dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
37<br />
Németországban a német nemzetiségűek visszavándorlására <strong>és</strong> a leteleped<strong>és</strong>ük segít<strong>és</strong>ére<br />
külön törvény született, hisz a hagyományos idegenrend<strong>és</strong>zeti rendszerben ezeknek a<br />
személyeknek a speciális problémái nem voltak orvosolhatóak megfelelően. Magyarországon<br />
viszont a kérelmezők kevesebb, mint 10%-ára vonatkozott a bevándorlás alapesetének szabályozása,<br />
<strong>és</strong> minthogy a hatályos jogszabályok is az 1993. évi LXXXVI. törvény <strong>és</strong> a kapcsolódó<br />
rendeletek rendszerét vették át, a helyzet ma sem változott. Ennek megfelelően meglehetősen<br />
torz, gyakran igazságtalan dönt<strong>és</strong>eket magával hozó rendszer jött létre.<br />
12. táblázat: Az idegenrend<strong>és</strong>zeti feladatok 1991-1994 161<br />
elbírált tartózkodási engedély iránti kérelmek Benyújtott bevándorlási kérelmek<br />
1991 57 000 20 000<br />
1992 27 000 14 000<br />
1993 67 000 18 000<br />
1994 69 000 10 500<br />
A kilencvenes években az idegenrend<strong>és</strong>zeti eljárás szabályait szinte megszámlálhatatlan<br />
alkalommal módosították. A keretjellegű törvény 65 paragrafusából 30 lett kisebbnagyobb<br />
mértékben megváltoztatva, <strong>és</strong> 10 új paragrafus is belekerült az 1993. évi LXXXVI.<br />
törvénybe. Az eljárás különös szabályait tartalmazó 64/1994. (IV. 30.) kormányrendeletnél<br />
azonban a kép már eg<strong>és</strong>zen megdöbbentő, hisz a rendelet rövid 7 <strong>és</strong> fél éves hatályossága alatt<br />
86 paragrafusából 56 került megváltoztatásra, illetőleg megszüntet<strong>és</strong>re, míg 13 új szakasszal<br />
bővült a jogszabály. Ezen adatok fényében a tartósnak szánt idegenrend<strong>és</strong>zeti szabályozás<br />
inkább egy folyamatosan a jogpolitikai elvárások hajtűkanyarjaiban robogó járműhez hasonlít.<br />
A jogalkotó 2001-ben nem is tehetett mást, mint hogy új törvényt, új kormányrendeletet <strong>és</strong><br />
új BM rendeletet alkotva megkezdeni a felk<strong>és</strong>zül<strong>és</strong>t az Európai Uniós csatlakozásra.<br />
A törvény egyik nóvuma volt többek között, hogy európai mintára bizonyos tartózkodási<br />
időhöz kötötte a bevándorlási engedély kérelmez<strong>és</strong>ét. Ez egyértelműen megnehezítette a<br />
bevándorlási engedély megszerz<strong>és</strong>ét, amit jelez az is, hogy a törvény hatályba lép<strong>és</strong>e után<br />
sokkal kevesebb bevándorlási kérelmet nyújtottak be a kérelmezők. 162 A jogalkotó a magyar<br />
nemzetiségűeknek a három éves megszakítás nélküli jogszerű magyarországi tartózkodás feltétele<br />
alól felment<strong>és</strong>t adott, bár ez elég felemásra sikeredett, ugyanis ez csak azon személyre<br />
vonatkozott, „aki az állampolgárságról szóló törvény rendelkez<strong>és</strong>ei szerint magyar állampolgárságát<br />
visszahonosítás címén kérelmezhetné. 163 ” Az 1993. június 1-én elfogadott állampolgársági<br />
törvény (1993. évi LV. tv.) szerint azonban a visszahonosítást csak az egykori magyar<br />
állampolgárok számára tette lehetővé, azaz a magyar nemzetiségűek döntő többségének, elsősorban<br />
a fiatalabb korosztálynak osztoznia kellett az átlagos kérelmező sorsával, a három éves<br />
várakozással. Az állampolgársági <strong>és</strong> az idegenrend<strong>és</strong>zeti törvényt pár hónapos különbséggel<br />
fogadták el, azonban mintha a pontos fogalmak nem voltak talán a jogalkotó számára teljesen<br />
világosak, amelyet megerősít a törvény indoklásának egy kis r<strong>és</strong>ze: „A jogalkotás lehetőséget<br />
teremt a törvény bizonytalan jogfogalmainak <strong>és</strong> ellentmondásainak kiküszöböl<strong>és</strong>ére is. A bevándorlási<br />
feltételek szigorítása (például meghosszabbodik a kérelem beadásához szükséges<br />
magyarországi tartózkodás ideje) azonban nem hozza hátrányosabb helyzetbe a kérelmezők<br />
közt nagy számú magyar nemzetiségű személyeket. Ők ugyanis választhatnak a visszahonosítás<br />
<strong>és</strong> a bevándorlás között azonos feltételek esetén.” Az állampolgárság megszerz<strong>és</strong>ének<br />
161 <strong>Péter</strong>-Bartha Gábor: A nemzetközi migráció hatásai a rendőrség idegenrend<strong>és</strong>zeti tevékenységében. Országos<br />
Rendőr-főkapitányság. Tájékoztató 1995/9. 44. oldal<br />
162 Lásd: 11. táblázat<br />
163 17. § (4) bekezd<strong>és</strong> b) pont
Change language