dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

02.12.2012 Views

8 tetlenné teszi integrálódásukat, az elkülönülés és a szegregáció egymást kölcsönösen kiegészítő fogalmak ebben az esetben. Az elkülönülés mindkét oldalról tapasztalható, adott esetben érthető is 28 . A bevándoroltak második vagy harmadik generációja a kilátástalan társadalmi helyzet miatt a gyökerei felé fordul, gyakran az iszlám fundamentalista irányzatainál kikötve. 29 Jellemző, hogy a londoni terrortámadás elkövetői brit állampolgárok voltak, akiknek a felmérések szerint rengeteg követőjük lehet. A többségi társadalom és a bevándorlók között nemcsak etnikai, hanem többnyire vallási, társadalmi és korkülönbség is húzódik, azaz kis sarkítással az idősebb, gazdag, tanult, keresztény-liberális európai áll szemben a fiatal, szegény, tanulatlan, muszlim bevándorlóval 30 , aki a bűncselekmények elkövetői között is felülreprezentált 31 . Ezek a különbségek olyan hatalmasak lehetnek, amelyek lehetetlenné tehetik az integrálódást, ha egyáltalán erre fel is merül az igény. Például a kifejezetten nacionalista és vallásukhoz ragaszkodó törökök számára a mai, önmagával is vitában lévő német identitás egyáltalán nem lehet vonzó. A muszlim bevándorlás különösen felveti az identitás kérdését, azt, hogy az iszlám identitás mellett mennyire lehet valaki jó európai polgár, illetve, hogy az államához mennyire tud kötődni, mennyire tud integrálódni. Az eredmények 32 nem túl biztatóak: Nagy- Britanniában a muszlim vallásúak 81 %-a elsősorban muszlimnak vallotta magát és csak 7 %a brit állampolgárnak. Ezzel szemben a keresztény többség 59 %-a elsősorban brit és csak 24 %-ának határozza meg az identitását legfőképpen a kereszténység. Hasonlóak az adatok a spanyolországi és németországi muszlimok (69/3 %, illetve 68/13 %) között is. Érdekes módon Franciaország, mint a szekularizált nemzetállamok etalonja esetében lehet pozitívabb eredményeket tapasztalni: a franciaországi muszlimoknak csak 46 %-a vallja magát elsősorban muszlimnak, míg 42 %-a elsősorban franciának (a keresztények esetében ez 83 %). Tehát a hagyományosan asszimilációra törekvő francia modell jobban rákényszeríti az integrációra, a közös nemzeti tudat elfogadására a bevándorlókat. Németországban inkább az iszlám „meg- roltakat érinti a legkeményebben, így nagyon magas a munkanélküliség aránya is közöttük. A szegénység „slumokba” kényszeríti a külföldieket, amelyek nagyon gyorsan zárt gettókká válnak. A munkanélküliségi ráta Berlinben 2004-ben 20 %, a „külföldiek” körében 38,4 %, a 16 és 21 év közötti törökök körében 52 %. Rostoványi Zsolt: Az európai muszlim közösségek differenciáltsága, In.: Stratégiai Kutatások 2007-2008., Budapest, 2008. 129. oldal 27 Természetesen az összkép teljességéhez az is hozzátartozik, hogy egyes befogadó országok szolgáltatási rendszere (Pl.: közterület takarítás, szemétgyűjtés és -szállítás, stb.) összeomlana a vendégmunkások és bevándoroltak olcsó munkaereje nélkül, mivel az általuk betöltött munkakörökre a többségi lakosság köréből nincs jelentkező. Münz és Seifert is rámutatott, hogy a bevándoroltak szinte egyáltalán nem vesznek el munkahelyeket a többségi lakosságtól, hisz a munkaerőpiac teljesen más szegmensében kíván elhelyezkedni a két csoport. 28 Berlinben van olyan iskola, amelyben a tanári kar lebeszéli a német szülőket gyerekük beíratásáról, mert a túlnyomó többségben lévő bevándorló hátterű gyermek miatt németül sem tanulnak meg rendesen és tanulmányaikban visszamaradnak. A sok bevándorlót fogadó országokban az általános képzettségi színvonal esését lehet tapasztalni. Németországban a bevándorlók gyermekeinek 35 %-a nem fejezi be az általános közismereti képzést nyújtó iskolákat sem. A német fiatalok közel 20 %-a kerül a felsőoktatásba, a bevándorlók gyermekei körében ez az arány csupán alig 4 %. Póczik Szilveszter – Dunavölgyi Szilveszter: Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok, Budapest, 2008. 42. oldal. Tehát Európa szellemi téren évszázadok alatt megteremtett versenyképességi előnye látszik elveszni. 29 „Az olvasztótégely legfőbb tulajdonsága, hogy nem létezik.” Nathan Glazer és Daniel Patrick Moynihen Beyond the Melting Pot, idézi: Brubaker, Rogers: Az asszimiláció visszatérése? A bevándorlással kapcsolatos szemlélet megváltozása és ennek következményei Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban. Regio. Kisebbségi Szemle 2002/1., Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása, Budapest, 2008. 148. oldal 30 Némileg a munkásosztály helyébe léptek a bevándorlók a XX. század második felében, mint a társadalom legalsóbb osztálya. 31 Például az olaszországi nemi erőszakok 40 %-át bevándorlók követik el: http://www.metazin.hu/node/1645 32 „Muslims in Europe: Economic worries top concerns about religious and cultural identity.” Pew Global Attitudes Project, 2006. július

9 szelídítése”, európaizálása került előtérbe. A kereszténydemokráciával analóg módon egy iszlámdemokrata irány (euro-iszlám) kialakítása és erősítése a cél 33 . Némileg árnyalja ezt a képet, hogy 2008-ban a francia labdarúgó-válogatott több esetben is megmérkőzött észak-afrikai csapatokkal a nemzeti stadionban, a Stade de France-ban. Hatalmas botrányt kavart, hogy a francia nemzeti himnuszt az észak-afrikai származású, Franciaországban élő bevándorlók kifütyülték 34 . A francia labdarúgó szövetség arra a döntésre jutott, hogy a továbbiakban ilyen mérkőzést nem rendeznek Párizsban, mert gyakorlatilag „idegenben” játszanak 35 . Ezeknek a folyamatoknak az oka az egész Európára jellemző alacsony termékenység, a társadalmak gyors elöregedése (Németországban például egy évszázad alatt kevesebb mint harmadára esett vissza a termékenységi ráta 36 ). Ahogy az 1. táblázat mutatja, Európa lakosságának aránya az utóbbi évtizedekben rohamosan, majdnem a felére esett vissza a Föld népességéhez és a többi földrészhez viszonyítva. Ez a táblázat is jelzi az európai államok jelentőségének csökkenését, az egykori vezető szerep fokozatos elvesztését. Ázsia feltörekvése itt is szembeötlő, amely még jobban aláhúzza a kelet-ázsiai államok robbanásszerű gazdasági fejlődését. Afrika esetében nem beszélhetünk ilyen fejlődésről, így az ottani népességrobbanás destabilizálódáshoz, hatalmas migráns tömegek kibocsátásához vezet(ett). A nagy népességnövekedést mutató térségek bocsátják ki a világ migránsainak döntő többségét (Ázsiából, Afrikából és Latin-Amerikából). 1. Táblázat: az emberiség megoszlása földrészek között, 1960-2005. 37 A modern európai társadalmakban a XX. század eleje óta a termékenységi ráta fokozatosan csökkent, amelynek oka lehet a nők munkába állása, a társadalombiztosítás kiterjesztése, a jóléti társadalom létrejötte és annak ideái, valamint egyes országokban a családellenes 33 Rostoványi Zsolt: Az európai muszlim közösségek differenciáltsága, In.: Stratégiai Kutatások 2007-2008., Budapest, 2008. 133.oldal 34 Hasonlóról ír Huntington is egy Los Angelesben rendezett amerikai-mexikói labdarúgó mérkőzéssel kapcsolatban: Huntington, Samuel P.: Kik vagyunk mi?, Budapest, 2005. 28. oldal, 35 A nemzeti stadion Párizs – ma már főleg bevándorlók által lakott – St. Denis negyedében található, amely a francia királyok temetkezési helye is. 36 Póczik Szilveszter – Dunavölgyi Szilveszter: Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok, Budapest, 2008. 36. oldal 37 Forrás: Eurostat

9<br />

szelídít<strong>és</strong>e”, európaizálása került előtérbe. A kereszténydemokráciával analóg módon egy<br />

iszlámdemokrata irány (euro-iszlám) kialakítása <strong>és</strong> erősít<strong>és</strong>e a cél 33 .<br />

Némileg árnyalja ezt a képet, hogy 2008-ban a francia labdarúgó-válogatott több esetben<br />

is megmérkőzött <strong>és</strong>zak-afrikai csapatokkal a nemzeti stadionban, a Stade de France-ban.<br />

Hatalmas botrányt kavart, hogy a francia nemzeti himnuszt az <strong>és</strong>zak-afrikai származású,<br />

Franciaországban élő bevándorlók kifütyülték 34 . A francia labdarúgó szövetség arra a dönt<strong>és</strong>re<br />

jutott, hogy a továbbiakban ilyen mérkőz<strong>és</strong>t nem rendeznek Párizsban, mert gyakorlatilag<br />

„idegenben” játszanak 35 .<br />

Ezeknek a folyamatoknak az oka az eg<strong>és</strong>z Európára jellemző alacsony termékenység,<br />

a társadalmak gyors elöreged<strong>és</strong>e (Németországban például egy évszázad alatt kevesebb mint<br />

harmadára esett vissza a termékenységi ráta 36 ). Ahogy az 1. táblázat mutatja, Európa lakosságának<br />

aránya az utóbbi évtizedekben rohamosan, majdnem a felére esett vissza a Föld népességéhez<br />

<strong>és</strong> a többi föl<strong>dr</strong><strong>és</strong>zhez viszonyítva. Ez a táblázat is jelzi az európai államok jelentőségének<br />

csökken<strong>és</strong>ét, az egykori vezető szerep fokozatos elveszt<strong>és</strong>ét. Ázsia feltörekv<strong>és</strong>e itt is<br />

szembeötlő, amely még jobban aláhúzza a kelet-ázsiai államok robbanásszerű gazdasági fejlőd<strong>és</strong>ét.<br />

Afrika esetében nem beszélhetünk ilyen fejlőd<strong>és</strong>ről, így az ottani népességrobbanás<br />

destabilizálódáshoz, hatalmas migráns tömegek kibocsátásához vezet(ett). A nagy népességnöveked<strong>és</strong>t<br />

mutató térségek bocsátják ki a világ migránsainak döntő többségét (Ázsiából, Afrikából<br />

<strong>és</strong> Latin-Amerikából).<br />

1. Táblázat: az emberiség megoszlása föl<strong>dr</strong><strong>és</strong>zek között, 1960-2005. 37<br />

A modern európai társadalmakban a XX. század eleje óta a termékenységi ráta fokozatosan<br />

csökkent, amelynek oka lehet a nők munkába állása, a társadalombiztosítás kiterjeszt<strong>és</strong>e,<br />

a jóléti társadalom létrejötte <strong>és</strong> annak ideái, valamint egyes országokban a családellenes<br />

33<br />

Rostoványi Zsolt: Az európai muszlim közösségek differenciáltsága, In.: Stratégiai Kutatások 2007-2008.,<br />

Budapest, 2008. 133.oldal<br />

34<br />

Hasonlóról ír Huntington is egy Los Angelesben rendezett amerikai-mexikói labdarúgó mérkőz<strong>és</strong>sel kapcsolatban:<br />

Huntington, Samuel P.: Kik vagyunk mi?, Budapest, 2005. 28. oldal,<br />

35<br />

A nemzeti stadion Párizs – ma már főleg bevándorlók által lakott – St. Denis negyedében található, amely a<br />

francia királyok temetkez<strong>és</strong>i helye is.<br />

36<br />

Póczik Szilveszter – Dunavölgyi Szilveszter: Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok, Budapest, 2008.<br />

36. oldal<br />

37<br />

Forrás: Eurostat

Hooray! Your file is uploaded and ready to be published.

Saved successfully!

Ooh no, something went wrong!