritériumaipéldákidézetek; (a szövegbe beépülő) vendégszövegek;utalások, célzások(allúziók)mottók; illusztrációkcím, alcím, belső címek; tartalomjegyzék;tartalmi ismertető, referátum,„absztrakt”; előszók, utószók,bevezetők, elöljáró beszédek,mellékletek stb.; mellékelt szórólap,címszalag, borítólapszéli, lapalji, hátsó jegyzetek;járulékos jelek, saját kezűleg vagymások által bejegyezvekommentárok, kritikák,adott műfajba sorolás (pl. regény, költemény);adott szövegtípusba sorolás(pl. szakszöveg, lexikon szócikk,újságcikk, ételrecept)műfaji, stiláris stb. sajátságok átvétele,imitációja (akár komolyan,akár szatirikusan, akár paródiaként)cselekmény, téma átvétele, történetekfeldolgozása (pl. bibliai történetek)motívum(ok) átvételepiszkozatok, különféle vázlatok éstervek „előszövegei” (pl. Ős-Átokföldje)Ezek után tekintsük át röviden a szövegösszefüggést biztosító további tényezőket.A fentieken kívül (konnexió és kohézió; koherencia és konstringencia;83