Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Boda István Károly—Porkoláb Juditsához” (Petőfi S. 2004b: 21). Előbbi azért is fontos, mert egyes „nem egyszerű”esetekben „a kohézió- és konstringenciarelációkat a véglegesség igényével nemlehet egymástól egyértelműen elhatárolni” (uo. 17).A kohézió egy másik lehetséges megközelítésmódját adja az ún. stíluskohéziófogalma, amely egyes szövegtípusok, például irodalmi művek, versek esetébenkülönösen jelentős. A stíluskohézió különböző stílusszinteken megvalósuló,„stilisztikai szintű összefüggés”, amely „a nyelvi jelek stiláris jellegű kapcsoltságát,a stíluseszközök összefonódását eredményezi” (Szikszainé Nagy 1999:58). A különböző stílusszinteken meghatározott funkcionális stilisztikai eszközökérvényesülnek (vö. Szathmári 2002: 10–12).64Ilyenformán a következő stilisztikai szinteket különíthetjük el:1. Az akusztikai szint (a hangtani jelenségek és a zeneiség, valamint a verselés szintje).2. A szó és kifejezéskészlet szintje.3. A szintaktikai szint, vagyis a mondattani eszközök, jelenségek szintje, a mondatépítésbenközvetlenül részt vevő alaktani elemekkel együtt.4. A képi szint.5. A szöveg szintje (ideértve az alakzatok nagy részét is).6. A nyelven kívüli (extralingvális) jelenségek szintje. (Szathmári 2002: 10)Érdemes a fentiek közül külön is kiemelni az ún. akusztikus kohéziót (vö.akusztikai szint), amely „a hangzó szöveg fonetikai-prozódiai jellegű egybetartozásán”alapul (Szikszainé Nagy 1999: 59), az ún. vizuális kohéziót (vö. extralingválisjelenségek szintje), amely az írott szöveg formai-tipográfiai jellegűegybetartozásán alapul (uo.) és az ún. intertextuális kohéziót (vö. a szöveg szintje),amely „a szövegek közötti nyílt vagy rejtett utalásokon” alapul (uo.). Az intertextuáliskohézió különböző formái közül megemlíthetjük• a tulajdonnevek stilisztikai lehetőségeit (pl. utalás konkrét személyekre,helyekre stb.),• a vers (tágabb értelemben vett) kontextusát, pl. történelmi és/vagy kulturálishátterét (utalások személyes vagy történelmi eseményekre stb.) és• az utalásokat, allúziókat más (pl. irodalmi) művekre.A konkrét személyekre és helyekre, a történelmi és/vagy kulturális háttérre,valamint más irodalmi művekre vonatkozó (nyílt vagy rejtett) utalások túlnyomótöbbsége csak megfelelő háttértudás mellett érvényesülhet, így ezeknek a tényezőkneka szövegösszefüggés biztosításában játszott szerepe, „szövegszervezőereje” a szöveg koherenciája szempontjából jelentős.Tekintsük át ezek után a szövegség néhány további, pragmatikai szintű ismérvét.A szövegségnek a konnexitás és/vagy kohézió se nem szükséges, se nem elégségesfeltétele; egyedüli feltétele a konstringencia és a tényállás-specifikus horizontális organizáció,amely feltételt a koherencia feltételének nevezem. (Petőfi S. 2004b: 11)