dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...

43
rulni a migrációt kiváltó tényezők felszámolásához. Törekedni kell arra, hogy a magyar társadalom
befogadóképessége elérje az Európai Unióban jellemző átlagos mértéket, és kiegyensúlyozott
tájékoztatással növeljük a társadalom eziránti fogékonyságát. Fontos, hogy a migrációval
összefüggő szabályozás vegye figyelembe a jelentős számú határon túli magyar kisebbséget,
és biztosítsa gazdasági érdekeink érvényesülését.”
Ahogy a fentiekből látszik, a migrációs stratégia, mint a Nemzeti Biztonsági Stratégia
(al)ágazati stratégiája kifejezetten nagy területre fókuszálhatott. Különösen igaz ez, hogy a
Nemzeti Biztonsági Stratégiában külön pontban megjelent a demográfiai kérdéskör is, mint az
ország egyik legfontosabb, komplex kihívása. A Nemzeti Biztonsági Stratégia egyik legnagyobb
problémája az egyes stratégiák közötti lehatárolások hiánya volt, amely állandóan súrlódásokat
okozva megnehezítette a tervezést. Különösen komoly problémákat jelentett a
rendvédelmi stratégia és a migrációs stratégia közötti lehatárolás az illegális migráció tekintetében.
A felmerülő problémákat a Migrációs Tárcaközi Bizottság létrehozásáról szóló
2104/2004. (IV. 28.) Korm. határozat próbálta orvosolni, amely a „Magyar Köztársaság hoszszú
távú migrációs politikája stratégiai elemeinek kidolgozása, valamint az ezzel összefüggő
kormányszintű, illetve a szakágazatok közötti együttműködést igénylő intézkedések koordinálása”
érdekében hozott létre bizottságot. A tárcaközi bizottság 9 kormányzati terület (minisztériumok,
hivatalok) vezetőit tömörítette, feladata lett:
- a migrációs stratégia tervezetének előzetes véleményezése,
- a belügyminiszter által előterjesztett és a Kormány által elfogadott migrációs stratégia
alapján a hosszú távú migrációs politikára vonatkozó javaslat összeállítása,
- az elfogadott migrációs politika alapján a migrációval kapcsolatos jogszabályok
módosításának kezdeményezése, a végrehajtását felügyelete, a migrációval kapcsolatos
intézményrendszer működésének áttekintése,
- a migránsok beilleszkedésével, társadalmi integrációjával kapcsolatos kormányzati
intézkedések összehangolása.
A Migrációs Tárcaközi Bizottságot létrehozó Korm. határozat a korábbi feladatot átírta-kibővítette,
a felelősség kérdését pedig szétterítette. 2004-2006 között működött a tárcaközi
bizottság, több tervezetet is véleményezett, azonban komoly előrelépés nem történt a migrációs
stratégia megalkotásában. A feladatkijelölő Korm. határozat ma is hatályban van, bár a
stratégia elkészítésének határideje 2005. decemberében lejárt. Az uniós bevándorlási politika
rohamos fejlődése és felértékelődése zajlott le az utóbbi években, szinte minden uniós tagállamnak
van migrációs és integrációs stratégiája, így különösen fájó, hogy Magyarországon az
utóbbi 5 évben nem sikerült előrelépni.
A modern migrációs politikák megközelítése teljesen más, sokkal komplexebb, mint a
Nemzeti Biztonsági Stratégia látásmódja. A migráció elsősorban népesedési/demográfiai kérdés,
természetesen sok területtel szorosan összefüggve. A Nemzeti Biztonsági Stratégián a
mai felfogás már túllépett, hiszen a biztonság, az illegális migráció csak egy szelete a ennek a
globális kérdéskörnek.
IV. Migrációval kapcsolatos uniós politika
Az uniós jog és a tagállamok joga közötti kapcsolatot jól illusztrálja egy hasonlat,
amely szerint az uniós szabályozás, mint sajtban a lyuk helyezkedik el a nemzeti jog testében,
és ezek a „lyukak” a folyamatos terjeszkedésükkel lassan, de biztosan összeérnek és integrál-