Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Adalékok a hipertext és a szövegszerűség kapcsolatáhozcéllal, hogy a jelen tanulmány megállapításai alapján — egy következő tanulmányban— a hipertextuális szövegek koherenciájának a kritériumait fogjuk tárgyalni.1. Kiindulási pont: a szöveg és szövegszerűség fogalmaAz alábbiakban tételesen számba vesszük azokat a fogalommeghatározásokat— különös tekintettel kapcsolatrendszerükre és lehetséges megismeréstudományi-szövegtanielméleti hátterükre —, amelyek valamilyen szempontból a hiperszövegekelméleti szintű tárgyalásának szűkebb vagy tágabb tudományos kontextusáhozhozzátartoznak. Kiindulási pontunk a szöveg fogalma, 2 amely általánosmegismeréstudományi szempontból „egyszerre szerkezet, amely a nyelvi ésnem nyelvi összetevőket statikus összefüggésükben mutatja be, és művelet,amely ezeket a szerkezeteket létrehozza, viszonyaikat dinamikusan mutatja be”(Tolcsvai N. 2002: 44). A szöveg szerkezeti (strukturális) és műveleti (procedurális)vonatkozásainak lényegi, inherens elválaszthatatlanságát az idézett szövegtanimunka szerzője végig hangsúlyozza:Szöveg minden uralkodóan nyelvi produktum, amely valamilyen interakcióban körülhatárolhatóegység. A szöveg produktum és produkció, szerkezet és művelet. (TolcsvaiN. 2002: 14)Mindez párhuzamba állítható kommunikációelméleti keretben a (szerző általis említett) produktum-produkció kettősséggel, informatikai keretben az adat-algoritmuskettősséggel, megismeréstudományi keretben pedig (egyebek közt) ahajlékony vs merev „mentális architektúra” problematikájával. Hiperszövegekesetében (legalábbis makroszinten) ezt a kettősséget nem szükséges külön ishangsúlyoznunk, ugyanis a hipertext fogalma eleve tartalmazza a két megközelítésmódegységét, amennyiben a csomópont és a link a hipertext szerkezeti, abejárás pedig a hipertext műveleti szintű vonatkozását fejezi ki. Az ma még nyitottkérdés, hogy a hipertext link aktivizálásának makroszintű művelete mellett2 A szöveg meghatározásának összetettségére és terminológiai nehézségeire több szerző isrámutat. Kárpáti Eszter a szöveg fogalmáról írt könyvében megjegyzi, hogy „a szövegmeghatározásai mindig az adott kutató/kutatás egyéni hangsúlyainak megfelelően változtak”(Kárpáti 2006: 163), majd a szakirodalomból vett példákkal illusztrálja a terminológiainehézségeket (uo. 164). Tolcsvai Nagy Gábor 1994-es könyvében a szövegtan általánosfogalmainak áttekintése után magát a szöveget „tudottnak” tekinti, és nem foglalkozik aszöveg fogalmának explicit meghatározásával: „A szöveg meghatározását számtalan szerzőés irányzat próbálta megfogalmazni. E definíciók azonban mindmáig nem elég sikeresek,épp a kérdéskör összetettsége miatt. Ezért a továbbiakban magának a szövegnek ameghatározásával nem foglalkozunk, s figyelembe véve a megnyilatkozásról és a szövegrőlfentebb mondottakat, tudottnak véljük a szöveg fogalmát” (Tolcsvai N. 1994: 14).59