dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
56 A legális bevándorlás megszervezése az egyes tagállamok által meghatározott prioritások, igények és befogadóképesség figyelembevételével, valamint az integráció támogatása kapcsán a Paktum emlékeztet arra, hogy a legális migráció kérdésköre, a belépési feltételek meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, és a tagállamok szükség esetén nemzeti kvótákat is felállíthatnak. A legális bevándorlásnak kétoldalú szándékon kell alapulnia (a migránsok, valamint a fogadó ország szándékán), valamint a kölcsönös haszon céljával. A tagállamoknak olyan migrációs politikákat kell kidolgozniuk, amelyek a magasan képzett munkavállalók beáramlásának elősegítésére irányulnak, és olyan lépéseket kell tenniük, amelyek a kutatók és diákok befogadásának elősegítését és mozgásuk megkönnyítését célozzák, ugyanakkor hangsúlyozza az ideiglenes vagy körkörös migrációval az agyelszívás káros hatásainak csökkentését 224 . Ezen túl a Paktum bátorítja a családegyesítési célú bevándorlás hatékonyabb szabályozását. A Paktum felhívja továbbá a tagállamokat olyan integrációs politikák kidolgozására, amelyek a migránsok a befogadó országba történő társadalmi és gazdasági beilleszkedését segítik, és amelyek a migránsokat illető jogokon és őket terhelő kötelezettségeken alapulnak. E tekintetben külön hangsúlyozza a legjobb gyakorlatokról való információcsere és a kommunikáció fontosságát. Küzdelem az illegális bevándorlás ellen, különösen az illegálisan tartózkodó külföldiek visszatérésének biztosításával című fejezet a következő három alapelvre épül: az illegális migránsoknak vagy önkéntesen el kell hagyniuk az Európai Unió területét, vagy ki kell őket toloncolni, a tagállamoknak el kell ismerniük a másik tagállam által hozott kiutasítási határozatot, továbbá minden államnak vissza kell fogadnia azokat az állampolgárait, akik illegálisan tartózkodnak egy másik állam területén. Az illegális migráció visszaszorítása érdekében a fejezet hangsúlyozza az uniós szintű és a kétoldalú visszafogadási egyezmények fontosságát, valamint azt, hogy a migráció globális megközelítése keretében el kell mélyíteni az együttműködést a származási és tranzit országokkal. A Paktum felhívja a tagállamokat olyan nemzeti rendszerek kiépítésére, amelyek az önkéntes hazatérés elősegítését célozzák, hangsúlyozza továbbá, hogy az illegális migránsokat kihasználó személyek ellen a lehető legszigorúbban kell fellépni. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy kizárólag az esetenkénti, a nemzeti jogszabályok keretében végzett, humanitárius vagy gazdasági okokból történő rendezést 225 támogatja. A határellenőrzések hatékonyságának fokozása címet viselő fejezet egyértelműen rögzíti, hogy a határőrizet tagállami hatáskör. Hangsúlyozza a biometrikus vízumok legkésőbb 2012-től történő bevezetését, valamint a schengeni ellenőrzések gyakoriságának és színvonalának javítását. A tervezet szorgalmazza a tagállamok közötti szorosabb együttműködést és a közös vízumkiadó képviseletek felállítását. A fejezet előrevetíti az európai határőrizeti szerv, a FRONTEX műveleti központjainak és az európai határőrizeti rendszer létrehozásának vizsgálatát. A menedéket nyújtó Európa kialakítása érdekében a Paktum prioritásként fogalmazza meg 2009-re az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal felállítását, melynek koordinációs feladatköröket szán a tagállami menekültügyi hatóságok közötti információ-áramlás hatéko- 224 Jellemző a migráció komplexitására, hogy például Párizsban több benini orvos van, mint egész Beninben, illetve a szub-szaharai bevándoroltak fizetése nagyobb összeget tesz ki, mint az egész nemzetközi fejlesztési együttműködés kerete, így hazautalásaiknak jelentős hatása lehet a fejlődő világ előrehaladásában. 225 Regularizáció. Ha az illegális bevándorló jelentkezik a hatóságoknál és megfelel egyes feltételeknek, akkor rendeződik (legalábbis ideiglenesen) a helyzete, gyakorlatilag amnesztiát kap. A dél-európai országokban több ilyen intézkedésre is sor került, azonban ez inkább az illegális migrációt segítette elő. Például a spanyol intézkedések közvetlen hatással voltak a francia és olasz folyamatokra, az illegális migránsok kifejezetten újabb regularizáció reményében keltek útra.
57 nyabbá és gyorsabbá tétele, valamint a gyakorlati együttműködés fejlesztése terén 226 . Emellett hangsúlyozza, hogy lehetőség szerint 2010-ben – de legkésőbb 2012-ig – egységes menekültügyi eljárást kell bevezetni, valamint egységes menekültstátuszt és egységes kiegészítő védelmi státuszt kell létrehozni. A Paktum a menedékkérők tömeges beáramlása esetére a szolidaritás elve alapján lehetővé kívánja tenni a menekültügyi szakértők tagállamok közötti átcsoportosítását, a már létező közösségi források hatékonyabb alkalmazását, valamint a tagállamok önkéntes vállalása alapján a nemzetközi védelmet élvező személyek más tagállamokban történő elhelyezését 227 . A menedékjog azonban nem a bevándorlás része, azaz a menedékjog humanitárius-erkölcsi kérdés, ezért például összeurópai lépéseket tesznek Szíriába menekült irakiak befogadására. A globális partnerség kialakítása a származási országokkal és a tranzitországokkal, a migráció és a fejlesztés közötti szinergiák elősegítése révén című fejezet a harmadik országokkal való partnerségi viszony kialakítását és erősítését célozza. A Paktum már nemcsak a klasszikus fejlesztéspolitikai eszközök alkalmazására koncentrál, hanem az ideiglenes és a körkörös migrációt elősegítő, a kibocsátó országokkal kialakítandó együttműködési formákban rejlő lehetőség kihasználását javasolja (egészségügyi, szakképzési, oktatási és foglalkoztatáspolitikai fejlesztések). Egyértelműen leszögezi, hogy a migrációnak be kell épülnie mind az Európai Unió külpolitikájába, mind pedig a fejlesztéspolitikájába. A Paktum a záró részben rögzíti, hogy a Tanács a Bizottsággal együttműködve az Európai Tanács részére évente jelentést készít a Paktumban foglaltak végrehajtásának előrehaladásáról. Ezt elősegítendő, a tagállamok közös nyomon követési módszert vezetnek be, valamint a jövőben tájékoztatják egymást a bevezetendő jogi eszközökről és intézkedésekről. V. Jogszabályi háttér 1. Általános idegenrendészeti szabályozás Az Alkotmány 58. §-a rögzíti, hogy „mindenkit, aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén – törvényben meghatározott esetek kivételével – megillet a szabad mozgás és a tartózkodási hely szabad megválasztásának joga, beleértve a lakóhely vagy az ország elhagyásához való jogot is. A Magyarország területén törvényesen tartózkodó külföldit csak a törvénynek megfelelően hozott határozat alapján lehet kiutasítani.” Tulajdonképpen ezek a szabályok adják meg az idegenrendészeti jognak. Az idegenrendészeti eljárásról nem lehet egységes egészként beszélni, hiszen az idegenrendészeti jogszabályok egymással szorosan összefüggő eljárások sorozatát szabályozzák. Az Alkotmány 58. § (3) bekezdése szerint az utazási és letelepedési szabadságról szóló törvény elfogadásához a jelenlévő országgyűlési képviselők kétharmadának szavazata szükséges. A Ket. 13. § (2) bekezdésének c) pontja alapján a külföldiek beutazásával és magyarországi tartózkodásával kapcsolatos eljárásokban, valamint a menedékjogi eljárásban a Ket. szabályait csak akkor kell alkalmazni, ha az ügyfajtára vonatkozó törvény eltérő szabályokat nem állapít meg, azaz az idegenrendészeti szabályozáshoz képest a Ket. szubszidiárius. 226 Évente 220 ezer menedékjogi kérelmet nyújtanak be Európában. Bár több uniós irányelv is szabályozza a menedékjogot, a mérlegelés jelentősen eltér, hatalmas különbségek tapasztalhatóak, például a csecsen kérelmezők 60 %-át elismerik menekültnek Németországban, míg Görögországban szinte senkit. Az ún. dublini eljárás ellenére visszaélésekre is számos példa van, amely eljárási és nyilvántartási problémákra vezethetők vissza (például egy grúz állampolgár több mint 50 menekültügyi kérelmet nyújtott be különböző uniós tagállamokban). 227 Felmerült, hogy a menedékkérők folyamatos érkezése már kezelhetetlen terheket jelent a máltai államigazgatás- menekültellátás számára.
- Page 5 and 6: 5 románság és szerbség két év
- Page 7 and 8: 7 II. Migrációs és demográfiai
- Page 9 and 10: 9 szelídítése”, európaizálá
- Page 11 and 12: 11 A bevándorlás hatásait is fig
- Page 13 and 14: 13 A migránsok a népességfogyás
- Page 15 and 16: 15 3. ábra: Magyarországi demogr
- Page 17 and 18: 17 tek, akik az utóbbi két évtiz
- Page 19 and 20: 19 veg jogszabályi mivolta, mind j
- Page 21 and 22: 21 zet szűkreszabott és liberáli
- Page 23 and 24: 23 7. táblázat: Az évi természe
- Page 25 and 26: 25 korabeli amerikai fajbesorolás
- Page 27 and 28: 27 tóságnál kellett bejelentenie
- Page 29 and 30: 29 természetes volt. Az idegen hel
- Page 31 and 32: 7. A 24/1966. kormányrendelet 31 1
- Page 33 and 34: 33 a Belügyminisztérium Országos
- Page 35 and 36: 35 megyében 4644 fő (12,2 %), ill
- Page 37 and 38: 37 Németországban a német nemzet
- Page 39 and 40: 39 Az 1993. évi LXXXVI. törvény
- Page 41 and 42: 41 Ahogy a törvény indokolása is
- Page 43 and 44: 43 rulni a migrációt kiváltó t
- Page 45 and 46: 45 Az európai integráció legfont
- Page 47 and 48: 47 ságnak a terjedelmét határozz
- Page 49 and 50: 49 sanak szolgáltatást, mint a fo
- Page 51 and 52: 51 mus, a kábítószer-kereskedele
- Page 53 and 54: 53 nyezésnek az EK Szerződés IV.
- Page 55: 55 gosultként való elismeréséne
- Page 59 and 60: 59 érintett, a hatáskörrel rende
- Page 61 and 62: 61 letelepedési engedéllyel, idei
- Page 63 and 64: 63 A foglalkoztatásra vonatkozó r
- Page 65 and 66: 65 Minthogy lehetetlen az összes t
- Page 67 and 68: 67 - a harmadik országbeli államp
- Page 69 and 70: 69 - a számára előírt megjelen
- Page 71 and 72: 71 rópai Bírósága az üldöztet
- Page 73 and 74: 73 A letelepedési engedély - amel
- Page 75 and 76: 75 termőföldről szóló törvén
- Page 77 and 78: 77 Nem kaphat ideiglenes leteleped
- Page 79 and 80: 79 zott jövedelem, valamint a kér
- Page 81 and 82: 81 A Magyar Köztársaságban tört
- Page 83 and 84: 83 A kérelem benyújtásáig kell
- Page 85 and 86: 85 Az idegenrendészeti hatóság a
- Page 87 and 88: 87 bad mozgás és tartózkodás jo
- Page 89 and 90: 89 bírósági gyakorlatnak megfele
- Page 91 and 92: 91 sában „a 2. cikk 2. pontjána
- Page 93 and 94: C) A tartózkodási jog megszűnés
- Page 95 and 96: 95 Az állandó tartózkodási jog
- Page 97 and 98: 97 dekének védelmezéséhez szük
- Page 99 and 100: 99 14. Táblázat: bevándorolt, le
- Page 101 and 102: 101 A 16. táblázat mutatja az ut
- Page 103 and 104: 103 21. Táblázat: az Idtv., valam
- Page 105 and 106: 105 26. Táblázat: az Szmtv. alapj
56<br />
A legális bevándorlás megszervez<strong>és</strong>e az egyes tagállamok által meghatározott prioritások,<br />
igények <strong>és</strong> befogadóképesség figyelembevételével, valamint az integráció támogatása<br />
kapcsán a Paktum emlékeztet arra, hogy a legális migráció kérd<strong>és</strong>köre, a belép<strong>és</strong>i feltételek<br />
meghatározása nemzeti hatáskörbe tartozik, <strong>és</strong> a tagállamok szükség esetén nemzeti kvótákat<br />
is felállíthatnak. A legális bevándorlásnak kétoldalú szándékon kell alapulnia (a migránsok,<br />
valamint a fogadó ország szándékán), valamint a kölcsönös haszon céljával. A tagállamoknak<br />
olyan migrációs politikákat kell kidolgozniuk, amelyek a magasan képzett munkavállalók<br />
beáramlásának elősegít<strong>és</strong>ére irányulnak, <strong>és</strong> olyan lép<strong>és</strong>eket kell tenniük, amelyek a kutatók <strong>és</strong><br />
diákok befogadásának elősegít<strong>és</strong>ét <strong>és</strong> mozgásuk megkönnyít<strong>és</strong>ét célozzák, ugyanakkor hangsúlyozza<br />
az ideiglenes vagy körkörös migrációval az agyelszívás káros hatásainak csökkent<strong>és</strong>ét<br />
224 . Ezen túl a Paktum bátorítja a családegyesít<strong>és</strong>i célú bevándorlás hatékonyabb szabályozását.<br />
A Paktum felhívja továbbá a tagállamokat olyan integrációs politikák kidolgozására,<br />
amelyek a migránsok a befogadó országba történő társadalmi <strong>és</strong> gazdasági beilleszked<strong>és</strong>ét<br />
segítik, <strong>és</strong> amelyek a migránsokat illető jogokon <strong>és</strong> őket terhelő kötelezettségeken alapulnak.<br />
E tekintetben külön hangsúlyozza a legjobb gyakorlatokról való információcsere <strong>és</strong> a kommunikáció<br />
fontosságát.<br />
Küzdelem az illegális bevándorlás ellen, különösen az illegálisan tartózkodó külföldiek<br />
visszatér<strong>és</strong>ének biztosításával című fejezet a következő három alapelvre épül: az illegális<br />
migránsoknak vagy önkéntesen el kell hagyniuk az Európai Unió területét, vagy ki kell őket<br />
toloncolni, a tagállamoknak el kell ismerniük a másik tagállam által hozott kiutasítási határozatot,<br />
továbbá minden államnak vissza kell fogadnia azokat az állampolgárait, akik illegálisan<br />
tartózkodnak egy másik állam területén. Az illegális migráció visszaszorítása érdekében a<br />
fejezet hangsúlyozza az uniós szintű <strong>és</strong> a kétoldalú visszafogadási egyezmények fontosságát,<br />
valamint azt, hogy a migráció globális megközelít<strong>és</strong>e keretében el kell mélyíteni az együttműköd<strong>és</strong>t<br />
a származási <strong>és</strong> tranzit országokkal. A Paktum felhívja a tagállamokat olyan nemzeti<br />
rendszerek kiépít<strong>és</strong>ére, amelyek az önkéntes hazatér<strong>és</strong> elősegít<strong>és</strong>ét célozzák, hangsúlyozza<br />
továbbá, hogy az illegális migránsokat kihasználó személyek ellen a lehető legszigorúbban<br />
kell fellépni. Az Európai Tanács hangsúlyozta, hogy kizárólag az esetenkénti, a nemzeti jogszabályok<br />
keretében végzett, humanitárius vagy gazdasági okokból történő rendez<strong>és</strong>t 225 támogatja.<br />
A határellenőrz<strong>és</strong>ek hatékonyságának fokozása címet viselő fejezet egyértelműen rögzíti,<br />
hogy a határőrizet tagállami hatáskör. Hangsúlyozza a biometrikus vízumok legk<strong>és</strong>őbb<br />
2012-től történő bevezet<strong>és</strong>ét, valamint a schengeni ellenőrz<strong>és</strong>ek gyakoriságának <strong>és</strong> színvonalának<br />
javítását. A tervezet szorgalmazza a tagállamok közötti szorosabb együttműköd<strong>és</strong>t <strong>és</strong> a<br />
közös vízumkiadó képviseletek felállítását. A fejezet előrevetíti az európai határőrizeti szerv,<br />
a FRONTEX műveleti központjainak <strong>és</strong> az európai határőrizeti rendszer létrehozásának vizsgálatát.<br />
A menedéket nyújtó Európa kialakítása érdekében a Paktum prioritásként fogalmazza<br />
meg 2009-re az Európai Menekültügyi Támogatási Hivatal felállítását, melynek koordinációs<br />
feladatköröket szán a tagállami menekültügyi hatóságok közötti információ-áramlás hatéko-<br />
224 Jellemző a migráció komplexitására, hogy például Párizsban több benini orvos van, mint eg<strong>és</strong>z Beninben,<br />
illetve a szub-szaharai bevándoroltak fizet<strong>és</strong>e nagyobb összeget tesz ki, mint az eg<strong>és</strong>z nemzetközi fejleszt<strong>és</strong>i<br />
együttműköd<strong>és</strong> kerete, így hazautalásaiknak jelentős hatása lehet a fejlődő világ előrehaladásában.<br />
225 Regularizáció. Ha az illegális bevándorló jelentkezik a hatóságoknál <strong>és</strong> megfelel egyes feltételeknek, akkor<br />
rendeződik (legalábbis ideiglenesen) a helyzete, gyakorlatilag amnesztiát kap. A dél-európai országokban több<br />
ilyen intézked<strong>és</strong>re is sor került, azonban ez inkább az illegális migrációt segítette elő. Például a spanyol intézked<strong>és</strong>ek<br />
közvetlen hatással voltak a francia <strong>és</strong> olasz folyamatokra, az illegális migránsok kifejezetten újabb<br />
regularizáció reményében keltek útra.
Change language