Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Adalékok a hipertext és a szövegszerűség kapcsolatáhozkalmas mind egy szöveg téma-réma viszonyainak a feltárására, mind a tematikusprogresszió vizsgálatára (Boda—Porkoláb 2002, 2003).Emellett a szöveg „horizontális kompozíciós organizációjának értelmezéséhezelemezni kell a linearizálás lehetőségeit a vertikális organizáció valamennyihierarchiaszintjén” (Petőfi S. 2004: 164), valamint (különösen versszövegekesetében) a szöveg prozódiai struktúráját. Míg a korreferenciális elemzés alapvetőena szöveg ún. referenciális jelentésének a vizsgálatához kapcsolódik, alinearitással kapcsolatos elemzések a szöveg ún. kommunikatív jelentése szempontjábóllényegesek, mivel a kommunikatív jelentés „egyrészt az alapegységek(egyszerű szövegmondatok) összetevőinek adott belső elrendezésétől és prozódiájától,másrészt az adott belső elrendezésű és prozódiájú alapegységek (egyszerűszövegmondatok) lineáris sorrendjétől függ” (uo. 104).Korábban már utaltunk a szövegszerkezet és a szövegköziség kapcsolatára. Aszövegek közötti összefüggés (talán a legegyszerűbb szövegeket leszámítva) aszövegek vizsgálatakor nem hagyható figyelmen kívül, ilyen (általános xvii ) értelembenaz intertextualitás a szövegszerűség egyik alapvető kritériuma. „A szövegszerűséghetedik ismérve az intertextualitás nevet viseli, és azokra a tényezőkrevonatkozik, amelyek valamely szöveg felhasználását egy vagy több olyanszöveg ismeretétől teszik függővé, amellyel a befogadó korábban találkozott.”(Beaugrande—Dressler 2000: 34) Emellett bizonyos szövegeken (szövegkomplexumokon)belüli utalások is a szövegköziség kérdéskörébe sorolhatóak.A szövegek között érvényesülő összefüggés szemantikai jellegű, és radiális vagyintertextuális kohézió révén teremtődik meg:• a szövegkomplexumon belüli szövegegységek közötti tartalmi kapcsolatrendszera radiális szövegösszefüggés,• a szövegek közötti, asszociatív úton keletkező összeköttetés [az] intertextuálisszövegösszefüggés. [...]A radiális kohézió jellegzetesen a lexikonok, az egynyelvű szótárak, fogalomtárak— mint szövegkomplexumok — szócikkei között létesülő tartalmi-logikai kapcsolat, hiszenezekben a szövegtípusokban „sugárszerű” összefüggés rajzolódik ki az azonos fogalomkörbetartozó relatív önállóságú szövegek: szócikkek között. (Szikszainé Nagy1999: 329)A szövegek közötti kapcsolatok sajátos fajtáját alkotják a párbeszédek, és fordításokesetében az egymásnak megfeleltethető forrás- és célnyelvi szövegek (vö.Szikszainé Nagy 1999: 330). Bár ezeket a szövegfajtákat vagy -típusokat is az intertextualitáskérdéskörébe szokás sorolni, a (szűkebb értelemben vett) intertextuáliskohézió esetében a különböző szövegek közti asszociatív kapcsolatokalapja a „nyílt vagy rejtett utalás” (uo.). A továbbiakban — összhangban a fentimeghatározással — az intertextualitásnak ezt a szűkebb értelmét használjuk.79