dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
67<br />
- a harmadik országbeli állampolgár korát, családi körülményeit, kiutasításának lehetséges<br />
következményeit a családtagjaira nézve,<br />
- a harmadik országbeli állampolgár kötőd<strong>és</strong>ét a Magyarországhoz, illetve származási<br />
országához fűződő kapcsolatainak hiányát.<br />
A 2003/109/EK irányelv 12. cikke szerint a huzamos tartózkodási engedéllyel (EK leteleped<strong>és</strong>i<br />
engedély) rendelkező személynek tényleges <strong>és</strong> kellően súlyos veszélyt kell jelentenie<br />
a közren<strong>dr</strong>e vagy közbiztonságra. A törvény nemcsak az irányelv szerint letelepedettre,<br />
hanem minden letelepedettre, illetve bevándoroltra, valamint a család egységének elve alapján<br />
az ilyen személyekkel házassági vagy családi életközösségben élő, tartózkodási engedéllyel<br />
rendelkező személyekre is kiterjeszti. Ezek a személyek kizárólag abban az esetben utasíthatók<br />
ki, ha további tartózkodásuk a nemzetbiztonságot, a közbiztonságot vagy a közrendet súlyosan<br />
sérti vagy veszélyezteti 242 . Ez egy messzemenően liberális szabályozás, amely az<br />
irányelven jelentősen túlterjeszkedve az idegenrend<strong>és</strong>zeti hatóságok kezét megköti.<br />
A migráció megítél<strong>és</strong>énél az elmúlt évtizedekben a családegyesít<strong>és</strong>, <strong>és</strong> a családi élethez<br />
való jog egyre nagyobb teret nyert (csak az utóbbi években tapasztalhatóak ellentétes tendenciák).<br />
Az Emberi <strong>Jog</strong>ok Európai Bíróságának ez irányú gyakorlata az emberi jogok európai<br />
egyezményének 8. cikkén 243 (Magán- <strong>és</strong> családi élet tiszteletben tartásához való jog) alapul:<br />
„1. Mindenkinek joga van arra, hogy magán- <strong>és</strong> családi életét, lakását <strong>és</strong> levelez<strong>és</strong>ét tiszteletben<br />
tartsák.<br />
2. E jog gyakorlásába hatóság csak a törvényben meghatározott, olyan esetekben avatkozhat<br />
be, amikor az egy demokratikus társadalomban a nemzetbiztonság, a közbiztonság vagy az<br />
ország gazdasági jóléte érdekében, zavargás vagy bűncselekmény megelőz<strong>és</strong>e, a közeg<strong>és</strong>zség<br />
vagy az erkölcsök védelme, avagy mások jogainak <strong>és</strong> szabadságainak védelme érdekében<br />
szükséges.”<br />
A gyakorlatban az egyén (családegyesít<strong>és</strong>i) <strong>és</strong> az állam (közbiztonsági, nemzetbiztonsági,<br />
közeg<strong>és</strong>zségügyi, stb.) érdekei ütköznek, így a konkrét tényállást <strong>és</strong> az érdekek arányosságát<br />
kell figyelembe venni, tehát a családegyesít<strong>és</strong> messzemenőleg nem szent, „non plus<br />
ultra” szabályozás, az Emberi <strong>Jog</strong>ok Európai Bírósága pedig általában tág mérlegel<strong>és</strong>i jogkört<br />
ad a tagállamoknak. Valódi családi kapcsolatok 244 esetén sem lehet a családi élet sérelméről<br />
beszélni, ha a maradó családtagnak, vagy családtagoknak lehetőségük van követni a kiutasított<br />
személyt, <strong>és</strong> a célországban a család így továbbra is együtt maradhat, így adott esetben ki<br />
lehet utasítani olyan személyt is, akinek a szüleit <strong>és</strong> tíz testvérét kell elhagynia. A lehetőségnek<br />
fenn kell állnia, tehát nem szabad fennállni olyan kizáró oknak, amely a célországban a<br />
kiutasítottat követő családtag befogadását lehetetlenné teszi. Aránytalanul súlyos tehernek<br />
minősülhet a két ország közötti térbeni távolság, <strong>és</strong> azok az anyagi terhek, amelyeket a költöz<strong>és</strong>,<br />
rendszeres utazás magával hozna a család számára. 245 Mindenképpen az összes körül-<br />
242 E rendelkez<strong>és</strong>t alkalmazni kell kérelmének jogerős elbírálásáig a menedékjogot kérő, továbbá a menekültként<br />
elismert, illetve ideiglenes vagy kieg<strong>és</strong>zítő védelemben r<strong>és</strong>zesített harmadik országbeli állampolgár családtagja,<br />
illetve az emberkereskedelem áldozatává vált személyek esetében is.<br />
243 Az emberi jogok európai egyezményének kihirdet<strong>és</strong>éről szóló 1993. évi XXXI. törvény. Jellemző, hogy az<br />
Emberi <strong>Jog</strong>ok Európai Bíróságánál a kiutasítottak, mind a 8., mind a 3. cikkre („Senkit sem lehet kínzásnak,<br />
embertelen, megalázó bánásmódnak vagy büntet<strong>és</strong>nek alávetni.”) hivatkoznak. A bíróság ilyenkor nagyvonalúan<br />
átsiklik a 3. cikken, gyakran nem is vizsgálja, <strong>és</strong> elsősorban a 8. cikkel foglalkozik. Lásd: Grád An<strong>dr</strong>ás: Kézikönyv<br />
a strasbourgi emberi jogi ítélkez<strong>és</strong>ről, HVG-ORAC, Budapest, 2000. 100. oldal, <strong>és</strong> Abdulaziz, Cabales<br />
and Balkandali v. the United Kingdom, valamint Berrehab v. the Netherlands.<br />
244 Az Emberi <strong>Jog</strong>ok Európai Bírósága következetesen kiemelten vizsgálja a családi kapcsolatok szorosságát <strong>és</strong><br />
valódiságát. Lásd: Mehemi v. France <strong>és</strong> El Boujaidi v. France, Grád An<strong>dr</strong>ás: Kézikönyv a strasbourgi emberi<br />
jogi ítélkez<strong>és</strong>ről, HVG-ORAC, Budapest, 2000. 307. oldal,<br />
245 Abdulaziz, Cabales and Balkankali-, Berrehab- <strong>és</strong> Beldjoudi-ügyek, lásd: Blutman László: A kiutasítás <strong>és</strong><br />
visszaküld<strong>és</strong> az alapjogok árnyékában Szeged, Officina ny. 1997. 17. oldal