dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
41<br />
Ahogy a törvény indokolása is fogalmaz „a közbiztonsági kérd<strong>és</strong>ekhez szorosan kapcsolódó<br />
idegenrend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> menekültügyi feladatok ugyanis speciális jellegűek. Egyszerre<br />
hordozzák az általános államigazgatási ügyintéz<strong>és</strong> jegyeit, ugyanakkor a külföldiek ellenőrz<strong>és</strong>e,<br />
a személyes szabadság korlátozása, de mindenekelőtt maga az ügyféli kör az általános<br />
követelményektől eltérő szakértelmet kíván. Emellett az egyes ügyintéz<strong>és</strong>ek megkövetelik a<br />
szoros együttműköd<strong>és</strong>t a rendvédelmi szervekkel is. Mindezen követelményeknek – mint azt<br />
a bevándorlási ügyintéz<strong>és</strong> tapasztalatai is tükrözik – a közigazgatási hivatalok nem, vagy csak<br />
aránytalan nehézségek árán tudnának megfelelni. Egyébként is célszerűtlen a közigazgatási<br />
hivatalokat elsőfokú hatósági jogkörökkel terhelni.”<br />
A 2001. évi XXXIX. törvény a korábbi Idtv. szerkezetét fenntartva európai mintára átalakította<br />
a vízumok típusait, megszüntette az ideiglenes tartózkodási engedélyt, a bevándorlás,<br />
mint határozatlan időtartamú tartózkodási engedély helyébe pedig a leteleped<strong>és</strong> lépett. Az<br />
új Idtv. már tartalmazta az uniós polgárok szabad beutazását <strong>és</strong> tartózkodását biztosító szabályokat,<br />
amelyek Magyarország uniós csatlakozása után léptek hatályba.<br />
A 2004. decemberi, kettős népszavazásról szóló népszavazás radikálisan felvetette a<br />
határon túli magyarok <strong>és</strong> az anyaország kapcsolatának kérd<strong>és</strong>ét, amely jelentős r<strong>és</strong>zben idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
<strong>és</strong> állampolgársági jogi kérd<strong>és</strong>. A határon túli magyarok követel<strong>és</strong>ei rámutattak,<br />
hogy a jelenlegi idegenrend<strong>és</strong>zet döntő r<strong>és</strong>zben nem „idegenekről”, hanem magyar nemzetiségűekről<br />
szól. A népszavazás következményei felbecsülhetetlenek, mindenesetre napiren<strong>dr</strong>e<br />
hozta <strong>és</strong> ott tartotta a határon túli magyarok egyébként jogos követel<strong>és</strong>eit.<br />
A magyar Kormány, amely a kettős állampolgárság ellen kampányolt, a 2005. év elején<br />
az idegenrend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> állampolgársági jogot érintő változásokat érintő komplett csomagot<br />
177 jelentett be, amely a határon túli magyarok szülőföldön tartását elősegítő támogatásokat<br />
is tartalmazott. Az „Öt pontban a nemzeti felelősségről” című program r<strong>és</strong>ze a Szülőföld<br />
Program, a nemzeti vízum bevezet<strong>és</strong>e, a gyors <strong>és</strong> méltányos honosítás elősegít<strong>és</strong>e, az integráció<br />
<strong>és</strong> autonómia támogatása, valamint az alkotmányosan rendezett jogállás biztosítása a határon<br />
túli magyaroknak.<br />
A program segíteni kívánta a határon túli magyarokat, az ottani magyar közösségeket<br />
abban, hogy a szülőföldjükön boldoguljanak. Segíteni kívánta a határon túli magyarokat (elsősorban<br />
a nem európai uniós állampolgárokat), hogy a határok számukra is minél könnyebben<br />
átjárhatóak legyenek. Végül azok számára, akik elhatározták, hogy Magyarországon<br />
akarnak élni, <strong>és</strong> itt élve magyar állampolgárokká akarnak válni, egyszerűbbé <strong>és</strong> gyorsabbá<br />
kívánja tenni ezt a folyamatot, az ezzel kapcsolatos eljárásokat. Az előterjeszt<strong>és</strong> három célnak<br />
próbált megfelelni: a hagyományos rendszer megváltoztatása nélkül könnyít<strong>és</strong>eket javasolt a<br />
magyar nemzetiségűek számára; beépített uniós jogszabályokat <strong>és</strong> a Ket.-tel harmonizálta az<br />
állampolgársági <strong>és</strong> idegenrend<strong>és</strong>zeti törvényt; valamint kev<strong>és</strong>bé kitapinthatóan, de tovább<br />
liberalizálta a hatályos szabályozást.<br />
A 2006. január 1-én hatályba lépő 2005. évi XLVI. törvény módosította az Idtv.-t <strong>és</strong> az<br />
állampolgársági törvényt, így létrehozta a nemzeti vízumot 178 , egyszerűsítette a leteleped<strong>és</strong>t <strong>és</strong><br />
meggyorsította az állampolgársági eljárást. Az állampolgársági törvény könnyít<strong>és</strong>ei szerint<br />
nem köteles vizsgát tenni, aki magyar tannyelvű nevel<strong>és</strong>i-oktatási vagy felsőoktatási intézményben<br />
végzettséget szerzett, <strong>és</strong> az illetékes miniszter az előterjeszt<strong>és</strong>t az eddigi huszonegy<br />
hónap helyett honosítás esetén tizenkét hónapon belül, visszahonosítás esetén pedig hat hóna-<br />
177 1003/2005. (I. 12.) Korm. határozat<br />
178 Az Idtv. 9. §-ának új (5) bekezd<strong>és</strong>e szerint „a nemzetközi szerződ<strong>és</strong> alapján kiadható speciális tartózkodási<br />
vízum (a továbbiakban: nemzeti vízum) többszöri beutazásra <strong>és</strong> három hónapot meghaladó, de legfeljebb öt év<br />
időtartamú magyarországi tartózkodásra további külön engedély nélkül jogosít. A nemzeti vízum munkavállalási,<br />
jövedelemszerz<strong>és</strong>i, tanulmányi vagy más tudományos továbbképz<strong>és</strong>i célú tartózkodásra nem jogosít.”
Change language