Officina Textologica 17. - Magyar Nyelvtudományi Tanszék ...

Dobi Edit„Azok a személyek, tárgyak, cselekmények, események, állapotok, amelyekrőlaz egyes megnyilatkozásokban (szövegmondatokban) feltételezetten szóvan”, alkotják a referenciális jelentést. (uo.) A nominális vs predikatív (kor)referenciálisorganizációtípusok a különböző (statikus és dinamikus) referenciálisjelentésű összetevők szerveződéséből jönnek létre: a nominális organizációazoknak az elemeknek a szervezettsége, amelyek feltételezetten egy valóságdarabentitásaira és/vagy ezek fogalmára utalnak; a predikatív organizáció pedigazoknak az elemeknek a szervezettsége, amelyek az előbbiekkel a megnyilatkozásbankülönféle predikációkat hoznak létre.A kommunikatív jelentés „a megnyilatkozásoknak (szövegmondatoknak), illetőlegösszetevőiknek lineáris elrendezettsége” által jön létre. (uo.) A kommunikatívjelentés-összetevőt a szövegben a vertikális vs horizontális (hierarchikusvs lineáris) kompozíciós organizáció hozza létre. Ebben az organizációtípuspárbana megnyilatkozás elemei között feltételezett hierarchikus viszonyok szervezettségevethető össze az ezek között az elemek között (illetőleg tetszőlegesnagyságrendű hierarchiáik) között feltételezett azonossági viszonyok (ismétlődések)szervezettségével. 8 (Petőfi S. 1997: 38)Petőfi S. ezeket az organizációtípusokat úgy kezeli, mint amelyek nem függetlenekegymástól; nem vonatoztathatók a szöveg valamennyi összetevőjére(legalábbis nem azonos módon); kiemelkedő fontosságú közöttük a kompozicionálisorganizáció, a szövegek felépítésének a jellemzésére használt szinteket(mikro-, mezo- és makroszint) és egységeket (mikro-, mezo- és makrokompozíciósegységek) erre vonatkozóan határozza meg. (Petőfi S. 1994: 86–87)A bekezdések eddigi átfogó megközelítéséből kiderül, hogy a hozzájuk rendelhetőértelem az aktuális kontextus által meghatározott megismerési folyamateredményeként jön létre mint közvetett (másodlagos) jelentés (értékítélet). Ennekismeretében a jelentésreprezentáció elsősorban az értelmi és a kommunikatívjelentés-összetevő vizsgálatán alapszik, amely a szövegszerveződés elemzéseszámára a texturális vs kiegészített organizáció és a vertikális vs horizontális(hierarchikus vs lineáris) kompozíciós organizáció vizsgálatát írja elő.A kompozíció és a jelentés (értelmezési folyamat) összefüggésérőlA bevezetőben már említettem, hogy a vizsgált bekezdésekben a szövegkompozícióváltozatos formái figyelhetők meg, amelyek — a bekezdéskutatás kere-8 Az organizációtípusok rendszerének leírásában Petőfi S. a komplex jel fogalmat használja.Mivel a bekezdések reprezentációjában jelen esetben nem térek ki az egyes komplexjel-összetevőkreprezentációjára, a komplex jel fogalmát is mellőzöm a magyarázataimból,az aktuális nyelvi megformáltságú szövegmondatra következetesen a megnyilatkozásfogalommal utalok, amely a szövegmondatok szerveződését, a szövegmondat-láncotis jelölheti.104