dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

78
A Korm. rendelet szerint a magyarországi megélhetés értékelésekor különösen az
alábbi szempontokat kell figyelembe venni:
- az egy háztartásban jövedelemmel vagy vagyonnal rendelkezők száma,
- az egy háztartásban eltartottak száma,
- a kérelmező a saját és családtagjai lakhatását szolgáló ingatlan tulajdonosa-e.
A különösen szót ki kell emelni, tehát más módon is lehet bizonyítani a megélhetés
biztosítottságát, de a fenti felsorolásban szereplő módozatoknál nem lehet eltekinteni a megfogalmazott
feltételektől. A kérelmezők próbálnak olyan konkrét szabályt találni a jogszabályban,
amely megfogalmazza, hogy mekkora jövedelem vagy banki megtakarítás mellett
biztos a letelepedés. A jogszabályok ilyen szabályt nem tartalmaznak, hisz ez a jogalkalmazó
kezét minden irányba megkötné, mérlegelési lehetőségét megszűntetné. Letelepedésnél,
szemben a tartózkodási engedélyek elbírálásával, ahol alacsonyabb megélhetési küszöb kerülhet
alkalmazásra, mindenféleképpen magasabbra kell ezt a lécet helyezni. Célszerű a Központi
Statisztikai Hivatal létminimumértékeit és ezek számításának módszertanát figyelembe
venni, mert a KSH tudományos alapokon háztartástípusok szerint adja meg a pontos összegeket,
amelyből meg lehet élni Magyarországon. A létminimum és a minimálbér összekeverése
tipikus jelenség, de vannak példák helytelen, a KSH metodikáját felülbíráló bírósági ítéletekre
is. 268 A hatályos szabályozás szerint nem lehet vagyonnak, vagyoni értékű jognak, vagy vagyoni
értéknek tekinteni a szokásos életszükségleti és berendezési tárgyakat, a lakhatás igazolására
szolgáló ingatlant, a mozgáskorlátozott személy gépjárművét és azokat a vagyontárgyakat,
amelyek a harmadik országbeli állampolgár jövedelmének megszerzéséhez szükségesek.
A megtakarítás igazolásával kapcsolatos visszaélés lehetősége egyébként már több
mint száz évvel ezelőtt megfogalmazódott: „Az illető ugyanis szerez magának annyi pénzt,
amennyit ki kell mutatnia és amikor kimutatta, szépen visszaadja annak, akitől kapta.” 269 A
megtakarítás mértékének akkorának kell lennie, amelynek csak a kamataiból a kérelmező és
családja meg tud élni. Ugyanígy a vagyonból, a vagyoni értékű jogból, a vagyoni értékből
származó jövedelemnek elsődlegesen a vagyon fennmaradását kell biztosítania. Ezt az álláspontot
alátámasztja a Legfelsőbb Bíróság Kf. V.35.440/1999/5. számú ítélete is, amely kifejezetten
elveti az összehasonlítást a „magyarországi átlagos megtakarítások köztudomású mértékével.”
A 2004. évi változtatások a korábbi „külföldről folyósított nyugdíjról, járadékról szóló
magyar pénzintézeti igazolás” helyébe „a külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló
magyar pénzintézeti igazolást” illesztette, amely ugyanígy szerepel a Harmtv.-ben is. A külföldről
folyósított rendszeres jövedelem nagyon sok minden lehet, de alapvetően kevéssé leellenőrizhető
ennek a forrásnak az eredete. A külföldről folyósított nyugdíj vagy járadék teljes
mértékig méltányolható, azonban az már kétségeket ébreszt, hogy külföldi jövedelem esetén
nem is kell Magyarországon adózni, mindenfajta hozzájárulás nélkül a magyar gazdasághoz,
le lehet telepedni. Figyelemmel a mai terrorral, bűnszervezetekkel veszélyeztetett világunkra,
ez a szakasz nem a legmegnyugtatóbb.
A havi jövedelem kiszámításakor rendszeres jövedelem esetén, ha a jogszerű tartózkodás
időtartama az egy évet meghaladja, a kérelem benyújtását megelőző évben szerzett adó-
268 A Kfv. II.39.584/2003/4. számú ítélet a KSH szakvéleményeivel ellentétben úgy fogalmazott, hogy a lakásbérleti
szerződés esetleges összege is benne van a létminimum összegében, így a megélhetés vizsgálatával kapcsolatban
nem vizsgálható külön. A nyilvánvalóan téves ítélet a rezsiköltségek felől közelítette meg a kérdést,
amelyek valóban a létminimum számításának alapját képezik. Egyébként a Kfv. V.40.135/2000/9. számú ítélet a
helyes értelmezést alkalmazza.
269 Visontai Soma, 181. Országos Gyűlés, 1903. január 12.