dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
36<br />
A törvény 14. § szerint 1990. január hó 1. napján lépett hatályba <strong>és</strong> a rendelkez<strong>és</strong>eit a<br />
folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kellett, azaz a folyamatban lévő leteleped<strong>és</strong>i kérelmeknél<br />
a bevándorlásról szóló törvény volt az irányadó.<br />
Az erdélyi <strong>és</strong> k<strong>és</strong>őbb a jugoszláviai 154 menekültek helyzetét jelentős r<strong>és</strong>zben az állampolgárságról<br />
szóló, 1993-ig hatályban lévő, 1957. évi V. törvény egyik rendelkez<strong>és</strong>e 155 oldotta<br />
meg, amely szerint „tekintet nélkül előző lakóhelyére, kérelmére honosítható az a nem magyar<br />
állampolgár, aki a kérelem előterjeszt<strong>és</strong>ének időpontjában Magyarországon lakik, vagy<br />
itt kíván letelepedni, ha<br />
a) felmenője magyar állampolgár volt, vagy<br />
b) honosítását más rendkívüli körülmény teszi indokolttá.”<br />
Minthogy 1989 <strong>és</strong> 1994 között közel 130 000 ezer menekülőt regisztráltak, <strong>és</strong> ebből<br />
mindössze 6 000 fő kapott menekült státuszt, a menekült státuszt nem kapottak esetében a<br />
fenti rendelkez<strong>és</strong> b) pontját alkalmazták a hatóságok. Ezt a gyakorlatot a teljesen más társadalmi<br />
környezetben keletkezett miniszteri indoklás támasztotta alá. 156<br />
10. Az 1993. LXXXVI. törvény<br />
Az 1993. évi LXXXVI. törvény megalkotása valóban fordulópont a magyar idegenrend<strong>és</strong>zet<br />
történetében, hisz ekkor szabályozták végre az eg<strong>és</strong>z eljárást újra törvényi szinten.<br />
A törvény <strong>és</strong> a végrehajtására kiadott kormányrendelet 157 <strong>és</strong> BM rendelet 158 külföldi, elsősorban<br />
európai mintára k<strong>és</strong>zült, így egy egységes rendszer lehetősége teremtődött meg. A jogszabályok<br />
előnye, hogy a törvényi garanciák megjelentek <strong>és</strong> több anomália is megszűnt 159 ,<br />
azonban a külföldi minta átvétele jelentős problémákat okozott. Az idegenrend<strong>és</strong>zeti eljárás<br />
szabályozása alapvetően az átlagos külföldiek számára k<strong>és</strong>zült, tehát azok számára, akiknél<br />
sem a családegyesít<strong>és</strong>, sem a magyar nemzetiség nem áll fenn. Mind a statisztikák, mind a<br />
jogalkalmazó tapasztalatai azt mutatják, hogy a tartózkodási-, illetve a bevándorlási engedélyért<br />
folyamodók döntő többsége magyar nemzetiségű, jelentős r<strong>és</strong>zük egykor magyar állampolgár<br />
is volt. Például az 1993. évi adatok szerint összesen 70 563 külföldi élt bevándoroltként<br />
Magyarországon, 53,7%-uk (37 958) román, 14,6 %-uk (10 356) volt szovjet, 7,7 %-uk<br />
(5 463) volt jugoszláv, 7,4 %-uk (5 288) német, 3,7 %-uk (2 678) cseh <strong>és</strong> szlovák, 3,4 %-uk<br />
(2 340) lengyel állampolgár. Az afrikai, a közel- <strong>és</strong> távol-keleti országokból bevándoroltak<br />
száma együttesen sem éri el a 3 %-ot, számuk 2 000 alatt volt. 160<br />
154<br />
1991 <strong>és</strong> 1994 között körülbelül 60 000 fő érkezett Jugoszlávia területéről Magyarországra menedéket keresve.<br />
Forrás: <strong>Péter</strong>-Bartha Gábor: A nemzetközi migráció hatásai a rendőrség idegenrend<strong>és</strong>zeti tevékenységében.<br />
Országos Rendőr-főkapitányság. Tájékoztató 1995/9. 43. oldal<br />
155<br />
1957. évi V. törvény 6. §<br />
156<br />
<strong>Péter</strong>-Bartha Gábor: A nemzetközi migráció hatásai a rendőrség idegenrend<strong>és</strong>zeti tevékenységében. Országos<br />
Rendőr-főkapitányság. Tájékoztató 1995/9. 39. oldal<br />
157<br />
64/1994 (IV. 30.) kormányrendelet<br />
158<br />
9/1994 (IV. 30.) BM rendelet<br />
159<br />
Az 1990 <strong>és</strong> 1994 között működött a sokat kárhoztatott kistarcsai „intézmény”, ahol a jogellenesen Magyarországon<br />
tartózkodó külföldieket (több mint 20 000 főt) őrizték hosszabb távon. A probléma az volt, hogy direkt<br />
jogszabályi felhatalmazás nélkül. Mindössze az Alkotmány 58. § (1) bekezd<strong>és</strong>ében meghatározott feltételek<br />
„…aki törvényesen tartózkodik Magyarország területén…” hiányára való hivatkozással lehetett az eljárásokat<br />
lefolytatni. Valószínűleg ezek is hozzájárultak az idegenrend<strong>és</strong>zet elleni előítéletek kialakulásához. Lásd: Zádori<br />
Zsolt: Az idegenelvonás tünetei. Az idegenrend<strong>és</strong>zeti őrizet problémái a Magyar Helsinki Bizottság jogesetei<br />
alapján. Fundamentum. Az emberi jogok folyóirata 1998/1-2. 156-166. <strong>és</strong> Horváth Attila: Az idegengyűlölet <strong>és</strong><br />
az idegenrend<strong>és</strong>zet. Skinhead jelenség. 1992. 21-36. „Szinte valamennyi jelenlegi idegenrend<strong>és</strong>zeti intézked<strong>és</strong><br />
jogsértő”- Fodor Gábor, , Rév<strong>és</strong>z Sándor: A sajtó <strong>és</strong> az idegen. Skinhead jelenség. 1992. 6. oldal.<br />
160<br />
Túrós An<strong>dr</strong>ás: Tények, adatok egy intézked<strong>és</strong> (akciósorozat) hátteréhez. Rend<strong>és</strong>zeti Szemle. A belügyminisztérium<br />
folyóirata 1994/12. 6. oldal,
Change language