dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
53<br />
nyez<strong>és</strong>nek az EK Szerződ<strong>és</strong> IV. címe alapján a Tanácshoz történt benyújtásától számított három<br />
hónapos határidőn belül az Egyesült Királyság vagy Írország írásban értesítheti a Tanács<br />
elnökét arról, hogy a javasolt intézked<strong>és</strong> elfogadásában <strong>és</strong> alkalmazásban r<strong>és</strong>zt kíván venni,<br />
amely értesít<strong>és</strong>sel egyben jogosulttá válik erre. 219 Az Amszterdami Szerződ<strong>és</strong> 8. cikke azonban<br />
kötelezővé teszi az új tagállamok számára a schengeni acquis teljes körű, kivételek nélküli<br />
átvételét.<br />
Az 1999-es tamperei Európai Tanács által megfogalmazott, valamint az azt követő,<br />
2004-ben Hágában elfogadott program határozta meg a szabadságon, a biztonságon <strong>és</strong> a jogon<br />
alapuló térség kialakításához szükséges konkrét feladatokat. A hágai program konkrét iránymutatásai<br />
között kiemelt területként említi az EU polgárainak a tagállamok területén történő<br />
szabad mozgáshoz <strong>és</strong> tartózkodáshoz való jogát, amelyet az uniós polgárság központi jogaként<br />
aposztrofál. Ezen felül az Európai Tanács hangsúlyozta a belső határellenőrz<strong>és</strong><br />
miharabbi megszüntet<strong>és</strong>ének, a külső határok integrált irányítási rendszere további fokozatos<br />
létrehozásának, valamint az Unió külső határai ellenőrz<strong>és</strong>e <strong>és</strong> őrizete megerősít<strong>és</strong>ének fontosságát.<br />
Külön kiemeli a program a biometria <strong>és</strong> információs rendszerek, valamint a vízumpolitika<br />
fontosságát.<br />
3. Az uniós jog hatása a hazai idegenrend<strong>és</strong>zeti jog fejlőd<strong>és</strong>ére<br />
A migrációs politikát illetően a Magyar Köztársaság <strong>és</strong> az Európai Közösségek <strong>és</strong> tagállamai<br />
közötti társulás létesít<strong>és</strong>éről szóló Brüsszelben 1991. december 16-án aláírt Európai<br />
Megállapodás – amelyet az 1994. évi I. törvény hirdetett ki – 44. cikke alapján hazánk vállalta,<br />
hogy 1999. február 1-jétől kezdődően a közösségi vállalatok <strong>és</strong> állampolgárok 220 önálló<br />
vállalkozóként történő leteleped<strong>és</strong>éhez olyan elbánást nyújt, ami nem kedvezőtlenebb a saját<br />
állampolgároknak nyújtottaknál.<br />
1998. március 31-én Brüsszelben megkezdődött az Európai Unió keleti bővít<strong>és</strong>e. A<br />
csatlakozási tárgyalások tervezett folyamatát az Európai Bizottság előzetesen két r<strong>és</strong>zre bontotta:<br />
az 1998. áprilisában megkezdődött átvilágítási szakaszra, melynek célja a 30+1 fejezetbe<br />
sorolt közösségi vívmányok azonosítása, <strong>és</strong> a második szakaszt képező, 1998. novemberében<br />
megnyitott Kormányközi Csatlakozási Konferenciára, ahol a tizenöt uniós tagállam <strong>és</strong> a<br />
tagjelölt országok kormányai között zajlottak bilaterális tárgyalások.<br />
A rendkívül érzékenynek tekintett, a személyek <strong>és</strong> tőke szabad áramlásáról szóló két<br />
fejezetet 2001. júliusában sikerült lezárni. 221 A téma érzékenységét az adta, hogy az EU tagállamai<br />
aggodalmukat fejezték ki az új tagok csatlakozását követően várható munkaerőmozgá-<br />
219 Jegyzőkönyv az Egyesült Királyság <strong>és</strong> Írország helyzetéről 3. cikk. A schengeni acquis sokkal szélesebb körű,<br />
mint csak a személyek szabad mozgásának területe. Ezért Nagy-Britannia 2000-től, Írország pedig 2002-től<br />
r<strong>és</strong>zlegesen (a rendőrségi <strong>és</strong> igazságügyi együttműköd<strong>és</strong> terén) alkalmazza is, míg Norvégia <strong>és</strong> Izland társult tag.<br />
220 Fontos kiemelni, hogy az Európai Bíróság joggyakorlata szerint a kettős állampolgárok (egy tagországi- <strong>és</strong><br />
egy harmadik országbeli állampolgárság) is ugyanolyan jogokkal rendelkeznek, mint a tagországbeli állampolgárok,<br />
még ha esetleg az effektivitás (lásd: Nottebohm-ügy) elve nem is valósul meg. Mario Vicente Micheletti<br />
and others v Delegación del Gobierno en Cantabria – ügyben (C 369/90) az argentin állampolgár Micheletti úr<br />
olasz állampolgárságára hivatkozott, amikor Spanyolországban akart munkát vállalni, azonban a spanyol polgári<br />
törvénykönyv 9. cikke szerint kettős állampolgárság esetén – ha ezek közül egyik sem spanyol állampolgárság –<br />
elsőbbséggel bír az az állampolgárság, amely az érintett személy Spanyolországba való megérkez<strong>és</strong>e előtt a<br />
szokásos tartózkodási helyének megfelelt, vagyis az alapeljárás felperese esetén az argentin állampolgárság.<br />
Ahogy a Bíróság kifejti: „amennyiben egy tagállam a közösségi jog figyelembevételével állampolgárságot nyújtott<br />
egy személynek, akkor egy másik tagállam nem korlátozhatja ezen aktus hatásait azáltal, hogy kieg<strong>és</strong>zítő<br />
feltételhez köti ezen állampolgárság elismer<strong>és</strong>ét a Szerződ<strong>és</strong>ben biztosított valamely alapvető szabadság gyakorlása<br />
tekintetében; egy ilyen lehetőség elismer<strong>és</strong>e ugyanis ahhoz vezetne, hogy a közösségi szabályok személyi<br />
hatálya tagállamonként eltérne.”<br />
221 Kecsk<strong>és</strong> László – Soós <strong>Tamás</strong>: A csatlakozási tárgyalás által meghatározott magyar jogharmonizációról,<br />
különös tekintettel a 2000-2001. évi fejleményekre, Európai <strong>Jog</strong> 2002/1., 22. oldal
Change language