dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
86 száz napot. Természetesen a tartózkodási idő számítása újra kezdődik a jogszerű tartózkodás megszakítása esetén. Jogszerű tartózkodásnak minősül: - a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal, - a tartózkodási engedéllyel, - az ideiglenes letelepedési engedéllyel, - a bevándorlási engedéllyel, letelepedési engedéllyel vagy nemzeti letelepedési engedéllyel, - ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással bizonyos esetekben, - az Szmtv. szerinti tartózkodási kártyával a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás. Az idegenrendészeti hatóság az EK letelepedési engedélyt visszavonja, ha - a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió tagállamainak területét tizenkét hónapnál hosszabb ideig elhagyta, - a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió másik tagállamában szerez huzamos tartózkodói jogállást, - a harmadik országbeli állampolgár hat évet meghaladóan nem tartózkodik a Magyar Köztársaság területén, - az engedély megszerzése érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrendészeti hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt, - a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási és tartózkodási tilalmat rendeltek el. 3. A szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény A kezdeti gazdasági szempontokon messze túlmutatóan a személyek szabad áramlása – részben az Európai Bíróság jogértelmező tevékenységének köszönhetően – jelentős változáson ment keresztül, a szabad mozgás univerzális joggá vált. Alapvetően eltér a koncepciója az idegenrendészet hagyományos szabályozásától, alapvetően más filozófiát 283 követ, az EGTállampolgárok és a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek beutazási és tartózkodási feltételei jelentősen eltérnek egymástól, okmányaik, bejelentési kötelezettségeik különbözőek, így az EGT-állampolgárok és családtagjaik beutazásának és tartózkodásának szabályait a 2001. évi XXXIX. törvény után már önálló törvényben volt célszerű szabályozni. Az Szmtv. által átültetett 2004/38/EK irányelv gyakorlatilag az Európai Bíróság esetjogában kialakított elveket, valamint az EGT-állampolgárokra és családtagjaikra vonatkozó korábbi, széttagolt szabályozást foglalja össze. A törvény az uniós polgárok körénél tágabb személyi körnek biztosítja a szabad mozgás és tartózkodás jogának gyakorlását: - a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam 284 állampolgárának, továbbá az Európai Közösség és tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban nem részes állam között létrejött nemzetközi szerződés 285 alapján a sza- 283 A szabad mozgás és tartózkodás joga a közösségi szerződésekből ered, a tartózkodási engedély kiadása merőben deklaratív, szemben a hagyományos idegenrendészettel, ahol a tartózkodási engedély jogosít fel a tartózkodásra, tehát annak konstitutív hatályt tulajdonít. 284 A korábbi EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) országok: Norvégia, Liechtenstein és Izland. 285 Az Európai Közösség és annak tagállamai, valamint a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad mozgásáról szóló 1999. július 21-én aláírt megállapodás.
87 bad mozgás és tartózkodás joga tekintetében az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam állampolgárával azonos jogállású személynek (EGTállampolgár), - az EGT-állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, az EGTállampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának, - a magyar állampolgár magyar állampolgársággal nem rendelkező, a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó családtagjának, valamint - annak az EGT-állampolgárt vagy a magyar állampolgárt kísérő vagy hozzá csatlakozó személynek, aki - a magyar állampolgár eltartottja, vagy vele legalább egy éve egy háztartásban él, illetve akiről súlyos egészségügyi okból a magyar állampolgár személyesen gondoskodik, - az EGT-állampolgár eltartottja volt abban az országban, ahonnan érkeznek, vagy vele legalább egy évig egy háztartásban élt, illetve akiről súlyos egészségügyi okból az EGT-állampolgár személyesen gondoskodik, és a hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi. A szabad mozgás és tartózkodás jogával tehát jóval szélesebb kör rendelkezik, mint a korábbi törvény szerint. A törvény személyi hatálya kiterjed a magyar állampolgárok magyar állampolgársággal nem rendelkező családtagjaira is, holott ez nem volt jogharmonizációs kötelezettség. A Morson- és a Jhanjan-ügyekben az Európai Bíróság kimondta, hogy közösségi jogi relevancia hiányában a nemzeti jog hatáskörébe tartozik a tagállam állampolgárainak családegyesítése. Ugyanakkor, ahogy a miniszteri indokolás kifejti, az Európai Bíróság a Singh-ügy 286 kapcsán kimondta, hogy amennyiben a saját állampolgár más tagállamban tartózkodott, és onnan tér vissza az állampolgársága szerinti tagállamba, akkor családtagjának legalább ugyanazon jogokat kell biztosítani, mintha az Európai Unió más tagállamába utaznának. A törvény koncepciója az volt, hogy a magyar állampolgárok családtagjai Magyarországra történő beutazásuk, valamint a Magyar Köztársaság területén való tartózkodásuk során ne kerüljenek hátrányosabb helyzetbe, mint az EGT-állampolgárok családtagjai, ennek megfelelően a jogharmonizációs kötelezettségen túl az irányelv alanyi körére vonatkozó jogokat kiterjesztette a magyar állampolgárok családtagjaira is. A törvény az irányelv 2. cikkének megfelelően főszabályként családtagnak tekinti a házastársat 287 , a 21. életévet be nem töltött vagy eltartott leszármazót (beleértve a házastárs leszármazóját is), az eltartott felmenőt, valamint „akinek az eljáró hatóság családtagként való beutazását és tartózkodását engedélyezi” („kvázi-családtagok”, nem közvetlen családtagok, de eltartottak vagy személyes gondoskodásra szorulók). A szabályozás a magyar állampolgárok családtagjainak tágabb körére terjed ki, mint az EGT-állampolgárok családtagjainak köre. A magyar állampolgárok esetében családtag a magyar állampolgár vagy házastársa nem eltar- 286 Az Európai Bíróság ítélete (The Queen v Immigration Appeal Tribunal et Surinder Singh (C-370/90)) szerint aki egyszer közösségi munkavállalói státuszt szerzett, azt tőle már nem lehet elvenni: „a Szerződés 52. cikkének, valamint a 73/148. irányelvnek a rendelkezéseit úgy kell értelmezni, hogy e rendelkezések alapján az adott tagállam köteles engedélyezni azon állampolgára házastársának a területére való belépését és tartózkodását függetlenül a házastárs állampolgárságától, aki a Szerződés 48. cikke értelmében a házastársával együtt egy másik tagállamba ment annak érdekében, hogy ott nem önálló kereső tevékenységet folytasson, majd visszatér, hogy az állampolgársága szerinti állam területén a Szerződés 52. cikke értelmében letelepedjen. A házastársnak rendelkeznie kell legalább ugyanazokkal a jogokkal, mint amelyeket a közösségi jog nyújtana a számára akkor, ha a férje vagy felesége egy másik tagállam területére lépne be és tartózkodna ott.” 287 Fontos kiemelni, hogy a házasság felbomlása esetén a házasságot létezőnek kell tekinteni mindaddig, amíg a válást az illetékes hatóság ki nem mondja, még akkor is, ha a házastársak külön élnek és el akarnak válni. Lásd az Európai Bíróság gyakorlatában: Aissatou Diatta v Land Berlin (C- 267/83) eset.
- Page 35 and 36: 35 megyében 4644 fő (12,2 %), ill
- Page 37 and 38: 37 Németországban a német nemzet
- Page 39 and 40: 39 Az 1993. évi LXXXVI. törvény
- Page 41 and 42: 41 Ahogy a törvény indokolása is
- Page 43 and 44: 43 rulni a migrációt kiváltó t
- Page 45 and 46: 45 Az európai integráció legfont
- Page 47 and 48: 47 ságnak a terjedelmét határozz
- Page 49 and 50: 49 sanak szolgáltatást, mint a fo
- Page 51 and 52: 51 mus, a kábítószer-kereskedele
- Page 53 and 54: 53 nyezésnek az EK Szerződés IV.
- Page 55 and 56: 55 gosultként való elismeréséne
- Page 57 and 58: 57 nyabbá és gyorsabbá tétele,
- Page 59 and 60: 59 érintett, a hatáskörrel rende
- Page 61 and 62: 61 letelepedési engedéllyel, idei
- Page 63 and 64: 63 A foglalkoztatásra vonatkozó r
- Page 65 and 66: 65 Minthogy lehetetlen az összes t
- Page 67 and 68: 67 - a harmadik országbeli államp
- Page 69 and 70: 69 - a számára előírt megjelen
- Page 71 and 72: 71 rópai Bírósága az üldöztet
- Page 73 and 74: 73 A letelepedési engedély - amel
- Page 75 and 76: 75 termőföldről szóló törvén
- Page 77 and 78: 77 Nem kaphat ideiglenes leteleped
- Page 79 and 80: 79 zott jövedelem, valamint a kér
- Page 81 and 82: 81 A Magyar Köztársaságban tört
- Page 83 and 84: 83 A kérelem benyújtásáig kell
- Page 85: 85 Az idegenrendészeti hatóság a
- Page 89 and 90: 89 bírósági gyakorlatnak megfele
- Page 91 and 92: 91 sában „a 2. cikk 2. pontjána
- Page 93 and 94: C) A tartózkodási jog megszűnés
- Page 95 and 96: 95 Az állandó tartózkodási jog
- Page 97 and 98: 97 dekének védelmezéséhez szük
- Page 99 and 100: 99 14. Táblázat: bevándorolt, le
- Page 101 and 102: 101 A 16. táblázat mutatja az ut
- Page 103 and 104: 103 21. Táblázat: az Idtv., valam
- Page 105 and 106: 105 26. Táblázat: az Szmtv. alapj
- Page 107 and 108: 107 29. Táblázat: a honosítási,
- Page 109 and 110: 109 32. Táblázat: Főbb idegenren
- Page 111 and 112: 111 vezérelt stratégiák 339 , am
- Page 113 and 114: 113 C) Milyen eszközöket lehet fe
- Page 115 and 116: 115 csolódó struktúra számunkra
- Page 117 and 118: 2. Szervezet 117 Szinte minden orsz
- Page 119 and 120: 119 pontjából célszerű megíté
- Page 121 and 122: 121 e) Minthogy a magyar állampolg
- Page 123 and 124: VIII. Felhasznált jogszabályok 19
- Page 125 and 126: 99/2002. (V. 5.) kormányrendelet 9
- Page 127 and 128: 127 Észak-atlanti Szerződés tag
- Page 129 and 130: 129 Aussiedlergesetz 1992 Brazil De
- Page 131 and 132: 131 State of the Netherlands v Ann
- Page 133 and 134: 133 27. Táblázat: az Szmtv. alapj
- Page 135 and 136: 135 Ausländisches Personenrecht. I
86<br />
száz napot. Term<strong>és</strong>zetesen a tartózkodási idő számítása újra kezdődik a jogszerű tartózkodás<br />
megszakítása esetén. <strong>Jog</strong>szerű tartózkodásnak minősül:<br />
- a három hónapot meghaladó tartózkodásra jogosító vízummal,<br />
- a tartózkodási engedéllyel,<br />
- az ideiglenes leteleped<strong>és</strong>i engedéllyel,<br />
- a bevándorlási engedéllyel, leteleped<strong>és</strong>i engedéllyel vagy nemzeti leteleped<strong>és</strong>i engedéllyel,<br />
- ideiglenes tartózkodásra jogosító igazolással bizonyos esetekben,<br />
- az Szmtv. szerinti tartózkodási kártyával<br />
a Magyar Köztársaság területén történő tartózkodás.<br />
Az idegenrend<strong>és</strong>zeti hatóság az EK leteleped<strong>és</strong>i engedélyt visszavonja, ha<br />
- a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió tagállamainak területét tizenkét<br />
hónapnál hosszabb ideig elhagyta,<br />
- a harmadik országbeli állampolgár az Európai Unió másik tagállamában szerez huzamos<br />
tartózkodói jogállást,<br />
- a harmadik országbeli állampolgár hat évet meghaladóan nem tartózkodik a Magyar<br />
Köztársaság területén,<br />
- az engedély megszerz<strong>és</strong>e érdekében a harmadik országbeli állampolgár az idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
hatósággal hamis adatot, valótlan tényt közölt,<br />
- a harmadik országbeli állampolgárt kiutasították, vagy vele szemben beutazási <strong>és</strong><br />
tartózkodási tilalmat rendeltek el.<br />
3. A szabad mozgás <strong>és</strong> tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról <strong>és</strong> tartózkodásáról<br />
szóló 2007. évi I. törvény<br />
A kezdeti gazdasági szempontokon messze túlmutatóan a személyek szabad áramlása<br />
– r<strong>és</strong>zben az Európai Bíróság jogértelmező tevékenységének köszönhetően – jelentős változáson<br />
ment keresztül, a szabad mozgás univerzális joggá vált. Alapvetően eltér a koncepciója az<br />
idegenrend<strong>és</strong>zet hagyományos szabályozásától, alapvetően más filozófiát 283 követ, az EGTállampolgárok<br />
<strong>és</strong> a harmadik ország állampolgárságával rendelkező személyek beutazási <strong>és</strong><br />
tartózkodási feltételei jelentősen eltérnek egymástól, okmányaik, bejelent<strong>és</strong>i kötelezettségeik<br />
különbözőek, így az EGT-állampolgárok <strong>és</strong> családtagjaik beutazásának <strong>és</strong> tartózkodásának<br />
szabályait a 2001. évi XXXIX. törvény után már önálló törvényben volt célszerű szabályozni.<br />
Az Szmtv. által átültetett 2004/38/EK irányelv gyakorlatilag az Európai Bíróság esetjogában<br />
kialakított elveket, valamint az EGT-állampolgárokra <strong>és</strong> családtagjaikra vonatkozó korábbi,<br />
széttagolt szabályozást foglalja össze.<br />
A törvény az uniós polgárok körénél tágabb személyi körnek biztosítja a szabad mozgás<br />
<strong>és</strong> tartózkodás jogának gyakorlását:<br />
- a magyar állampolgár kivételével az Európai Unió tagállama <strong>és</strong> az Európai Gazdasági<br />
Térségről szóló megállapodásban r<strong>és</strong>zes más állam 284 állampolgárának, továbbá az<br />
Európai Közösség <strong>és</strong> tagállamai, valamint az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban<br />
nem r<strong>és</strong>zes állam között létrejött nemzetközi szerződ<strong>és</strong> 285 alapján a sza-<br />
283 A szabad mozgás <strong>és</strong> tartózkodás joga a közösségi szerződ<strong>és</strong>ekből ered, a tartózkodási engedély kiadása merőben<br />
deklaratív, szemben a hagyományos idegenrend<strong>és</strong>zettel, ahol a tartózkodási engedély jogosít fel a tartózkodásra,<br />
tehát annak konstitutív hatályt tulajdonít.<br />
284 A korábbi EFTA (Európai Szabadkereskedelmi Társulás) országok: Norvégia, Liechtenstein <strong>és</strong> Izland.<br />
285 Az Európai Közösség <strong>és</strong> annak tagállamai, valamint a Svájci Államszövetség közötti, a személyek szabad<br />
mozgásáról szóló 1999. július 21-én aláírt megállapodás.
Change language