Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Boda István Károly—Porkoláb Juditközötti folyamatos feldolgozó műveletek során [...] hozza létre az aktuális szövegértelmet(ill. annak egy részét). A fogalmi séma „behálózza” a szöveg(rész)t, de általábannem azonos annak értelmi szerkezetével [...].6. Mindezért lehetséges, hogy a fogalmi sémák különböző kifejtésben jelennek meg,egy is uralhatja a szöveg(rész)t, de több is megjelenhet „egyszerre” [...], összetett szövegértelmetlétrehozva.7. [...] a fogalmi séma szövegbeli érvényesülése igen sokféle módon valósulhat meg,úgy is, hogy a séma megnevezése és a kifejtő rész közé következtetés, bennfoglalás,előfeltevés kerül.8. Mezoszinten a szöveg(rész) témája és a fogalmi séma (sémák) különböző fokbanfedik egymást. A fogalmi séma és kifejtett/bennfoglalt részei és a szövegrész egyébösszetevői között további fontos koherenciateremtő kapcsolatok állnak fenn.9. A fogalmi sémát megnevező, összefoglalóan reprezentáló főnév vagy főnévi csoport[...] egyúttal mindig az adott mezoszintű szövegegység legfontosabb szövegfókusza.Ezért nevezhető tematikus főnévnek. Nagyjából kijelöli a mezoszintű szövegegységhatárait [...] (Tolcsvai N. 2001: 279–280)A globális kohézió tárgyalásakor utaltunk arra, hogy a szövegek szemantikaiösszefüggőségét alapvetően a szöveg tematikai egysége (azonossága) biztosítja,és főként ez határozza meg• a szövegszerkezet (szövegstruktúra) és ezen belül főként „a globálisösszefüggést mutató makrostruktúra” kialakítását, amely „a szöveg tartalmilényegét adó gondolati váz” (Szikszainé Nagy 1999: 243),• és ennek megfelelően a különböző, de hasonló témájú szövegek kognitív(fogalmi) sémába szerveződését (vö. a fogalmi sémák koherenciaszervezőszerepéről fentebb adott felsorolással, különösen a 8. és 9. pontokkal).Ilyen értelemben a sémákat úgy is elképzelhetjük, mint a szövegek makrostruktúrája„felett” álló, és a különböző szövegekkel hierarchikus kapcsolatbanálló további szintet, mivel a szuperstruktúra terminus már foglalt (a különbözőabsztrakt szövegtípusokra, vö. Szikszainé Nagy 1999: 243), alighanem a legalkalmasabba „hiperszint” vagy „hiperstruktúra” elnevezés lenne. Ez a megközelítésmódegyébként összhangban áll azzal, hogy „a kompozicionális organizációelemzésében a fogalmi sémák központi szerepet játszanak” (Petőfi S. 2004a: 8).Mindamellett a hiperstruktúra elnevezés természetesen metafora, amely azon az(intuitíven egyébként teljesen elfogadható) hipotézisen alapul, hogy a sémákalapvetően hierarchikus szerveződésűek (vagy legalábbis hierarchikus szerveződéstis tartalmaznak), legalábbis a megismerés szimbolikus leírásának szintjén.Foglaljuk össze az általunk eddig használt fontosabb fogalmakat a szövegekreés mentális reprezentációjukra:76