Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Boda István Károly—Porkoláb JuditA szövegek megértésében tehát a sémák központi szerepet játszanak. Ennekmegfelelően ha nem találunk egy alkalmas sémát, a megértési folyamat komolyakadályokba ütközik, de „amint megfelelő sémát javaslunk, a legtöbb emberneknem okoz nehézséget a szöveg megértése” (Kónya 2007: 333). A megfelelő sémamegkeresése, „a megértésre tett erőfeszítés kényszere olyankor a leginkábbszembetűnő, amikor a helyzet rosszul érthető. Ekkor olyan feltevésekkel is élünka dolgok természetére és azok kapcsolatára vonatkozóan, amelyekről egyébkénta mondatok nem informálnak” (uo. 332).A koherenciát lehetővé tevő kiegészítések, amelyeket „a mondatok és történetekmegértése érdekében a személy hozzáad a szöveghez” (Kónya 2007: 332),feltételezik, hogy előbb — de legalábbis a szöveg megértésével párhuzamosan— kialakuljon bennünk a szöveg mentális képe (a relátum-imágó). A fentiek értelmébenviszont ennek a feltétele egy séma aktivizálása, és ezután történhetmeg a megfelelő mentális kép megkonstruálása a szövegben rendelkezésre állóinformációk alapján. Ebben a megközelítésben a megfelelő séma és a szöveg közöttikapcsolatok — amelyek révén a séma beépül a szövegbe és a szövegbeépül a sémába — a szöveg koherenciája szempontjából alapvető fontosságúaklesznek (szemléletesen kifejezve a séma ún. „koherenciaszervező” tulajdonsággalrendelkezik). A szövegnek egy séma alapján történő értelmezhetősége(amely az ún. értelmi jelentés lényegi eleme, vö. Petőfi S. 2004: 103) pedig azértelmesség, és ezáltal a koherencia szükséges — de nem elégséges — feltételénektekinthető.Mivel a szöveg mentális képe és a szöveg megértéséhez szükséges séma(vagy sémák) az előzőek értelmében nem választhatóak szét, érdemes a konstringenciafogalmát általánosítani úgy, hogy a konstringencia általános fogalma• a mentális modellben (relátum-imágóban) reprezentált tényeknek valómegfelelést• és a megértéshez szükséges sémához való illeszkedést is magában foglalja.A fenti (általános) értelmezés alapján felvázolhatjuk a konstringencia kapcsolatrendszerétaz eddig használt fogalmakkal (1. ábra).74