dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
70<br />
hogy a külföldi tartózkodását, életvitelét a hatóság folyamatosan figyelemmel kísérhesse,<br />
emellett az arra rászorulók számára meghatározott ideig a létfenntartáshoz – közösségi szálláson<br />
történő elhelyez<strong>és</strong>sel – segítséget nyújtson.<br />
A visszairányítást, illetve a kiutasítást elrendelő bírósági vagy idegenrend<strong>és</strong>zeti hatósági<br />
határozatot hatósági kísérettel, tehát kitoloncolással kell végrehajtani, ha a harmadik országbeli<br />
állampolgár<br />
- szándékosan elkövetett bűncselekmény miatt kiszabott szabadságveszt<strong>és</strong> büntet<strong>és</strong>ből<br />
szabadult,<br />
- idegenrend<strong>és</strong>zeti őrizet alatt áll,<br />
- kiutazásának ellenőrz<strong>és</strong>e a nemzetbiztonság, nemzetközi szerződ<strong>és</strong>ben vállalt kötelezettség<br />
érvényesít<strong>és</strong>e, illetve a közbiztonság vagy a közrend védelme érdekében<br />
szükséges.<br />
A légi úton történő kitoloncolás 250 különösen kényes helyzeteket eredményez, ha a<br />
külföldi ellenáll, ebben az esetben az idegenrend<strong>és</strong>zeti szerveknek a lehető legfelk<strong>és</strong>zültebben<br />
kell eljárniuk 251 , de még ilyenkor is bekövetkezhet tragédia (az ajánlás az erő(szak) alkalmazásával<br />
kapcsolatban kifejezetten „be used as a last resort”-ot említ). A kitoloncolás végrehajtása<br />
egyes esetekben az emberi jogok <strong>és</strong> az alapvető szabadságok védelméről szóló<br />
egyezményt kihirdető 1993. évi XXXI. törvény 3. cikkében 252 megfogalmazott elveket sértheti.<br />
A kiutasítás/kitoloncolás komoly pszich<strong>és</strong> traumát jelenthet a külföldinek <strong>és</strong> kimerítheti a<br />
fenti cikkben foglaltakat. Az Emberi <strong>Jog</strong>ok Európai Bizottsága 1995-ben az Ahmed Nikovicügyben<br />
a trauma <strong>és</strong> az emberi jogok megsért<strong>és</strong>e közötti kapcsolat lehetőségét elismerte, de a<br />
svéd hatóságokat mégsem marasztalta el, mert Svédországban a kitoloncolások kizárólag<br />
pszichiáter beleegyez<strong>és</strong>ével hajthatók végre. 253 Term<strong>és</strong>zetesen nem minden alapjog sérelme<br />
hozható összefügg<strong>és</strong>be a kitoloncolással, így például az oktatáshoz való jog, de még a politikai<br />
jogok sem alapozzák meg az eredményes kereset lehetőségét az Emberi <strong>Jog</strong>ok Európai<br />
Bírósága előtt. 254 Ugyanakkor hosszas viták után a magánszemély, magánszervezetek, tehát<br />
nem állami szervek irányából fenyegető veszélyt is alkalmasnak találta az Emberi <strong>Jog</strong>ok Eu-<br />
mieknek! Új szabályok az idegenrend<strong>és</strong>zetben. Fundamentum. Az emberi jogok folyóirata 1998/4. 108. oldal <strong>és</strong><br />
Gartner István: Az idegenrend<strong>és</strong>zettel összefüggő jogszabályok végrehajtásának problémái az ügy<strong>és</strong>zi tevékenység<br />
tükrében. Ügy<strong>és</strong>zek Lapja 1/97. 60-61. oldal, valamint kev<strong>és</strong>bé tárgyilagosan Zádori Zsolt: Az idegenelvonás<br />
tünetei. Az idegenrend<strong>és</strong>zeti őrizet problémái a Magyar Helsinki Bizottság jogesetei alapján. Fundamentum.<br />
Az emberi jogok folyóirata 1998/1-2. 156-166.<br />
Lásd még az állapotokat kiválóan feltáró vizsgálatot: Az állampolgári jogok országgyűl<strong>és</strong>i biztosának jelent<strong>és</strong>e<br />
az OBH 3524/1998. számú ügyben, a Győri Határőr Igazgatóság Közösségi Szállásán uralkodó állapotokról. A<br />
jelent<strong>és</strong> szerint általános a zsúfoltság, folyosón lévő fekhelyek is foglaltak, az állapotok leírhatatlanok. A<br />
3020/1998-ban már volt ajánlás a belügyminiszternek az ideiglenes szálláshely létesít<strong>és</strong>ének minimális feltételeiről<br />
szóló jogszabály tárgyában. Hasonló jelent<strong>és</strong> még a Az állampolgári jogok országgyűl<strong>és</strong>i biztosának jelent<strong>és</strong>e<br />
az OBH 5551/1998., az OBH 5935/1998. <strong>és</strong> az OBH 6539/1998 számú ügyekben<br />
250 A 2007. évi II. törvény ültette át a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított<br />
segítségnyújtásról szóló 2003/110/EK tanácsi irányelvet, amely az egyik tagállam légi úton történő kitoloncolását<br />
szabályozza, ha a másik tagállamon keresztül kell végrehajtani az intézked<strong>és</strong>t.<br />
251 Lásd: az állampolgári jogok országgyűl<strong>és</strong>i biztosának jelent<strong>és</strong>e az OBH 1004/2001. számú ügyben, amikor<br />
egy kameruni állampolgár a kitoloncolás során meghalt. Az Európai Unióban is történtek a kilencvenes évek<br />
második felében halálesetek, ezért az Európai Tanács Parlamenti Közgyűl<strong>és</strong>e 2002. január 22-én elfogadta az<br />
Emberi jogok valamint a biztonság <strong>és</strong> az emberi méltóság tiszteletben tartásával végrehajtott kiutasítási eljárások<br />
című ajánlását. A hazai szabályozás az ajánlásnak megfelel.<br />
252 „Senkit sem lehet kínzásnak, vagy embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntet<strong>és</strong>nek alávetni.” Ezzel a<br />
cikkel kapcsolatban merül fel a kiadatás kérd<strong>és</strong>e is egy olyan államba, ahol a halálbüntet<strong>és</strong> alkalmazzák. Ennek a<br />
kérd<strong>és</strong>nek azonban sokkal inkább büntetőjogi aspektusai vannak.<br />
253 Blutman László: A kiutasítás <strong>és</strong> visszaküld<strong>és</strong> az alapjogok árnyékában Szeged, 1997. 10. oldal<br />
254 Bár jogsért<strong>és</strong> fordul elő, ha a külföldi a kiutasítás következtében lenne megfosztva az elemi oktatástól.<br />
Blutman László: A kiutasítás <strong>és</strong> visszaküld<strong>és</strong> az alapjogok árnyékában Szeged, 1997. 15. oldal