Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Boda István Károly—Porkoláb Juditkülönválaszthatjuk a szöveggrammatikai és a szövegszemantikai kritériumokat.Ekkor a szövegfelszín grammatikai összefüggéseit a konnexitás fogalmával írhatjukle, amely „egy szöveg mondatainak grammatikai kapcsoltsága” (SzikszainéNagy 1999: 468); a szövegfelszín elemei közötti szemantikai összefüggéseketpedig a kohézió (a fenti, általános értelmezéshez képest szűkebb értelembenhasznált) fogalmával jelölhetjük, amely ilyen értelemben „a szöveg szemantikaijellegű összefüggése” (uo. 467). Tehát „a konnexitás és kohézió egyértelműmegkülönböztetésének alapja a formai (szintaktikai) és nyelvi-szemantikai relációkközötti egyértelmű különbségtevés” (Petőfi S. 2004b: 17).Beszélhetünk globális, nagyobb szövegegységek közötti, és lineáris, szövegmondatok,ill. több szövegmondatból összetevődő mondattömbök közötti kohéziórólazzal összefüggésben, hogy „a jelentésnek a kisebb egységei a mikroszerkezetekben,a nagyobb egységei a makroszerkezetekben jönnek létre” (SzikszainéNagy 1999: 164). Egy adott szöveget mint „teljes, lezárt nyelvi közlést, akommunikáció legmagasabb fokú hierarchikus egységét szövegegésznek nevezzük”,amely „a globális kohézió lazulását jelző pontokon” makroszerkezeti egységekrebontható, „amelyekben másfajta, más szintű kohézió jön létre” (uo.242). Ezek az egységek tovább tagolhatóak „jobbára lineáris kohéziót, azazgrammatikai (esetleg jelentéstani) sajátosságokat éreztető mikroszerkezeti egységekre”(uo.).62A szemiotikai szövegtan a szövegszerkezetnek két megvalósulási módját különíti el: atextúrát és a kompozíciót [...]. A szöveg lineáris szerveződése a textúra, amelyet a szövegbenmeglevő visszatérő elemek együttese alkot, ebből rajzolódik ki a szöveg grammatikaiszerkezete; a hierarchikus felépítése pedig a kompozíció, amely az alacsonyabbfokú szerkezeti egységeknek az egyre magasabb fokúakká szerveződéséből alakul ki, ésebből formálódik a szöveg vertikális szerkezete. (Szikszainé Nagy 1999: 243)Míg a vertikális kompozíciós organizációban a tényállások közötti tényleges vagyfeltételezhető kapcsolat (az úgynevezett konstringencia) különféle megnyilvánulásiformái játsszák az alapvető szerepet, a horizontális kompozíciós organizációban aszövegmondatok között kimutatható formai kapcsolatok (a konnexitás), valamint alexiko-szemantikaiak (a kohézió). (Petőfi S. 2004a: 8)A globális kohézió alapja „a tematikai egység (azonosság) és az ezt megteremtősajátos eszközök” (például a tematikus szövegháló, cím, fókusz- vagy tételmondat,kulcsszó stb.). A szöveg tematikai egysége „a szövegbeli összefüggésszemantikai alapfeltétele”, amelynek lényege az, hogy „a téma a szövegegészbenvagy -részben foglalt állítások sorának egészéből szükségképpen következzék”(Szikszainé Nagy 1999: 164–165).A lineáris kohézió „kimutatható a fogalmi kategóriák egymásba épüléséneknyomon követésével” (Szikszainé Nagy 1999: 181), amely megvalósulhat példáulazonos valóságelemre utalás (korreferencia), a szavak közti szemantikai kap-