dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
54<br />
sok miatt, melynek következtében a beáramló olcsó munkaerő veszélyeztetné az európai<br />
munkaerőpiacot. A csatlakozási tárgyalások eredményeképpen Magyarország elfogadta azt a<br />
közösségi álláspontot, hogy a jelenlegi tagállamok a csatlakozástól számított legfeljebb hét<br />
évig még nemzeti szabályaik szerint korlátozhatják a területükön a magyar állampolgárok<br />
munkavállalási lehetőségét, de ez fordítva is érvényes. Az egyezség szerint a csatlakozás után<br />
két évvel felülvizsgálják a korlátozás szükségességét, s azt további öt év múlva nyomós indokkal<br />
újabb két esztendőre még meghosszabbíthatják. Dánia, Svédország, Hollandia <strong>és</strong> Írország<br />
ugyanakkor deklarálta, hogy már a csatlakozáskor megnyitja munkaerőpiacát Magyarország<br />
viszonylatában, majd ehhez 2007-től a tagállamok többsége legalább r<strong>és</strong>zben csatlakozott<br />
<strong>és</strong> megnyitotta a munkaerőpiacát az újonnan csatlakozott tagállamok munkavállalói előtt.<br />
A bel- <strong>és</strong> igazságügyi együttműköd<strong>és</strong>sel foglalkozó joganyag fejezetet Magyarország<br />
2001. november végén zárta le, elsőként a tagjelöltek közül. A tárgyalások záródokumentuma<br />
egyebek mellett rögzíti azt is, hogy Magyarország legk<strong>és</strong>őbb a csatlakozásig bevezeti az Európai<br />
Unió vízumszabályait.<br />
A bel- <strong>és</strong> igazságügyi együttműköd<strong>és</strong> témakörét érintő jogharmonizációs magyar jogalkotás<br />
is több fontos eredményt mutatott fel. Ezek közül kiemelkedik a külföldiek beutazásáról<br />
<strong>és</strong> tartózkodásáról szóló 2001. évi XXXIX. törvény megalkotása, amely az uniós csatlakozás<br />
után szabályozta az EGT-tagállamok polgárainak beutazását <strong>és</strong> tartózkodását. Az uniós<br />
jogalkotás sem állt meg azonban, a 38/2004/EK irányelv 222 összefoglalta <strong>és</strong> újraszabályozta<br />
az addigi uniós joganyagot. Az irányelv jogharmonizációja során egyértelművé vált, hogy a<br />
hagyományos idegenrend<strong>és</strong>zeti szabályozás körében már nem lehet elhelyezni az EGTtagállamok<br />
polgáraira <strong>és</strong> családtagjaikra vonatkozó joganyagot, ezért önálló törvényt (a szabad<br />
mozgás <strong>és</strong> tartózkodás jogával rendelkező személyek beutazásáról <strong>és</strong> tartózkodásáról szóló<br />
2007. évi I. törvény) kell alkotni az irányelv átültet<strong>és</strong>e céljából. Az Európai Unió migrációs<br />
tárgyú jogalkotása jelentősen felgyorsult, ezáltal ugrásszerűen megnőtt a harmonizálandó közösségi<br />
joganyag mennyisége 223 . A tamperei, illetve a hágai program megvalósításának keretében<br />
az Európai Unió számos közösségi jogszabályt alkotott, amelyek az uniós csatlakozást<br />
követően Magyarországot is kötelezik:<br />
- a Tanács 2003/9/EK irányelve a menedékkérők befogadása minimumszabályainak<br />
megállapításáról,<br />
- a Tanács 2003/86/EK irányelvét a családegyesít<strong>és</strong>i jogról,<br />
- a Tanács 2003/109/EK irányelvét a harmadik országok huzamos tartózkodási engedéllyel<br />
rendelkező állampolgárainak jogállásáról,<br />
- a Tanács 2003/110/EK irányelvét a légi úton történő kiutasítás céljából történő átszállítás<br />
eseteiben biztosított segítségnyújtásról,<br />
- a Tanács 2004/81/EK irányelvét a harmadik országok emberkereskedelem áldozatává<br />
vált, vagy az illegális bevándorlás megkönnyít<strong>és</strong>ére irányuló cselekményekkel<br />
érintett, a hatáskörrel rendelkező hatóságokkal együttműködő állampolgárai r<strong>és</strong>zére<br />
kiállított tartózkodási engedélyről,<br />
- a Tanács 2004/82/EK irányelvét a fuvarozóknak az utasokkal kapcsolatos adatok<br />
közl<strong>és</strong>ére vonatkozó kötelezettségéről,<br />
- a Tanács 2004/83/EK irányelve a harmadik országok állampolgárainak, illetve a<br />
hontalan személyeknek menekültként vagy a más okból nemzetközi védelemre jo-<br />
222 Az Unió polgárainak <strong>és</strong> családtagjaiknak a tagállamok területén történő szabad mozgáshoz <strong>és</strong> tartózkodáshoz<br />
való jogáról, valamint az 1612/68/EGK rendelet módosításáról, továbbá a 64/221/EGK, a 68/360/EGK, a<br />
72/194/EGK, a 73/148/EGK, a 75/34/EGK, a 75/35/EGK, a 90/364/EGK, a 90/365/EGK <strong>és</strong> a 93/96/EGK irányelv<br />
hatályon kívül helyez<strong>és</strong>éről szóló, 2004. április 29-i 2004/38/EK európai parlamenti <strong>és</strong> tanácsi irányelv<br />
223 Ahogy ezt a 775/B/2006. AB határozat is megfogalmazza: „az idegenrend<strong>és</strong>zettel kapcsolatos eljárások sajátos<br />
helyet foglalnak el a különböző eljárások között. A hazai jogalkotónak ezen eljárások szabályozásakor a<br />
nemzeti érdekek figyelembe vétele mellett tekintettel kell lennie az Európai Unió migrációs tárgyú jogalkotására,<br />
át kell ültetnie a hazai jogba a közösségi jog vonatkozó szabályait.”
Change language