dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
76 helyváltozást az ügyfél már nem a területi idegenrendészeti hatóságnál jelenti be, hanem az illetékes jegyzőnél, és a magyar állampolgárokhoz hasonlóan csak a lakcímet igazoló hatósági igazolvány kerül lecserélésre. A letelepedési engedély okmány azonban bár tartalmazta a régi lakóhely adatait, mégse lesz kijavítva, így a külföldinek három, részben eltérő adattartalmú igazolvánnyal kell igazolnia magát. A 2004. júniusi jogszabály-módosítással a letelepedési engedély okmány teljesen megszűnt, és a helyébe az útlevélben elhelyezett matrica lépett. A 2002 és 2004 közötti letelepedési szabályozás inkább csak érdekes kísérletként értelmezhető, hisz végeredményben a fejlődés kisebb különbségekkel a bevándorlási engedély szabályozásához tért vissza. A harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról szóló 2003/109/EK irányelv átfogóan szabályozta, harmonizálta az európai letelepedést. A huzamos tartózkodói jogállás megszerzésénél 5 éves az előzetes tartózkodási idő és ez alól nem lehet felmentést adni, tehát a hagyományos magyar szabályozással ellentétben állt. Az irányelv harmonizációjakor felmerült, hogy az irányelv átültetésével teljesen megszűnik a családegyesítőknek és a határon túli magyaroknak adott kedvezmény. Az irányelv preambulumbeli (17) bekezdése és a 13. cikk lehetővé teszi a kedvezőbb tagállami szabályok alkalmazását, azonban ez az engedély nem jogosít más tagállamban való tartózkodásra és munkavállalásra. Szükségszerűen a Harmtv. az irányelv átültetésével tovább bonyolította az eddig sem túl egyszerű letelepedést azzal, hogy irányelvi és nemzeti letelepedésre bontotta. A jelenlegi szabályozás szerint tehát letelepedett az a harmadik országbeli állampolgár, aki - 2007 előtt letelepedési engedélyt, - ideiglenes letelepedési engedélyt, - nemzeti letelepedési engedélyt, - EK letelepedési engedélyt kapott. Az irányelv 11. cikke szerint annak érdekében, hogy a huzamos tartózkodási engedélylyel rendelkezők valóban integrálódni tudjanak abba a társadalomba, amelyben élnek, a tagállamok állampolgáraival megegyező elbánásban kell részesülniük a gazdasági és szociális ügyek széles területén. A törvény kimondja, hogy a letelepedett harmadik országbeli állampolgár az Alkotmányban és külön jogszabályokban biztosított jogosultságokkal rendelkezik, valamint a letelepedett – az ideiglenesen letelepedett kivételével – a Magyar Köztársaság területén határozatlan időtartamú tartózkodásra jogosult, illetve a letelepedettet megilletik a tartózkodási engedéllyel rendelkezők külön jogszabályok szerinti jogosultságai is. Az ágazati jogszabályok jelentős részének ez irányú áttekintése meg is történt, azonban – ahogy a fentebb látható volt – még mindig vannak olyan jogszabályok, amelyek nem ismerik a letelepedetteket. A letelepedési jogállások átjárhatóak, így az ideiglenes letelepedési engedéllyel rendelkező nemzeti letelepedési engedélyt és EK letelepedési engedélyt, a nemzeti letelepedési engedéllyel rendelkező, valamint a korábban hatályos törvények alapján bevándorolt vagy letelepedett státuszt szerző harmadik országbeli állampolgár EK letelepedési engedélyt kérelmezhet. Az a harmadik országbeli állampolgár kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt, - akinek a Magyar Köztársaság területén lakhatása és megélhetése biztosított, - aki az egészségügyi ellátások teljes körére biztosítottnak minősül, vagy egészségügyi ellátásának költségeit biztosítani tudja, és - akivel szemben az e törvényben meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
77 Nem kaphat ideiglenes letelepedési engedélyt, nemzeti letelepedési engedélyt vagy EK letelepedési engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár, - aki büntetett előéletű, és a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól még nem mentesült, - akinek a letelepedése veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát 266 , - aki kiutasítás vagy beutazási és tartózkodási tilalom, illetve beutazási és tartózkodási tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelzés hatálya alatt áll. A letelepedés engedélyezésének általános feltételeként írja elő a törvény a magyarországi lakhatás és megélhetés biztosítottságát. Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy csak az a személy kaphasson letelepedési engedélyt, aki magyarországi egzisztenciáját képes megteremteni, létfenntartásáról megfelelően tud gondoskodni. Az ideiglenes letelepedési engedély, nemzeti letelepedési engedély és EK letelepedési engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia az érvényes úti okmányát, valamint kérelméhez csatolnia kell: - a születési, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is, a házasság megszűnése esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, továbbá a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a kiskorú harmadik országbeli állampolgár letelepedésének nincs törvényes akadálya, - a Magyar Köztársaságba történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási helye szerinti ország hatósága által kiállított, a büntetlen előéletet igazoló, hat hónapnál nem régebbi okiratot, - a magyarországi lakhatást és megélhetést igazoló okiratot, - a biztosítotti jogviszonyt igazoló okiratot. A 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet szerint a magyarországi megélhetést elsősorban az alábbi okiratokkal lehet igazolni: - magyarországi pénzintézetnél készpénz-megtakarítást igazoló, pénzintézeti igazolással, - a megélhetést biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal, - a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres, munkavégzésre irányuló jogviszonyból 267 származó adóköteles jövedelem igazolásával, - egyéb magyarországi rendszeres, jövedelemszerző tevékenységből származó, közokirattal vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel, - külföldről folyósított rendszeres jövedelemről szóló magyar pénzintézeti igazolással, - a Magyar Köztársaságban élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező eltartását és ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló személy tartási képességét igazoló okirattal. 266 A nemzetbiztonsági szakhatósági vélemény alapján történő elutasítás a legritkább esetben történik meg, hisz kereset esetén a bíróság előtt a szakhatósági véleményt kialakító információkat (lehallgatás, beépített informátorok, stb.) kellene kiadni. Ezért általában az informális nemzetbiztonsági jelzés az idegenrendészeti hatóság egyéb szempontú mérlegelését befolyásolja, amely szintén nem a legszerencsésebb helyzet. Kifejezetten hasznos lenne ezt a jelenleg fennálló kényes helyzetet kiküszöbölni. 267 Az Idtv. eredeti, a 2004. évi módosítások előtti szövege még „munkaviszonyból, munkavégzésre irányuló jogviszonyból származó” szakaszt használta, azonban a legalább egyéves kitétel mellett a munkaviszony is eltűnt a paragrafusból és a 2007. évi II. törvény is sajnos átvette ezt a szakaszt. Az idegenrendészeti gyakorlat nem vett komolyabban tudomást arról, hogy a munkaviszony és a munkavégzésre irányuló jogviszony a munkajog szerint két különböző fogalom, így különösebb hatása nincsen ennek változtatásnak.
- Page 25 and 26: 25 korabeli amerikai fajbesorolás
- Page 27 and 28: 27 tóságnál kellett bejelentenie
- Page 29 and 30: 29 természetes volt. Az idegen hel
- Page 31 and 32: 7. A 24/1966. kormányrendelet 31 1
- Page 33 and 34: 33 a Belügyminisztérium Országos
- Page 35 and 36: 35 megyében 4644 fő (12,2 %), ill
- Page 37 and 38: 37 Németországban a német nemzet
- Page 39 and 40: 39 Az 1993. évi LXXXVI. törvény
- Page 41 and 42: 41 Ahogy a törvény indokolása is
- Page 43 and 44: 43 rulni a migrációt kiváltó t
- Page 45 and 46: 45 Az európai integráció legfont
- Page 47 and 48: 47 ságnak a terjedelmét határozz
- Page 49 and 50: 49 sanak szolgáltatást, mint a fo
- Page 51 and 52: 51 mus, a kábítószer-kereskedele
- Page 53 and 54: 53 nyezésnek az EK Szerződés IV.
- Page 55 and 56: 55 gosultként való elismeréséne
- Page 57 and 58: 57 nyabbá és gyorsabbá tétele,
- Page 59 and 60: 59 érintett, a hatáskörrel rende
- Page 61 and 62: 61 letelepedési engedéllyel, idei
- Page 63 and 64: 63 A foglalkoztatásra vonatkozó r
- Page 65 and 66: 65 Minthogy lehetetlen az összes t
- Page 67 and 68: 67 - a harmadik országbeli államp
- Page 69 and 70: 69 - a számára előírt megjelen
- Page 71 and 72: 71 rópai Bírósága az üldöztet
- Page 73 and 74: 73 A letelepedési engedély - amel
- Page 75: 75 termőföldről szóló törvén
- Page 79 and 80: 79 zott jövedelem, valamint a kér
- Page 81 and 82: 81 A Magyar Köztársaságban tört
- Page 83 and 84: 83 A kérelem benyújtásáig kell
- Page 85 and 86: 85 Az idegenrendészeti hatóság a
- Page 87 and 88: 87 bad mozgás és tartózkodás jo
- Page 89 and 90: 89 bírósági gyakorlatnak megfele
- Page 91 and 92: 91 sában „a 2. cikk 2. pontjána
- Page 93 and 94: C) A tartózkodási jog megszűnés
- Page 95 and 96: 95 Az állandó tartózkodási jog
- Page 97 and 98: 97 dekének védelmezéséhez szük
- Page 99 and 100: 99 14. Táblázat: bevándorolt, le
- Page 101 and 102: 101 A 16. táblázat mutatja az ut
- Page 103 and 104: 103 21. Táblázat: az Idtv., valam
- Page 105 and 106: 105 26. Táblázat: az Szmtv. alapj
- Page 107 and 108: 107 29. Táblázat: a honosítási,
- Page 109 and 110: 109 32. Táblázat: Főbb idegenren
- Page 111 and 112: 111 vezérelt stratégiák 339 , am
- Page 113 and 114: 113 C) Milyen eszközöket lehet fe
- Page 115 and 116: 115 csolódó struktúra számunkra
- Page 117 and 118: 2. Szervezet 117 Szinte minden orsz
- Page 119 and 120: 119 pontjából célszerű megíté
- Page 121 and 122: 121 e) Minthogy a magyar állampolg
- Page 123 and 124: VIII. Felhasznált jogszabályok 19
- Page 125 and 126: 99/2002. (V. 5.) kormányrendelet 9
77<br />
Nem kaphat ideiglenes leteleped<strong>és</strong>i engedélyt, nemzeti leteleped<strong>és</strong>i engedélyt vagy EK<br />
leteleped<strong>és</strong>i engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár,<br />
- aki büntetett előéletű, <strong>és</strong> a büntetett előélethez fűződő joghátrányok alól még nem<br />
mentesült,<br />
- akinek a leteleped<strong>és</strong>e veszélyezteti a Magyar Köztársaság nemzetbiztonságát 266 ,<br />
- aki kiutasítás vagy beutazási <strong>és</strong> tartózkodási tilalom, illetve beutazási <strong>és</strong> tartózkodási<br />
tilalmat elrendelő SIS figyelmeztető jelz<strong>és</strong> hatálya alatt áll.<br />
A leteleped<strong>és</strong> engedélyez<strong>és</strong>ének általános feltételeként írja elő a törvény a magyarországi<br />
lakhatás <strong>és</strong> megélhet<strong>és</strong> biztosítottságát. Alapvető társadalmi érdek fűződik ahhoz, hogy<br />
csak az a személy kaphasson leteleped<strong>és</strong>i engedélyt, aki magyarországi egzisztenciáját képes<br />
megteremteni, létfenntartásáról megfelelően tud gondoskodni.<br />
Az ideiglenes leteleped<strong>és</strong>i engedély, nemzeti leteleped<strong>és</strong>i engedély <strong>és</strong> EK leteleped<strong>és</strong>i<br />
engedély iránti kérelem benyújtásakor a kérelmezőnek be kell mutatnia az érvényes úti okmányát,<br />
valamint kérelméhez csatolnia kell:<br />
- a szület<strong>és</strong>i, házasságban élő kérelmező esetén a házassági anyakönyvi kivonatot is,<br />
a házasság megszűn<strong>és</strong>e esetén az azt megállapító jogerős hatósági határozatot, továbbá<br />
a kiskorú kérelmező személyes joga szerinti hiteles okiratot arról, hogy a<br />
kiskorú harmadik országbeli állampolgár leteleped<strong>és</strong>ének nincs törvényes akadálya,<br />
- a Magyar Köztársaságba történő beutazását megelőző állandó vagy szokásos tartózkodási<br />
helye szerinti ország hatósága által kiállított, a büntetlen előéletet igazoló,<br />
hat hónapnál nem régebbi okiratot,<br />
- a magyarországi lakhatást <strong>és</strong> megélhet<strong>és</strong>t igazoló okiratot,<br />
- a biztosítotti jogviszonyt igazoló okiratot.<br />
A 114/2007. (V. 24.) Korm. rendelet szerint a magyarországi megélhet<strong>és</strong>t elsősorban<br />
az alábbi okiratokkal lehet igazolni:<br />
- magyarországi pénzintézetnél k<strong>és</strong>zpénz-megtakarítást igazoló, pénzintézeti igazolással,<br />
- a megélhet<strong>és</strong>t biztosító magyarországi vagyon, vagyoni értékű jog, vagyoni érték<br />
meglétét igazoló közokirattal vagy teljes bizonyító erejű magánokirattal,<br />
- a magyar jog hatálya alá tartozó rendszeres, munkavégz<strong>és</strong>re irányuló jogviszonyból<br />
267 származó adóköteles jövedelem igazolásával,<br />
- egyéb magyarországi rendszeres, jövedelemszerző tevékenységből származó, közokirattal<br />
vagy más módon igazolt adóköteles jövedelemmel,<br />
- külföl<strong>dr</strong>ől folyósított rendszeres jövedelemről szóló magyar pénzintézeti igazolással,<br />
- a Magyar Köztársaságban élő családtag által tett, közjegyzői okiratba foglalt, a kérelmező<br />
eltartását <strong>és</strong> ellátását biztosító nyilatkozattal, valamint a tartást vállaló<br />
személy tartási képességét igazoló okirattal.<br />
266 A nemzetbiztonsági szakhatósági vélemény alapján történő elutasítás a legritkább esetben történik meg, hisz<br />
kereset esetén a bíróság előtt a szakhatósági véleményt kialakító információkat (lehallgatás, beépített informátorok,<br />
stb.) kellene kiadni. Ezért általában az informális nemzetbiztonsági jelz<strong>és</strong> az idegenrend<strong>és</strong>zeti hatóság egyéb<br />
szempontú mérlegel<strong>és</strong>ét befolyásolja, amely szintén nem a legszerencs<strong>és</strong>ebb helyzet. Kifejezetten hasznos lenne<br />
ezt a jelenleg fennálló kényes helyzetet kiküszöbölni.<br />
267 Az Idtv. eredeti, a 2004. évi módosítások előtti szövege még „munkaviszonyból, munkavégz<strong>és</strong>re irányuló<br />
jogviszonyból származó” szakaszt használta, azonban a legalább egyéves kitétel mellett a munkaviszony is eltűnt<br />
a paragrafusból <strong>és</strong> a 2007. évi II. törvény is sajnos átvette ezt a szakaszt. Az idegenrend<strong>és</strong>zeti gyakorlat nem vett<br />
komolyabban tudomást arról, hogy a munkaviszony <strong>és</strong> a munkavégz<strong>és</strong>re irányuló jogviszony a munkajog szerint<br />
két különböző fogalom, így különösebb hatása nincsen ennek változtatásnak.
Change language