Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Furkó Bálint Péterhat megközelítési módját különbözteti meg, melyek közül négy (a klasszikus —labovi értelemben vett — szociolingvisztika, az interakciós szociolingvisztika, atársalgáselemzés és a beszélés néprajza) jelentős hangsúlyt fektet a természetesnyelvi interakció során nyert adatok használatára, míg a pragmatikai megközelítésekben9 gyakran találkozunk konstruált példákon (azaz intuíción és introspekción)alapuló diskurzuselemzésekkel.Mindezek tükrében a forgatókönyvek/filmátiratok nyelvi adatként történőhasználata középutas megoldást jelenthet az idő- és energiaigényes, terepmunkátés hosszas transzkribálást igénylő természetes módszer és a kényelmes, introspekciónalapuló karosszék-módszer 10 között. Mondhatnánk azt is, hogy a kutatóadott esetben saját intuíciói helyett a forgatókönyvíró intuícióira támaszkodik, akontrasztív elemzések során pedig ezen felül a forgatókönyvet lefordító személyfordításkészsége, illetve nyelvi kompetenciája határozza meg az adatok használhatóságát,illetve a funkcionális ekvivalencia mértékét. Vizsgálódásaim során 11arra a következtetésre jutottam, hogy egyes (megfelelő képességű) forgatókönyvírókintuíciói mind a társalgás mechanizmusának, mind a pragmatikai stratégiákalkalmazásának terén megbízhatók, emellett a modern forgatókönyvekbena természetes nyelvi előfordulást megközelítő gyakorisággal találunk diskurzusjelölőket,melyek széles funkcionális spektrumúak a textuális, személyközi ésinterakciós mezők tekintetében is. Beszédtervezési funkciókat 12 ellátó diskurzusjelölőketforgatókönyveken alapuló korpuszokban a természetes beszélt nyelvnélritkább előfordulással találunk. Ez a megfigyelés azonban jelen kutatásszempontjából kevésbé releváns, hiszen két olyan diskurzusjelölő magközeli, illetveperifériális jelentéseit/funkcióit kívánom kontrasztív módon feltárni, amelyekhasználatára sokkal kevésbe jellemzőek a szókeresési/időhúzási funkciók,mint a legtöbb (például az angol well, you know, I mean stb.) diskurzusjelölőre.A fenti szempontokon/megfontolásokon kívül figyelembe kell vennünk a tágabbértelemben vett médiadiskurzus kutatása mellett szóló érveket is, melyeketBell (1995: 23) a következőképpen fogalmaz meg:• a médiadiskurzus kutatása révén könnyen nagy mennyiségben elérhetőadathalmazhoz juthatunk,• a médiadiskurzus egyszerre tükrözi a természetes nyelvhasználatot és alakítjaazt,9 Schiffrin (1993) két pragmatikai megközelítést tárgyal, a beszédaktus-elméletet és agrice-i pragmatikát, de ide sorolhatjuk a relevanciaelméletet is.10 „The armchair approach” (vö. pl. Hudson 1996: 1).11 Furkó (2010)12 Pl. szókeresés, szómegtartás, időhúzás. (Vö. Schirm 2011: 118)142