dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
38<br />
kivételt nem ismerő alapkövetelménye 164 a leteleped<strong>és</strong>i engedély, illetőleg a bevándorlási<br />
engedély megszerz<strong>és</strong>e, tehát a lakóhely létesít<strong>és</strong>e.<br />
Papp Imre 165 ezt „kodifikációs szarvashibának” nevezi, amelyet szerencsére még a hatályba<br />
lép<strong>és</strong> előtt felismertek. A hiba orvoslására már csak a kormányrendeletben kerülhetett<br />
sor, pofont adva a jogszabályi hierarchiának: „felment<strong>és</strong>t kaphat az a külföldi, aki magyar<br />
nemzetiségűnek vallja magát, <strong>és</strong> akinek felmenője magyar állampolgár volt.” K<strong>és</strong>őbb a törvény<br />
megfelelő szöveget kapott, <strong>és</strong> a rendelet fenti szakaszát hatályon kívül helyezték.<br />
Az eddig ismertetett tartózkodási engedélyek (tartózkodási engedély-bevándorlási (leteleped<strong>és</strong>i)<br />
engedély) rendszerét megváltoztatta a törvény, mert a tartózkodási engedélyeket<br />
két csoportra osztotta: ideiglenesre <strong>és</strong> huzamosra. A két egymásra épülő tartózkodási jogosultság<br />
megszerz<strong>és</strong>éhez eltérő feltételeknek kellett a külföldinek megfelelnie. A tartózkodási<br />
engedély, ahogy eddig is látható volt, marginális engedélyből elindulva valósággal kiszorította<br />
a leteleped<strong>és</strong>t, majd ebben a jogszabályban a szükségszerűségnek engedve kettévált. Az<br />
ideiglenes tartózkodási engedély jobbára megfelelt a két világháború közötti tartózkodási engedélynek.<br />
A törvény megteremtette a lakóhely mellett a szálláshely fogalmát, kettéválasztva a<br />
korábbi fogalmat a bevándoroltak (lakóhely) <strong>és</strong> tartózkodási engedéllyel rendelkezők (szálláshely)<br />
kategóriáinak megfelelően. Minthogy nagyon sok jogszabály tartalmaz rendelkez<strong>és</strong>eket,<br />
amelyek valamilyen módon érintik az állandó lakóhelyet, szinte minden jogterületen<br />
problémák alakultak ki, hisz az akkori szabályozás a tartózkodási engedéllyel <strong>és</strong> a vízummal<br />
Magyarországon tartózkodóknál is lakóhelyet említett. Ezt a kialakult helyzetet adózási szempontból<br />
korábban az 1992/22. <strong>és</strong> az 1992/41. APEH iránymutatás 166 próbálta orvosolni.<br />
Fontos kiemelni, hogy 1992-ben <strong>és</strong> 1993-ban kötötte hazánk a legtöbb visszafogadási<br />
(kev<strong>és</strong>bé elegánsan: tolonc-) egyezményét. Ennek oka az 1990-től rohamosan emelkedő Magyarországon<br />
átmenő illegális bevándorlás volt, amelynek azóta is elsősorban Németország a<br />
célországa. Ekkor egy valóságos „háló” alakult ki a visszafogadási egyezményekből, amelyek<br />
biztosították a r<strong>és</strong>zes feleknek, hogy a nemkívánatos külföldiek jelentős r<strong>és</strong>zétől gyorsan<br />
megszabaduljanak. Magyarország is szükségszerűen r<strong>és</strong>ze lett ennek a kialakuló rendszernek,<br />
ennek megfelelően az idegenrend<strong>és</strong>zeti eljárásról szóló jogszabályok hatáskört biztosítottak a<br />
Határőrségnek is. Ez a szabályozás történetében újdonságnak tűnik, de valójában csak az ekkor<br />
már fennálló helyzetet szentesítette.<br />
13. táblázat: Idegenrend<strong>és</strong>zeti kényszerintézked<strong>és</strong>ek 1991-1994 167<br />
tartózkodási engedély megvonás kiutasítás<br />
1991 19 584 3 097<br />
1992 16 441 2 453<br />
1993 15 692 2 692<br />
1994 15 596 (az új szabályozás hatására<br />
164 1993. évi LV. törvény 23. §<br />
165 Papp Imre: Státusjogok <strong>és</strong> idegenrend<strong>és</strong>zeti kötelességek. Fundamentum. Az emberi jogok folyóirata 2000/3.<br />
92. oldal, egyébként is az itt közölt gondolatmenetet követtem<br />
166 „A magánszemélyek jövedelemadójáról szóló 1989. évi XLV. törvény 1991-ben hatályos 67. §-ának 2. pontja<br />
szerint lakóhely az a helyiség, amelyre vonatkozó körülmények arra utalnak, hogy azt az érintett személy lakásának<br />
tekinti, tartós ottlakásra rendezkedett be <strong>és</strong> ténylegesen ott lakik. E feltételek közül a tartósság kérd<strong>és</strong>ében<br />
alapvető jelentőségű a lakcímbejelent<strong>és</strong> formája. A külföldiek lakcímbejelent<strong>és</strong>ét szabályozó 1982. évi 19. tvr.<br />
végrehajtására kiadott 7/1982. (VIII. 26.) BM rendelet 17-19. §-a szerint a Magyarországon meghatározott<br />
ideig való vagy egy évet meghaladó tartózkodásra jogosító engedéllyel rendelkező külföldi személy köteles<br />
bejelenteni a lakcímét, illetőleg annak megváltozását. A tartózkodás meghatározott időtartamánál fogva ez az<br />
említett lakcím nem tekinthető a külföldi személy állandó lakhelyének.” (Kiemel<strong>és</strong> tőlem)<br />
167 <strong>Péter</strong>-Bartha Gábor: A nemzetközi migráció hatásai a rendőrség idegenrend<strong>és</strong>zeti tevékenységében. Országos<br />
Rendőr-főkapitányság. Tájékoztató 1995/9. 43. oldal
Change language