Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Boda István Károly—Porkoláb Judit• a csomópontokhoz rendelt szövegek vagy szövegrészletek között kapcsolatokat(hivatkozásokat, „linkeket”) alakítunk ki,• a csomópontokat a köztük kialakított linkeken keresztül egy alkalmas mechanizmus(pl. szoftver „böngészőprogram”, adatbázis- vagy lexikonkezelőszoftver, egy virtuális „segéd” vagy éppen egy segítőkész könyvtáros)segítségével lényegében tetszőleges sorrendben bejárhatjuk. iiiA hipertext fogalma ugyan jóval megelőzte a World Wide Web („világháló”)megszületését, a Web óriási sikere azonban arra késztette a kutatókat, hogy aWeb néhány tulajdonságának általánosításával (metamorfózis, heterogenitás,fraktál-szerveződés, áthelyeződő centrumok, vö. Bárczi 2009) megkíséreljék ahipertext fogalmának újraértelmezését — vagy pontosítását, továbbfejlesztését—, és ezáltal lényegében egy absztrakt világhálót írjanak le. Azonban a WWW,óriási jelentősége ellenére, csak egy a hipertext lehetséges alkalmazásai közül.Néhány további példa: rendkívül sok alkalmazás férhető hozzá CD-n vagyDVD-n (pl. az Arcanum Adatbázis Kiadó és Fejlesztő Kft. Biblia Téka CD-ROM kiadása iv vagy az Encyclopedia Britannica), ma már pl. a Windows „segítség”funkciója is hipertext elven működik, és egyes nyomtatott kiadású „kalandkönyvek”(másként szöveges kalandjátékok vagy „lapozgatós könyvek”, pl. aKaland Játék Kockázat sorozat) is a hipertext szervezési elveit követik. De hogya terminológia azok számára is kellően megnyugtató legyen, akik ragaszkodnaka számítógépes hipertext fogalmához: azokat a dokumentumokat, amelyek adatszerkezetea hipertext fenti elvei alapján szerveződik, következésképpen potenciálisanmegvalósíthatóak egy hipertext alapú számítógépes rendszerben, a továbbiakbanhipertext dokumentumoknak (egyes esetekben hiperszövegeknekvagy hipertextuális szövegeknek) tekintjük, és a továbbiakban nem foglalkozunkazzal, létezett-e, ill. létezik-e tényleges számítógépes realizációjuk — ugyanisszükség (és kétely) esetén bárki bármikor létrehozhatja ezeknek a dokumentumoknaka számítógépes hipertext alapú megvalósítását. Talán a legmarkánsabbpélda a Biblia: azt aligha vitatja bárki, hogy a bibliai szövegek létrehozásakormég nem létezett a hipertext fogalma, de az szintén nem vitatható, hogy jelenlega Biblia számos hipertext megvalósítása szabadon hozzáférhető a Weben. Vagyisegészen nyugodtan leszögezhetjük: a Biblia ugyanolyan joggal tekinthető hiperszövegnek,mint a már „eredetileg” is a hipertext technológia felhasználásávalkészült webes dokumentumok.A hipertextuális szövegek (vagy hiperszövegek) alapvető problémája az,hogy általános esetben nem teljesítik a szövegszerűség általánosan elfogadottkritériumait, bár ezek „nyomokban” a hiperszövegekben nyilvánvalóan fellelhetők(ilyenek például a kohézió, a helyzetszerűség és a koherencia és az intertextualitás).Ahhoz azonban, hogy a kérdést a jövőben behatóan vizsgálni tudjuk,először a szövegszerűségnek a kérdés szempontjából lényeges ismérveit kell áttekintenünk.Ebben a tanulmányban erre teszünk kísérletet azzal a határozott58