dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

8
tetlenné teszi integrálódásukat, az elkülönülés és a szegregáció egymást kölcsönösen kiegészítő
fogalmak ebben az esetben. Az elkülönülés mindkét oldalról tapasztalható, adott esetben
érthető is 28 . A bevándoroltak második vagy harmadik generációja a kilátástalan társadalmi
helyzet miatt a gyökerei felé fordul, gyakran az iszlám fundamentalista irányzatainál kikötve.
29 Jellemző, hogy a londoni terrortámadás elkövetői brit állampolgárok voltak, akiknek a
felmérések szerint rengeteg követőjük lehet. A többségi társadalom és a bevándorlók között
nemcsak etnikai, hanem többnyire vallási, társadalmi és korkülönbség is húzódik, azaz kis
sarkítással az idősebb, gazdag, tanult, keresztény-liberális európai áll szemben a fiatal, szegény,
tanulatlan, muszlim bevándorlóval 30 , aki a bűncselekmények elkövetői között is felülreprezentált
31 . Ezek a különbségek olyan hatalmasak lehetnek, amelyek lehetetlenné tehetik
az integrálódást, ha egyáltalán erre fel is merül az igény. Például a kifejezetten nacionalista és
vallásukhoz ragaszkodó törökök számára a mai, önmagával is vitában lévő német identitás
egyáltalán nem lehet vonzó.
A muszlim bevándorlás különösen felveti az identitás kérdését, azt, hogy az iszlám
identitás mellett mennyire lehet valaki jó európai polgár, illetve, hogy az államához mennyire
tud kötődni, mennyire tud integrálódni. Az eredmények 32 nem túl biztatóak: Nagy-
Britanniában a muszlim vallásúak 81 %-a elsősorban muszlimnak vallotta magát és csak 7 %a
brit állampolgárnak. Ezzel szemben a keresztény többség 59 %-a elsősorban brit és csak 24
%-ának határozza meg az identitását legfőképpen a kereszténység. Hasonlóak az adatok a
spanyolországi és németországi muszlimok (69/3 %, illetve 68/13 %) között is. Érdekes módon
Franciaország, mint a szekularizált nemzetállamok etalonja esetében lehet pozitívabb
eredményeket tapasztalni: a franciaországi muszlimoknak csak 46 %-a vallja magát elsősorban
muszlimnak, míg 42 %-a elsősorban franciának (a keresztények esetében ez 83 %). Tehát
a hagyományosan asszimilációra törekvő francia modell jobban rákényszeríti az integrációra,
a közös nemzeti tudat elfogadására a bevándorlókat. Németországban inkább az iszlám „meg-
roltakat érinti a legkeményebben, így nagyon magas a munkanélküliség aránya is közöttük. A szegénység
„slumokba” kényszeríti a külföldieket, amelyek nagyon gyorsan zárt gettókká válnak. A munkanélküliségi ráta
Berlinben 2004-ben 20 %, a „külföldiek” körében 38,4 %, a 16 és 21 év közötti törökök körében 52 %.
Rostoványi Zsolt: Az európai muszlim közösségek differenciáltsága, In.: Stratégiai Kutatások 2007-2008., Budapest,
2008. 129. oldal
27
Természetesen az összkép teljességéhez az is hozzátartozik, hogy egyes befogadó országok szolgáltatási rendszere
(Pl.: közterület takarítás, szemétgyűjtés és -szállítás, stb.) összeomlana a vendégmunkások és bevándoroltak
olcsó munkaereje nélkül, mivel az általuk betöltött munkakörökre a többségi lakosság köréből nincs jelentkező.
Münz és Seifert is rámutatott, hogy a bevándoroltak szinte egyáltalán nem vesznek el munkahelyeket a többségi
lakosságtól, hisz a munkaerőpiac teljesen más szegmensében kíván elhelyezkedni a két csoport.
28
Berlinben van olyan iskola, amelyben a tanári kar lebeszéli a német szülőket gyerekük beíratásáról, mert a
túlnyomó többségben lévő bevándorló hátterű gyermek miatt németül sem tanulnak meg rendesen és tanulmányaikban
visszamaradnak. A sok bevándorlót fogadó országokban az általános képzettségi színvonal esését lehet
tapasztalni. Németországban a bevándorlók gyermekeinek 35 %-a nem fejezi be az általános közismereti képzést
nyújtó iskolákat sem. A német fiatalok közel 20 %-a kerül a felsőoktatásba, a bevándorlók gyermekei körében ez
az arány csupán alig 4 %. Póczik Szilveszter – Dunavölgyi Szilveszter: Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok,
Budapest, 2008. 42. oldal. Tehát Európa szellemi téren évszázadok alatt megteremtett versenyképességi
előnye látszik elveszni.
29
„Az olvasztótégely legfőbb tulajdonsága, hogy nem létezik.” Nathan Glazer és Daniel Patrick Moynihen
Beyond the Melting Pot, idézi: Brubaker, Rogers: Az asszimiláció visszatérése? A bevándorlással kapcsolatos
szemlélet megváltozása és ennek következményei Franciaországban, Németországban és az Egyesült Államokban.
Regio. Kisebbségi Szemle 2002/1., Huntington, Samuel P.: A civilizációk összecsapása és a világrend átalakulása,
Budapest, 2008. 148. oldal
30
Némileg a munkásosztály helyébe léptek a bevándorlók a XX. század második felében, mint a társadalom
legalsóbb osztálya.
31
Például az olaszországi nemi erőszakok 40 %-át bevándorlók követik el: http://www.metazin.hu/node/1645
32
„Muslims in Europe: Economic worries top concerns about religious and cultural identity.” Pew Global
Attitudes Project, 2006. július