klott gatya, ne fárassz! - Könyvmolyképző

törődhetett, hisz várta a pihe-puha nyoszolya. Kálmán szépakkurátusan elegyengette a pálpusztait osztályfőnöke párnahuzatánakbelsejében, majd a gombokat gondosan visszagombolva,elégedetten paskolta meg a vánkost.Dolga végeztével ideje volt visszamászni az emeleti hálóba.Ekkor döbbent rá, hogy túl rövid az imént elszakadt lepedőkötél.A folyosóról ráadásul tanára lépteit vélte hallani. Nemmaradt más hátra, nagy lendületet vett, elrugaszkodott azablakpárkányról, s elkapta a kötelet. Társai, akik az ablakbólfigyelték, felszisszentek, de mire komolyan megijedhettekvolna, Kálmán egy elegáns mozdulattal már be is ugrott ahálóterembe.– Mesélj, mi volt? – firtatták a többiek.– Hát… – kezdte Kálmán, mire a közelben állók undorodvafordultak el tőle, hiszen a szájából csak úgy áradt apálpusztai szag.– Tudod mit? Majd elmondod reggel, miután fogat mostál– jegyezte meg Kreischer Eduárd.Időközben felhúzták a kötelet. Amikor rájöttek, hogy azegyik lepedőnek hiányzik a fele, támadt egy kis pánik, deaztán megbeszélték, hogy másnap korán kelnek, és lehúzzákaz összes ágyneműt, így nem tudni majd, melyik ágyról tűntel a fél lepedő.Laci kortyolt egyet a bodzaszörpből, majd rátért arra azegyszereplős jelenetre, ami eközben az első emeleti szobábanjátszódott.– Rettenetes Rivnyák Iván bizonyára nem csak egy pohárkávalivott meg a gondnokkal, ugyanis ruhástól dőlt be azágyba. Nem vett észre semmit, egészen reggelig, amikor igencsakmásnaposan ébredt, de nem azért, mert másnap volt.– Jaj! – nyögött olyan hangosan, hogy az emeleten fülelőfiúk is meghallották. – A macska rúgja meg a macskajajt!22