dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
44<br />
ják a nemzeti jog területeit. Ez a folyamat megállíthatatlannak tűnik <strong>és</strong> egyes jogágakban máris<br />
minimálisra zsugorodott a tagállamok jogszabályalkotásának mozgástere. A migrációs jog<br />
uniós szabályozásával kapcsolatban több r<strong>és</strong>zterületet lehet elkülöníteni: a Római Szerződ<strong>és</strong>en<br />
alapuló szabadságjogokat, amelyek a személyek, a szolgáltatások, az áruk <strong>és</strong> a tőke szabad<br />
áramlásának elvéhez kötődnek; a harmadik ország polgárainak beutazására <strong>és</strong> tartózkodására<br />
vonatkozó egységes szabályokat (EK-leteleped<strong>és</strong>, kutatók, diákok, stb.); az illegális migráció<br />
elleni törekv<strong>és</strong>eket; illetve a közös uniós menekültügyi szabályokat. A migráció kérd<strong>és</strong>e<br />
<strong>és</strong> annak fontossága egyre nagyobb jelentőséggel bír Európában, a 2008. II. félévi francia<br />
elnökségnek már az egyik prioritása volt.<br />
1. A „szabad mozgás” tartalmának <strong>és</strong> alanyi körének alakulása<br />
A szabad mozgás jogosultságának egyik eleme a formalitások nélküli határátlép<strong>és</strong>,<br />
amelynek gyökerei azonban az Európai Unió előtti időszakba vezetnek. 180 1958-ban a Benelux<br />
Uniót megalapító egyezmény 1. cikke célként fogalmazta meg a személyek szabad mozgásának<br />
megvalósítását a szerződő felek, azaz Belgium, Hollandia <strong>és</strong> Luxemburg között 181 , a<br />
2. cikk pedig kimondta, hogy a három ország állampolgárai szabadon beléphetnek a másik fél<br />
területére <strong>és</strong> ott tartózkodhatnak. 182 Közös utazási övezet került kialakításra az Egyesült Királyság<br />
<strong>és</strong> Írország között, valamint az Északi Útlevél Unió r<strong>és</strong>zes államaiban is (Dánia, Finnország,<br />
Izland, Norvégia <strong>és</strong> Svédország), ahol útlevél vagy személyazonosító igazolvány felmutatása<br />
nélkül lehetséges volt a régió belső határainak az átlép<strong>és</strong>e, 183 <strong>és</strong> az egységes munkaerőpiacnak<br />
köszönhetően több százezres nagyságúvá vált a belső skandináv vándorlás, 184<br />
amelyet mind az idegenrend<strong>és</strong>zeti, mind az állampolgársági jogszabályok elősegítették.<br />
Bár az Európai Gazdasági Közösségben a nyolcvanas évek legelején már felmerült a<br />
belső határok felszámolásnak gondolata, a tagállamok még nem kívántak lemondani a Közösségen<br />
kívülről érkező külföldiek belép<strong>és</strong>ének ellenőrz<strong>és</strong>éről. Az első schengeni megállapodás<br />
még csak egyszerűsítette a határátlép<strong>és</strong> formalitásait, viszont már kilátásba helyezte a határok<br />
teljes lebontását is, amellett, hogy a közrend <strong>és</strong> a közbiztonság védelmét, a kábítószerkereskedelem<br />
<strong>és</strong> az illegális migráció elleni harcban történő együttműköd<strong>és</strong>t is szabályozta. A<br />
Schengeni Térségen belül mára már mindenki szabadon mozoghat, mert a Schengeni Egyezmény<br />
biztosítja az Unió belső határainak ellenőrz<strong>és</strong> nélküli átlép<strong>és</strong>ét, <strong>és</strong> megteremti a biztonsághoz<br />
kapcsolódó rendszereket. Ilyen struktúra a mélységi határellenőrz<strong>és</strong>i rendszer; a<br />
strasbourgi központú, Schengeni Információs Rendszer (SISone4all, illetve az utódja a SIS<br />
II), amely egy közös kereső <strong>és</strong> tájékoztató rendszer; <strong>és</strong> a SIRENE (Supplementary<br />
Information Request at the National Entry)-hálózat.<br />
A „szabad mozgás” fogalmát azonban más megközelít<strong>és</strong>ből is értelmezhetjük, amely<br />
további feltételként jelenik meg a határokon való áthaladáshoz képest: arról szól, hogy a közösségi<br />
munkavállalók, vállalkozók, diákok stb. milyen feltételek alapján telepedhetnek le<br />
hosszabb időre is egy tagállamban. 185<br />
180<br />
Jellemzően kétoldalú szerződ<strong>és</strong>ek mondták ki már a XIX. század végén a leteleped<strong>és</strong>i szabadságot baráti<br />
államok között. Ilyenek például a délnémet tartományok <strong>és</strong> Svájc közötti egyezmények, amelyek k<strong>és</strong>őbb központi<br />
kormányzati szinten lettek újra megkötve. Lásd: Overbeck, Alfred Freiherrn von: Niederlassungfreiheit<br />
und Ausweisungsrecht, <strong>Kar</strong>lsruhe, 1907. <strong>és</strong> Langhard: Das Niederlassungsrecht, Zürich, 1913. Hasonló szerződ<strong>és</strong><br />
volt Németország <strong>és</strong> Hollandia között is.<br />
181<br />
Jungbert Béla: A Schengeni Egyezmény <strong>és</strong> az európai integráció. Társadalmi Szemle 4/94. 59-66.<br />
182<br />
Lukács Éva – Király Miklós: Migráció <strong>és</strong> Európai Unió, Budapest, 2001., 171. oldal<br />
183<br />
Nagy Boldizsár: A schengeni rendszer <strong>és</strong> Magyarország: az út Amszterdamig <strong>és</strong> tovább, Acta Humana,<br />
1999/37-38., 24. oldal<br />
184<br />
Éger György: A svéd bevándorlási <strong>és</strong> menekültpolitika. Regio. Kisebbségi Szemle 1992/3. 136. oldal<br />
185<br />
Fontos kiemelni, hogy a tagállamok tisztán belső ügyeiben nem alkalmazhatóak a szabad mozgás szabályai.<br />
Tehát hiába EGT-állampolgár valaki, akinek rokona családegyesít<strong>és</strong>re hivatkozik, ha ezt a saját országában teszi,
Change language