dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
58<br />
A külföldiek beutazásáról <strong>és</strong> tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény tartalmazta<br />
mind az Európai Gazdasági Térségről szóló Megállapodásban r<strong>és</strong>zes államok állampolgárainak,<br />
mind a harmadik országbeli állampolgárok beutazására <strong>és</strong> tartózkodására vonatkozó<br />
szabályokat, ez a megoldás azonban a státuszok különbözősége miatt problémákat vetett<br />
fel. Az Unió polgárainak <strong>és</strong> családtagjaiknak a tagállamok területén való szabad mozgáshoz<br />
<strong>és</strong> tartózkodáshoz való jogáról szóló 2004/38/EK irányelv egységes keretbe foglalta az EGT<br />
állampolgáraira <strong>és</strong> családtagjaikra vonatkozó korábbi szektorális megközelít<strong>és</strong>ű szabályozást,<br />
még inkább egyértelművé téve, hogy elkülönült, privilegizált jogállású alanyi körről van szó.<br />
Ezzel szemben az Idtv. bizonyos pontokon összemosta a szabad mozgás jogát élvezők <strong>és</strong> a<br />
harmadik országok állampolgárainak elkülönült jogállását. Az irányelv hazai jogba történő<br />
átültet<strong>és</strong>ekor indokolttá vált a két személyi körre vonatkozó rendelkez<strong>és</strong>eket tehát külön törvényben<br />
szabályozni, amely jelentős paradigmaváltást jelentett a korábbi, egységes idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
kódex 228 szemléletével szemben.<br />
A 2001. évi XXXIX. törvény helyébe (főszabályként) egyr<strong>és</strong>zt a harmadik országbeli<br />
állampolgárok beutazásáról <strong>és</strong> tartózkodásáról szóló 2007. évi II. törvény (a továbbiakban:<br />
Harmtv.), másr<strong>és</strong>zt a 2004/38/EK irányelvet átültető, szabad mozgás <strong>és</strong> tartózkodás jogával<br />
rendelkező személyek beutazásáról <strong>és</strong> tartózkodásáról szóló 2007. évi I. törvény (a továbbiakban:<br />
Szmtv.) lépett. A Harmtv. honosította meg a magyar jogrendszerben a harmadik országbeli<br />
állampolgárok uniós fogalmát. A szabályozás döntő mértékben elválasztotta a két törvény<br />
személyi körét, ez alól kivételt jelent, ha a nem uniós állampolgár, de a szabad mozgás <strong>és</strong> tartózkodás<br />
jogával rendelkező külföldi EK leteleped<strong>és</strong>i engedély iránti kérelmet nyújt be, illetve<br />
ha az Szmtv.-ben meghatározott tartózkodási jog megszűn<strong>és</strong>ét követően a harmadik országbeli<br />
állampolgár a Harmtv. szerinti kérelmet nyújt be. A nem teljesen átgondolt elválasztás<br />
szinte lehetetlen helyzeteket eredményez, például a hatályos szabályok szerint az Szmtv.<br />
hatálya alá tartozó hontalan (pl.: magyar állampolgár családtagja) nem kaphat hontalan úti<br />
okmányt, mert a hontalanokra vonatkozó szabályozást a Harmtv. tartalmazza, amelynek hatálya<br />
alá nem tartozik az ügyfél.<br />
Az Amszterdami Szerződ<strong>és</strong>en alapuló szabadság, biztonság <strong>és</strong> jog érvényesül<strong>és</strong>én alapuló<br />
térség kialakítását a Tamperei- majd a Hágai Program konkrét közösségi jogalkotása<br />
célozta meg. Az Európai Unió migrációs tárgyú jogalkotása azonban jelentősen felgyorsult,<br />
ezáltal ugrásszerűen megnőtt a harmonizálandó közösségi joganyag mennyisége, így szükségessé<br />
vált a korábbi Idtv.-ből nemcsak az EGT-állampolgárokat érintő r<strong>és</strong>z önálló kódexbe<br />
foglalása, hanem a harmadik országbeli állampolgárokra vonatkozó idegenrend<strong>és</strong>zeti jogszabályok<br />
teljes újrakodifikálása is. A Harmtv. – többek között – átülteti a hazai jogrendszerbe:<br />
- a Tanács 2003/86/EK irányelvét a családegyesít<strong>és</strong>i jogról,<br />
- a Tanács 2003/109/EK irányelvét a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel<br />
rendelkező állampolgárainak jogállásáról,<br />
- a Tanács 2003/110/EK irányelvét a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás<br />
eseteiben biztosított segítségnyújtásról,<br />
- a Tanács 2004/81/EK irányelvét a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává<br />
vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyít<strong>és</strong>ére irányuló cselekményekkel<br />
228 Több uniós tagállamban megtartották az egységes külföldiekre vonatkozó szabályozást. Magyarországon<br />
külön törvényben került szabályozásra a külföldiek beutazása <strong>és</strong> tartózkodása (idegenrend<strong>és</strong>zet), illetve a menekültügyi<br />
eljárás. Külföldön nagyon gyakran egy törvényben került kodifikálásra ez a két külön szakterület. (Például:<br />
Németország, Nagy-Britannia, Kanada, Hollandia, Dánia, Finnország, Svédország, Izland, Norvégia) Term<strong>és</strong>zetesen<br />
vannak törvények, amelyekben csak látszólag van együtt szabályozva a két eljárás, gyakorlatilag két<br />
külön törvény szövege van egymás mellé illesztve, míg vannak jogszabályok, amelyeknél az általános rendelkez<strong>és</strong>ek<br />
egységesek, <strong>és</strong> vannak, amelyeknél a két eljárás szorosan összekapcsolódik, <strong>és</strong> teljesen egységes szabályozást<br />
alkot (pl.: Hollandia). Különösebb ok nem merül fel arra, hogy hazánkban a két jogszabály egyesít<strong>és</strong>re kerüljön.
Change language