Milyen eljárást kövessünk, s mily műszereket ... - Erdészeti Lapok

7. Miután a logarithmicus táblázatokbon a fügvényekcsupán 90°-ig terjedő, vagyis az első negyedben fekvő szögökszáraára foglaltatnak, ennélfogva a szögök polygonoroetricusösszegeit előbb hegyes szögökre leszármaztatni s ezeketa fentebbi táblázat 4-ik rovatába bevezetni szükséges. Evégettalakítjuk a (180°)-nak annyi többesét, amint ezt az idom szögeinekszáma követeli, jelen idomnál tehát 180, 360, 540,720 fok. Ezen többesekből azután a fentebbi táblázat 3-ikrovatában foglalt polygonometricus összegek, vagy megfordítvaezen összegekből a többesek vonatnak le, és pedig akképen,hogy a különbség 90 fokot soha meg nehaladja, a mint ez atáblázat 4-ik rovatából látható.8. Hogy az ekképen nyert szögöknek megfelelő sinusokés cosinusok tevőleges vagy nemleges jellegét is a táblázat5. és 6-ik rovatában megjelölhessük, kell, hogy az 5-ik ábráhozfolyamodjunk; ezen ábra szerint az első (« === 55° 13') szöga második negyedbe esvén, annak sinnsa tevőleges, cosinus anemleges, a második (^-4-^ = 75° 2') szög az első negyedbeesvén, ugy sinusa mint cosinusa tevőleges, stb.9. Az ismeretlen cc, szög meghatározására szolgáló HI-ikfoegyenlet egyes tagjainak első tényezőit, az oldalakat az A)táblázat 2-ik rovatából, a szögök polygonometricus összegeitpedig, vagy is az egyenlet tagjainak második tényezőit, a B)táblázat 4-ik rovatából helyettesitjük és ezeknek szorzatát azutóbbi táblázat utolsó rovatában logarithmusok segítségéveleszközöljük.Hogy pedig ezen számításnál ugy a számláló, mint a nevezőegyes tagjainak ( + ) és (—) jegyeit is biztosabban meghatározhassuk,a számláló és a nevező tagjainak számtaniműtételi jegyeit az egyenletből a B) táblázat első rovatábaátvisszük, ugy, hogy a felső jegy a sinusokra, az alsó pedig acosinusokra vonatkozik. Ezen, nemkülönben a táblázat 5. és 6-ik