dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
4<br />
it csökkenteni, ugyanakkor idejében felk<strong>és</strong>zülni a nem-kívánt bevándorlásra, különösen annak<br />
biztonsági kockázataira. A bevándorlásnak sok pozitív hatása lehet, de mint mindennek, a<br />
bevándorlásnak is lehetnek negatív következményei. Vannak hagyományosan bevándorlókat<br />
befogadó társadalmak, amelyeknél általában európai bevándorlók tömegei hódították meg a<br />
feltáratlan vadont, ők teremtették meg az országukat, amelyet aztán az újabb bevándorlási<br />
hullámok segítségével felvirágoztattak. Ebben az esetben mindenki bevándorló, term<strong>és</strong>zetesen<br />
a bevándorlás hátrányai szinte meg sem jelentek (kivéve az őslakosság számára) 13 . A bevándorlás<br />
sikerességét elősegítette a befogadó társadalmak egyértelmű asszimilációs politikája<br />
is 14 .<br />
Európában a XVII-XVIII. századi merkantilista gazdaságpolitika is várta a bevándorlókat,<br />
támogatta a bevándorlást-telepít<strong>és</strong>t, befogadta az üldözötteket, mert a lehető legtöbb<br />
adófizetőt <strong>és</strong> katonaként alkalmazható állampolgárt akart a központosított államszervezet<br />
fenntartására. Így például a vallási okokból elüldözötteket tárt karokkal várták, gyakran egyegy<br />
ország gazdaságát kifejezetten fellendítette a befogadásuk (például hugenották befogadása<br />
Poroszországot). Hazánk történelmében is felbecsülhetetlen érdemeket szereztek idegen<br />
származásúak.<br />
Az „agyelszívás” is mindig jelen volt az országok közötti versenyben, ma pedig már<br />
globális jelenség, amely a gazdag országok versenyelőnyét továbbra is fenntartja. Ami korábban<br />
a neves tudósokra, a tudomány nagy ígéreteire volt jellemző, ma már az értelmiség sokkal<br />
nagyobb szegmenseire igaz. Az <strong>és</strong>zak-dél dimenzió csak egy példa az agyelszívás kérd<strong>és</strong>ére,<br />
mivel ennek a jelenségnek van <strong>és</strong>zak-<strong>és</strong>zak <strong>és</strong> dél-dél dimenziója is. Olcsón, gyakorlatilag<br />
ráfordítás nélkül jut például Nagy-Britannia orvosokhoz a fejlődő világból (<strong>és</strong> Magyarországról<br />
is tömegesen), így olyan helyzet is kialakulhat, hogy egyes afrikai államokból több orvos<br />
dolgozik London egy kerületében, mint otthon a saját országában 15 . Term<strong>és</strong>zetesen a külföldi<br />
tapasztalatszerz<strong>és</strong>, a hazautalt pénztömeg a fejlődő világ országai számára nem egyszer létfontosságú<br />
lehet.<br />
A bevándorlás hátrányai esetében nem kell messzire menni, elég a magyar <strong>és</strong> középeurópai<br />
történelemből példákat felhozni. II. An<strong>dr</strong>ás a Német Lovagrendet Erdély délkeleti<br />
r<strong>és</strong>zén védelmi célzattal kívánta letelepíteni, azonban egy évtized alatt kiderült, hogy a lovagrend<br />
önálló államot akar alapítani, el akar szakadni Magyarországtól. A magyar király elkergette<br />
a Német Lovagrendet, amelyet Lengyelországban fogadtak be, hogy a pogány poroszok<br />
ellen harcoljon. Ott bekövetkezett, ami Erdélyben nem sikerült: a Német Lovagrend önálló<br />
államot tudott alapítani, kiirtotta-asszimilálta az őshonos poroszokat, majd két évszázadon<br />
keresztül retteg<strong>és</strong>ben tartotta Lengyelországot <strong>és</strong> Litvániát. Közép-Európában a XII-XIV.<br />
század közötti német bevándorlás, illetve betelepít<strong>és</strong> (Drang nach Osten) hatásai sem feltétlenül<br />
pozitívak: a lengyelek hatalmas területekről (Szilézia, Pomeránia) szorultak ki, a csehek<br />
saját országukban évszázadokon keresztül háttérbe voltak szorítva, <strong>és</strong> az erdélyi szászok is<br />
jobbára önálló érdekeik mentén politizáltak. A török háborúk után Magyarországra betelepült<br />
13 Ma már ilyen típusú bevándorlásról nem beszélhetünk, hiszen mind a társadalmi, mind a technikai tényezők<br />
<strong>dr</strong>asztikusan átalakultak. A XIX. század bevándorlói többnyire végleg „felégették maguk mögött a hidakat”, a<br />
nagy távolságok miatt a kapcsolattartásra is kev<strong>és</strong> lehetőségük maradt az anyaországgal, ha egyáltalán volt erre<br />
igényük. A technikai fejlőd<strong>és</strong> következtében világunk összeszűkült, így az utazás, a kapcsolattartás nehézségei<br />
lecsökkentek <strong>és</strong> nem is kell feltétlenül asszimilálódni a befogadó társadalomba a megélhet<strong>és</strong>hez. Mindezek következtében<br />
az utóbbi évtizedekben inkább párhuzamos társadalmak, diaszpórák jönnek létre.<br />
14 Az Egyesült Államokban a német bevándorlók igyekeztek nyelvüket megőrizni, nyelvi enklávékat létrehozni,<br />
azonban ezt abban az időben minden eszközzel megakadályozták. Kifejezetten „amerikanizálási” célú programok<br />
indultak a bevándorlók gyors <strong>és</strong> teljes asszimilálása érdekében. Huntington, Samuel P.: Kik vagyunk mi?<br />
Budapest, 2005. 107. oldal<br />
15 2002-ben az Európai Bizottság már felvetette egy EU-s magatartási kódex gondolatát az olyan esetekben történő<br />
munkaerő-felvétel szabályozására, amikor ennek a fejlődő országok tekintetében erősen negatív hatásai<br />
vannak. Ezidáig e gondolatot nem követték lép<strong>és</strong>ek a tagállamok r<strong>és</strong>zéről.