Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Boda István Károly—Porkoláb Juditban visszakereső felhasználók valószínűleg a tudás magas szintű szerveződésénekpont ezekkel a sajátosságaival szembesülnek nap mint nap.A memóriaszerveződési csomag (MOP) fogalmának megértéséhez talán alegfontosabb az, hogy ez „megfelel az általános értelemben használt séma fogalomnak,de azt szerkezetileg jelenetekre (epizódokra, esetleg „töredékekre”)bontja. A »memóriaszerveződési csomag« gyakorta együtt járó jelenetekből (ahelyzetek leírásaiból) tevődik össze, amelyeket közös célok tartanak egybe” (Kónya2007: 342), a „cél” fogalmat a lehető legáltalánosabban értve (pl. történetekesetében „elvárás” értelemben). A jelenetek „különálló egységek” (uo.), amelyekáltalános esetben „különböző emlékezeti struktúrákban tárolódnak”(Schank 2004: 124), és „emlékeket tartalmaznak” (uo. 126). „A jelenetek olyanáltalános struktúrák, amelyek az adott tevékenység végrehajtásának módját éshelyszínét írják le” (uo.), és a MOP által vezérelt felidézési folyamatban, egyadott fizikai helyzetben megvalósuló eseménysor reprodukciójakor és/vagy rekonstrukciójakorhelyzetfüggővé válnak.72A történet egy része — pl. a sokszor feldolgozott részek — pontosan, szinte fizikaikódjuknak megfelelően reprezentálódik. Ezek felidézése Kintsch nyomán a feldolgozásinyomok reprodukciójának tekinthető. A megértésből származó, elvont szemantikaikódnak megfelelő nyomok alapozzák meg viszont a felidézés során a rekonstrukciót[...] (Pléh 1986: 40).Maga a szövegfelidézés is aktív folyamat azonban. A felidézést végző személy újrahozzáfér sémáihoz [...], újból történetet produkál. A megőrzött nyomok alapján„betölti” a lyukakat, újra koherenciát teremt s így tovább [..] (uo.)A továbbiakban MOP-ok helyett, amikor nem okoz félreértést, egyszerűensémákról beszélünk, és csak akkor használjuk a memóriaszerveződési csomagvagy MOP terminust, ha hangsúlyozni akarjuk a szövegek epizodikus (ti. jelenetek,összefüggő „makrokompozíciós” egységek alapján történő) szerveződését.Másrészt tárgyalásunkban a megértési folyamat kerül előtérbe, amely — sematikusszerveződést és emlékezeti rekonstrukciót feltételezve — meg kell, hogyelőzze az emlékezési/felidézési folyamatot. Számunkra a megértési folyamatlegfontosabb eleme az, hogy a szöveg feldolgozása során — annak eredményeképpen— kialakul bennünk egy mentális kép (vagy ha a szöveg összetettségéthangsúlyozni akarjuk, mentális modell). A szemiotikai szövegtan erre a mentálisképre használja a relátum-imágó fogalmát.1.2.4. KonstringenciaA koherencia pragmatikai jellegét mutatja, hogy a „fizikailag” rendelkezésreálló szöveg (textuális vehikulum) kiegészítésekor alapvető szerepet játszik a valóságadott, és jellegéből fakadóan összefüggő és teljes szegmenséről („frag-