dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
58 A külföldiek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény tartalmazta mind az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban részes államok állampolgárainak, mind a harmadik országbeli állampolgárok beutazására és tartózkodására vonatkozó szabályokat, ez a megoldás azonban a státuszok különbözősége miatt problémákat vetett fel. Az Unió polgárainak és családtagjaiknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz és tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv egységes keretbe foglalta az EGT állampolgáraira és családtagjaikra vonatkozó korábbi szektorális megközelítésű szabályozást, még inkább egyértelművé téve, hogy elkülönült, privilegizált jogállású alanyi körről van szó. Ezzel szemben az Idtv. bizonyos pontokon összemosta a szabad mozgás jogát élvezők és a harmadik országok állampolgárainak elkülönült jogállását. Az irányelv hazai jogba történő átültetésekor indokolttá vált a két személyi körre vonatkozó rendelkezéseket tehát külön törvényben szabályozni, amely jelentős paradigmaváltást jelentett a korábbi, egységes idegenrendészeti kódex 228 szemléletével szemben. A 2001. évi XXXIX. törvény helyébe (főszabályként) egyrészt a harmadik országbeli állampolgárok beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban: Harmtv.), másrészt a 2004/38/EK irányelvet átültető, szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról és tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban: Szmtv.) lépett. A Harmtv. honosította meg a magyar jogrendszerben a harmadik országbeli állampolgárok uniós fogalmát. A szabályozás döntő mértékben elválasztotta a két törvény személyi körét, ez alól kivételt jelent, ha a nem uniós állampolgár, de a szabad mozgás és tartózkodás jogával rendelkező külföldi EK letelepedési engedély iránti kérelmet nyújt be, illetve ha az Szmtv.-ben meghatározott tartózkodási jog megszűnését követően a harmadik országbeli állampolgár a Harmtv. szerinti kérelmet nyújt be. A nem teljesen átgondolt elválasztás szinte lehetetlen helyzeteket eredményez, például a hatályos szabályok szerint az Szmtv. hatálya alá tartozó hontalan (pl.: magyar állampolgár családtagja) nem kaphat hontalan úti okmányt, mert a hontalanokra vonatkozó szabályozást a Harmtv. tartalmazza, amelynek hatálya alá nem tartozik az ügyfél. Az Amszterdami Szerződésen alapuló szabadság, biztonság és jog érvényesülésén alapuló térség kialakítását a Tamperei- majd a Hágai Program konkrét közösségi jogalkotása célozta meg. Az Európai Unió migrációs tárgyú jogalkotása azonban jelentősen felgyorsult, ezáltal ugrásszerűen megnőtt a harmonizálandó közösségi joganyag mennyisége, így szükségessé vált a korábbi Idtv.-ből nemcsak az EGT-állampolgárokat érintő rész önálló kódexbe foglalása, hanem a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó idegenrendészeti jogszabályok teljes újrakodifikálása is. A Harmtv. – többek között – átülteti a hazai jogrendszerbe: - a Tanács 2003/86/EK irányelvét a családegyesítési jogról, - a Tanács 2003/109/EK irányelvét a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel rendelkező állampolgárainak jogállásáról, - a Tanács 2003/110/EK irányelvét a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás eseteiben biztosított segítségnyújtásról, - a Tanács 2004/81/EK irányelvét a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyítésére irányuló cselekményekkel 228 Több uniós tagállamban megtartották az egységes külföldiekre vonatkozó szabályozást. Magyarországon külön törvényben került szabályozásra a külföldiek beutazása és tartózkodása (idegenrendészet), illetve a menekültügyi eljárás. Külföldön nagyon gyakran egy törvényben került kodifikálásra ez a két külön szakterület. (Például: Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Hollandia, Dánia, Finnország, Svédország, Izland, Norvégia) Természetesen vannak törvények, amelyekben csak látszólag van együtt szabályozva a két eljárás, gyakorlatilag két külön törvény szövege van egymás mellé illesztve, míg vannak jogszabályok, amelyeknél az általános rendelkezések egységesek, és vannak, amelyeknél a két eljárás szorosan összekapcsolódik, és teljesen egységes szabályozást alkot (pl.: Hollandia). Különösebb ok nem merül fel arra, hogy hazánkban a két jogszabály egyesítésre kerüljön.
59 érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai részére kiállított tartózkodási engedélyről, - a Tanács 2004/82/EK irányelvét a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok közlésére vonatkozó kötelezettségéről, - a Tanács 2004/114/EK irányelvét a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat céljából történő beutazása feltételeiről, - a Tanács 2005/71/EK irányelvét a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó külön eljárásról, - a Tanács 562/2006/EK rendelét a személyek határátlépésére irányadó szabályok közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrzési kódex) létrehozásáról. A) Három hónapot meg nem haladó tartózkodás A törvény értelmében az első beutazástól számított hat hónapon belül három hónapot meg nem haladó tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgárok beutazására a Schengeni határ-ellenőrzési kódex szabályait kell alkalmazni, tehát ez döntően a közösségi jog hatálya alá tartozik. A három hónapot meg nem haladó tartózkodási vízumok 229 típusai a Schengeni Végrehajtási Egyezmény, valamint a vízumokra vonatkozó közös konzuli utasítás a diplomáciai és konzuli képviseletek számára (Közös Konzuli Utasítások) rendelkezései alapján lényegében megegyeznek a korábbi Idtv.-ben szabályozottakkal (repülőtéri tranzitvízum, átutazóvízum, rövid időtartamú beutazóvízum). Újdonságot a Schengeni határellenőrzési kódex rendelkezéseinek megfelelő vízumkiadási feltételek, valamint a vízumokra vonatkozó közös konzuli utasítás egységes vízumokra vonatkozó rendelkezéseinek (a vízum meghosszabbítása lehetőségének, a külképviselet és a központi vízumkiadó hatóság, illetve a tagállami központi vízumkiadó hatóságok közötti konzultációs eljárásnak, a vízumkiadási jog átadásának-átvételének) hazai jogba történő átültetése jelent. Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum: - repülőtéri tranzitvízum 230 ("A" típusú vízum), amely a repülőtér nemzetközi zónájába történő belépésre és ott a célállamba közlekedő járat indulásáig való tartózkodásra jogosít, - átutazóvízum ("B" típusú vízum), amely – egyszeri, kétszeri vagy többszöri – alkalmanként öt napot meg nem haladó átutazásra jogosít, - rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízum 231 ("C" típusú vízum), amely egyszeri, kétszeri vagy többszöri beutazásra és három hónapot meg nem haladó időtartamú tartózkodásra jogosít. 229 Megjegyzendő, hogy a vízumnak mindig is van egy ígérvény jellege, azaz érvényes vízummal még nem biztos, hogy a külföldi állampolgár beléphet az országba, vagy tartózkodhat ott. „Előzetes beléptetési szándéknyilatkozat,” Back András: Idegenrendészet a határon innen és túl – a külügyi szervek feladatai, szerepük a külföldiek hatósági ügyintézésében. Acta Humana. Emberi jogi közlemények, 1997/27. 75. oldal 230 A repülőtéri tranzitterület természetesen a Magyar Köztársaság területe, bár egyes idegenrendészettel foglalkozó vezetők korábban még másképp gondolták. Lásd: Az állampolgári jogok országgyűlési biztosának jelentése az OBH 1222/1998. számú ügyben, a Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren működő határátkelőhely, a tranzitterület és a közösségi szállás működéséről, valamint a szolgálatot teljesítő határőrök képzettségéről és munkakörülményeiről 231 A Schengeni Végrehajtási Egyezmény 11. cikk 1. a) alpontjában foglaltaknak megfelel a rövid időtartamú beutazó vízum. A rendelkezés, figyelemmel a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 20. cikkében foglaltakra, egyformán érvényesül mind a vízumkötelezett, mind a vízummentes egyezmény hatálya alá tartozó külföldiekre.
- Page 7 and 8: 7 II. Migrációs és demográfiai
- Page 9 and 10: 9 szelídítése”, európaizálá
- Page 11 and 12: 11 A bevándorlás hatásait is fig
- Page 13 and 14: 13 A migránsok a népességfogyás
- Page 15 and 16: 15 3. ábra: Magyarországi demogr
- Page 17 and 18: 17 tek, akik az utóbbi két évtiz
- Page 19 and 20: 19 veg jogszabályi mivolta, mind j
- Page 21 and 22: 21 zet szűkreszabott és liberáli
- Page 23 and 24: 23 7. táblázat: Az évi természe
- Page 25 and 26: 25 korabeli amerikai fajbesorolás
- Page 27 and 28: 27 tóságnál kellett bejelentenie
- Page 29 and 30: 29 természetes volt. Az idegen hel
- Page 31 and 32: 7. A 24/1966. kormányrendelet 31 1
- Page 33 and 34: 33 a Belügyminisztérium Országos
- Page 35 and 36: 35 megyében 4644 fő (12,2 %), ill
- Page 37 and 38: 37 Németországban a német nemzet
- Page 39 and 40: 39 Az 1993. évi LXXXVI. törvény
- Page 41 and 42: 41 Ahogy a törvény indokolása is
- Page 43 and 44: 43 rulni a migrációt kiváltó t
- Page 45 and 46: 45 Az európai integráció legfont
- Page 47 and 48: 47 ságnak a terjedelmét határozz
- Page 49 and 50: 49 sanak szolgáltatást, mint a fo
- Page 51 and 52: 51 mus, a kábítószer-kereskedele
- Page 53 and 54: 53 nyezésnek az EK Szerződés IV.
- Page 55 and 56: 55 gosultként való elismeréséne
- Page 57: 57 nyabbá és gyorsabbá tétele,
- Page 61 and 62: 61 letelepedési engedéllyel, idei
- Page 63 and 64: 63 A foglalkoztatásra vonatkozó r
- Page 65 and 66: 65 Minthogy lehetetlen az összes t
- Page 67 and 68: 67 - a harmadik országbeli államp
- Page 69 and 70: 69 - a számára előírt megjelen
- Page 71 and 72: 71 rópai Bírósága az üldöztet
- Page 73 and 74: 73 A letelepedési engedély - amel
- Page 75 and 76: 75 termőföldről szóló törvén
- Page 77 and 78: 77 Nem kaphat ideiglenes leteleped
- Page 79 and 80: 79 zott jövedelem, valamint a kér
- Page 81 and 82: 81 A Magyar Köztársaságban tört
- Page 83 and 84: 83 A kérelem benyújtásáig kell
- Page 85 and 86: 85 Az idegenrendészeti hatóság a
- Page 87 and 88: 87 bad mozgás és tartózkodás jo
- Page 89 and 90: 89 bírósági gyakorlatnak megfele
- Page 91 and 92: 91 sában „a 2. cikk 2. pontjána
- Page 93 and 94: C) A tartózkodási jog megszűnés
- Page 95 and 96: 95 Az állandó tartózkodási jog
- Page 97 and 98: 97 dekének védelmezéséhez szük
- Page 99 and 100: 99 14. Táblázat: bevándorolt, le
- Page 101 and 102: 101 A 16. táblázat mutatja az ut
- Page 103 and 104: 103 21. Táblázat: az Idtv., valam
- Page 105 and 106: 105 26. Táblázat: az Szmtv. alapj
- Page 107 and 108: 107 29. Táblázat: a honosítási,
59<br />
érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai r<strong>és</strong>zére<br />
kiállított tartózkodási engedélyről,<br />
- a Tanács 2004/82/EK irányelvét a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok<br />
közl<strong>és</strong>ére vonatkozó kötelezettségéről,<br />
- a Tanács 2004/114/EK irányelvét a harmadik országok állampolgárainak tanulmányok<br />
folytatása, diákcsere, javadalmazás nélküli gyakorlat, illetve önkéntes szolgálat<br />
céljából történő beutazása feltételeiről,<br />
- a Tanács 2005/71/EK irányelvét a harmadik országbeli állampolgároknak az Európai<br />
Közösség területén folytatott tudományos kutatás céljából való fogadására vonatkozó<br />
külön eljárásról,<br />
- a Tanács 562/2006/EK rendelét a személyek határátlép<strong>és</strong>ére irányadó szabályok<br />
közösségi kódexének (Schengeni határ-ellenőrz<strong>és</strong>i kódex) létrehozásáról.<br />
A) Három hónapot meg nem haladó tartózkodás<br />
A törvény értelmében az első beutazástól számított hat hónapon belül három hónapot<br />
meg nem haladó tartózkodás céljából beutazni kívánó harmadik országbeli állampolgárok<br />
beutazására a Schengeni határ-ellenőrz<strong>és</strong>i kódex szabályait kell alkalmazni, tehát ez döntően a<br />
közösségi jog hatálya alá tartozik. A három hónapot meg nem haladó tartózkodási vízumok 229<br />
típusai a Schengeni Végrehajtási Egyezmény, valamint a vízumokra vonatkozó közös konzuli<br />
utasítás a diplomáciai <strong>és</strong> konzuli képviseletek számára (Közös Konzuli Utasítások) rendelkez<strong>és</strong>ei<br />
alapján lényegében megegyeznek a korábbi Idtv.-ben szabályozottakkal (repülőtéri tranzitvízum,<br />
átutazóvízum, rövid időtartamú beutazóvízum). Újdonságot a Schengeni határellenőrz<strong>és</strong>i<br />
kódex rendelkez<strong>és</strong>einek megfelelő vízumkiadási feltételek, valamint a vízumokra<br />
vonatkozó közös konzuli utasítás egységes vízumokra vonatkozó rendelkez<strong>és</strong>einek (a vízum<br />
meghosszabbítása lehetőségének, a külképviselet <strong>és</strong> a központi vízumkiadó hatóság, illetve a<br />
tagállami központi vízumkiadó hatóságok közötti konzultációs eljárásnak, a vízumkiadási jog<br />
átadásának-átvételének) hazai jogba történő átültet<strong>és</strong>e jelent.<br />
Három hónapot meg nem haladó tartózkodásra jogosító vízum:<br />
- repülőtéri tranzitvízum 230 ("A" típusú vízum), amely a repülőtér nemzetközi zónájába<br />
történő belép<strong>és</strong>re <strong>és</strong> ott a célállamba közlekedő járat indulásáig való tartózkodásra<br />
jogosít,<br />
- átutazóvízum ("B" típusú vízum), amely – egyszeri, kétszeri vagy többszöri – alkalmanként<br />
öt napot meg nem haladó átutazásra jogosít,<br />
- rövid időtartamú tartózkodásra jogosító vízum 231 ("C" típusú vízum), amely egyszeri,<br />
kétszeri vagy többszöri beutazásra <strong>és</strong> három hónapot meg nem haladó időtartamú<br />
tartózkodásra jogosít.<br />
229 Megjegyzendő, hogy a vízumnak mindig is van egy ígérvény jellege, azaz érvényes vízummal még nem biztos,<br />
hogy a külföldi állampolgár beléphet az országba, vagy tartózkodhat ott. „Előzetes beléptet<strong>és</strong>i szándéknyilatkozat,”<br />
Back An<strong>dr</strong>ás: Idegenrend<strong>és</strong>zet a határon innen <strong>és</strong> túl – a külügyi szervek feladatai, szerepük a külföldiek<br />
hatósági ügyintéz<strong>és</strong>ében. Acta Humana. Emberi jogi közlemények, 1997/27. 75. oldal<br />
230 A repülőtéri tranzitterület term<strong>és</strong>zetesen a Magyar Köztársaság területe, bár egyes idegenrend<strong>és</strong>zettel foglalkozó<br />
vezetők korábban még másképp gondolták. Lásd: Az állampolgári jogok országgyűl<strong>és</strong>i biztosának jelent<strong>és</strong>e<br />
az OBH 1222/1998. számú ügyben, a Ferihegy Nemzetközi Repülőtéren működő határátkelőhely, a tranzitterület<br />
<strong>és</strong> a közösségi szállás működ<strong>és</strong>éről, valamint a szolgálatot teljesítő határőrök képzettségéről <strong>és</strong> munkakörülményeiről<br />
231 A Schengeni Végrehajtási Egyezmény 11. cikk 1. a) alpontjában foglaltaknak megfelel a rövid időtartamú<br />
beutazó vízum. A rendelkez<strong>és</strong>, figyelemmel a Schengeni Végrehajtási Egyezmény 20. cikkében foglaltakra,<br />
egyformán érvényesül mind a vízumkötelezett, mind a vízummentes egyezmény hatálya alá tartozó külföldiekre.
Change language