Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

ElőszóElőszóE kötet szerzői egyéni szempontokat érvényesítve a szöveg globális jelentésszerkezetétvagy a szövegjelentés valamely jelenségét vizsgálják. A poliglottia és azintegráló törekvés — az Officina Textologica köré szerveződő eddigi szövegkutatásjellemzői — ezekben a tanulmányokban sem csak az egyéni megközelítésmódokrévén érvényesülnek, hanem azáltal is, hogy angol, német, francia nyelvű korpuszokvizsgálatával válik lehetővé a jelentésszerveződés összevető megközelítése.A tanulmányok témáik érvényességi köre szerint követik egymást: az egy-egyszövegműfaj, -típus, -forma jellemzőit általános értelemben bemutatókat követikazok, amelyek a szöveg jelentésszerveződésének valamely sajátosságára vagy jelenségéreösszpontosítanak.Skutta Franciska Összefüggés-hordozók jellemzése elbeszélő szövegekben címűtanulmányában — miután átfogó képet nyújt a jelentés összefüggését megteremtőeszközökről —, francia és magyar nyelvű szövegek vizsgálatával áttekintiazokat az összefüggés-teremtő jelenségeket, amelyek az elbeszélésre mint műfajrakülönösképpen jellemzőek. Egyik lényegi következtetése az, hogy a műfajspecifikusösszefüggés-hordozók jellemzően a szöveg tagolásában játszanak szerepet.Kiss Sándor A szövegösszefüggés sajátosságai lírai szövegekben című írásábana lírai beszédmód sajátosságait közelíti meg szövegnyelvészeti keretben. Írásánakközponti gondolata az, hogy a lírai szövegek összefüggőségének megteremtésébenlényeges szerep jut a retorikai eszközöknek, ami együtt jár azzal, hogy a lírai költeményeknem felelnek meg teljesen a formális koherencia igényének.Csűry István A szövegösszefüggést jelölő/jelző elemek a társalgásban és a monologálisszövegekben című írásában a konnektor, diskurzusjelölő és keretjelölőnéven ismert elemi diskurzus-összetevők különböző típusainak főbb szövegtani sajátosságaitvizsgálja három kérdésre összepontosítva: azonosak-e és egyformán viselkednek-ea szövegösszefüggést jelölő/jelző elemek a monologális és a dialogális,az írott és az élőbeszédbeli, a monomodális és multimodális szövegekben? Lehet-eaz írott közlés céljaira készült szövegművek elemzési eredményeinek extrapolációjávaláltalános érvényű szövegtani megállapításokat tenni? Ezek megalapozásáhozelégséges-e példaszövegek kvalitatív vizsgálata, vagy statisztikailag isreleváns adatmennyiség összegyűjtésére és elemzésére van-e szükség?Nagy Andrea Szövegszerűtlenség a szövegszerűségben. Szövegösszefüggéshordozóknem prototipikus párbeszédes szövegben című tanulmánya is érdekesmegközelítésben tekint a párbeszédes szövegekre. Miután — Petőfi S. János éssaját példái elemzésével — áttekinti és értelmezi a szöveg-összefüggőség különbözősíkjait, illetve ezek hatását a szövegek jelentésbeli jól formáltságára, a nem5