dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
63<br />
A foglalkoztatásra vonatkozó rendelkez<strong>és</strong>ek sérelme nélkül a családegyesít<strong>és</strong> céljából,<br />
tanulmányi célból kiadott tartózkodási engedéllyel, illetve humanitárius célból kiadott tartózkodási<br />
engedéllyel rendelkező személyek is jogosultak lehetnek kereső tevékenység folytatására.<br />
A kiadott tartózkodási engedély érvényességi ideje legfeljebb három év, amely alkalmanként<br />
legfeljebb három évvel meghosszabbítható, azonban a foglalkoztatási szabályok szerint<br />
munkavállalási engedélyhez kötött tevékenység esetén a munkavállalási engedély érvényességi<br />
időtartamához igazodik. A tanulmányi célú tartózkodási engedéllyel rendelkező<br />
harmadik országbeli állampolgár keresőtevékenységet a szorgalmi időszakban hetente legfeljebb<br />
huszonnégy órában, szorgalmi időszakon kívül évente legfeljebb kilencven napon vagy<br />
hatvanhat munkanapon végezhet teljes munkaidőben.<br />
A korábbi idegenrend<strong>és</strong>zeti szabályozás tartalmazta, hogy „a jövedelemszerz<strong>és</strong>i célú<br />
tartózkodási vízum iránti kérelem akkor teljesíthető, ha a külföldi jövedelemszerző tevékenysége<br />
a Magyar Köztársaság számára gazdasági haszonnal jár, vagy tudományos, illetőleg kulturális<br />
értéket képvisel.” Sajnos rengeteg olyan cég működik hazánkban, amely tevékenységéből<br />
semmilyen bevétele sincsen hazánknak. Véleményem szerint a hazai szabályozásnak<br />
sokkal hangsúlyosabban figyelembe kell venni a nemzetgazdasági érdekeket. Tekintettel arra,<br />
hogy hasonló szakaszt ma nem tartalmaz a joganyag, az eljáró hatóságnak nagyon szűk a<br />
mozgástere.<br />
A korábbi Vhr. 19. § szerint ha a tartózkodási engedély kiadásának vagy meghosszabbításának<br />
célja munkavállalás vagy jövedelemszerző tevékenység, az idegenrend<strong>és</strong>zeti hatóság<br />
a tartózkodáshoz szükséges anyagi fedezet mértékének megállapításakor a kérelmező<br />
munkából, illetőleg jövedelemszerző tevékenységéből származó jövedelmét kell figyelembe<br />
vennie. A 2004-es változások azonban megváltoztatták ezt a szakaszt, így a 19. § (2) bekezd<strong>és</strong>e<br />
szerint a munkavállaló <strong>és</strong> a jövedelemszerző a megélhet<strong>és</strong> anyagi feltételeit a munkavégz<strong>és</strong>ből,<br />
illetve jövedelemszerző tevékenységből származó jövedelme mellett egyéb rendszeres<br />
jövedelmével vagy saját vagyonával is igazolhatta. Nehéz racionális indokot találni erre a<br />
változtatásra, hisz így már adóznia sem kell feltétlenül a külföldinek, gazdasági hasznot nem<br />
kell jelentenie Magyarországnak. Más országok külföldiekre vonatkozó szabályozása hangsúlyosan<br />
kezeli a befektet<strong>és</strong> nagyságát, a munkahelyteremt<strong>és</strong>t, <strong>és</strong> a meghatározott nagyságú<br />
jövedelmet.<br />
Tanulmányi célból tartózkodási engedélyt az a harmadik országbeli állampolgár kaphat,<br />
aki a Magyar Köztársaságban akkreditált közép- vagy felsőfokú oktatási intézmény nappali<br />
tagozatán tanulmányok folytatása, illetve a felsőoktatási intézmény által szervezett, a tanulmányok<br />
folytatását elők<strong>és</strong>zítő képz<strong>és</strong>ben való r<strong>és</strong>zvétel érdekében kíván a Magyar Köztársaság<br />
területén tartózkodni.<br />
A Lisszaboni Stratégia <strong>és</strong> az európai kutatáspolitika céljainak megfelelően alkotta meg<br />
a Tanács a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott<br />
tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról szóló 2005/71/EK<br />
irányelvet, amely az adminisztratív akadályok csökkent<strong>és</strong>ével, az eljárások egyszerűsít<strong>és</strong>ével<br />
megkönnyíti a nemzetközi kutatási együttműköd<strong>és</strong>eket. Kutatás céljából tartózkodási engedélyt<br />
az a harmadik országbeli állampolgár kaphat, aki a Nemzeti Kutatási <strong>és</strong> Technológiai<br />
Hivatal által, a 181/2007. (VII. 6.) Korm. rendelet szerint akkreditált kutatószervezettel kötött<br />
fogadási megállapodás alapján tudományos kutatás folytatása céljából kíván a Magyar Köztársaság<br />
területén tartózkodni, <strong>és</strong> a kutatószervezet írásban kötelezettséget vállalt arra, hogy a<br />
kutatónak az engedélyezett tartózkodás időtartamát meghaladó tartózkodása esetén – amenynyiben<br />
a kutató a szükséges anyagi fedezettel nem rendelkezik – megtéríti a kiutasításával<br />
mazták, így egybeesett a munkáltató <strong>és</strong> a munkavállaló személye, a bíróságok pedig ennek megítél<strong>és</strong>e során<br />
eltérő jogértelmez<strong>és</strong>ekre jutottak. A polgári jogegységi határozat kimondta, hogy betéti társaság nem létesíthet<br />
munkaviszonyt az üzletvezet<strong>és</strong>re egyedül jogosult egyedüli beltagjával.