dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
35<br />
megyében 4644 fő (12,2 %), illetve 11828 menekült tartózkodott a fővárosban (az összlétszám<br />
47,3 %-a), <strong>és</strong> 1856 Pest megyében (7,4 %). 149<br />
9. Az 1989. évi XXIX. törvény<br />
A korábbi jogszabályok radikális megváltoztatásának, <strong>és</strong> az erdélyi menekültek sorsának<br />
rendez<strong>és</strong>ének szándéka hozta létre ezt a törvényt. Mindenképpen pozitív, hogy a leteleped<strong>és</strong><br />
kérd<strong>és</strong>e törvényi szinten került szabályozásra negyven év után, <strong>és</strong> a jogalkotó tekintettel<br />
volt hazánk nemzetközi egyezményekben vállalt kötelezettségeire 150 . Ennél több dicséretet<br />
azonban nem lehet mondani, hisz ez a jogszabály tökéletes elhibázottsága miatt problémák<br />
sorát vetette fel. A leteleped<strong>és</strong> jogintézménye teljesen értelmetlenül 151 kikerült az idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
szabályozás köréből. A kivándorlás <strong>és</strong> „az állandó magyarországi tartózkodási jogosultság<br />
megszerz<strong>és</strong>e” egy törvénybe került, <strong>és</strong> a leteleped<strong>és</strong>t a kivándorláshoz hasonló bevándorlás<br />
szó váltotta fel, holott a korábbi jogszabályok egyöntetűen a leteleped<strong>és</strong> szót használták.<br />
Az 1989. évi XXIX. törvényből már 1993-ban visszakerült az idegenrend<strong>és</strong>zethez a bevándorlás<br />
szabályozása, de a hatályos 2001. évi XXXIX. törvény hatályba lép<strong>és</strong>éig megmaradt<br />
a jogintézmény elnevez<strong>és</strong>e bevándorlásnak, amikor újra leteleped<strong>és</strong> lett. Minthogy az<br />
újfajta leteleped<strong>és</strong> nem egyezett meg sem a korábbi leteleped<strong>és</strong>sel, sem a bevándorlással, jelentős<br />
terminológiai zűrzavar alakult ki.<br />
A ki- <strong>és</strong> bevándorlás szó tövén kívül nincs semmi közös 152 a törvény két r<strong>és</strong>zében, hisz<br />
eltérő általános- <strong>és</strong> értelmező rendelkez<strong>és</strong>ek vonatkoznak a két eljárásra. A jogalkotó is megjegyzi<br />
a törvényi indoklásban, hogy a hatályos leteleped<strong>és</strong>i szabályok alapvetően összhangban<br />
vannak az Egyezségokmány elveivel, így a törvény kisebb eltér<strong>és</strong>ekkel megismétli az 1982.<br />
évi 19. törvényerejű rendelet leteleped<strong>és</strong>re vonatkozó szabályozását. R<strong>és</strong>zletesen kerültek<br />
szabályozásra az elutasítási okok <strong>és</strong> a fellebbez<strong>és</strong>i jogosultság, bár a szabályozás egy-két érdekes<br />
kérd<strong>és</strong>t is felvet. Így a 7. § (1) bekezd<strong>és</strong>e szerint – többek között – nem vándorolhatott<br />
be az a külföldi, akinek „a leteleped<strong>és</strong>e […] mások jogait <strong>és</strong> szabadságát sérti.” Ez az Egyezségokmány<br />
szövegének szószerinti átvétele, az állambiztonság-, közrend-, közeg<strong>és</strong>zségügy-,<br />
valamint a közerkölcs veszélyeztet<strong>és</strong>ét pontosabban ki lehetett volna fejezni.<br />
A másodfokú államigazgatási határozat közl<strong>és</strong>étől számított harminc napon belül kérhette<br />
a kérelmező annak bírósági felülvizsgálatát. A bíróság a kérelem beérkez<strong>és</strong>étől számított<br />
harminc napon belül, nem peres eljárásban határozott. A bíróság határozata ellen nem volt<br />
helye jogorvoslatnak.<br />
A törvény végrehajtását a 12/1989. (XII. 29.) BM rendelet szabályozta. A rendelet<br />
megismételte a korábbi szabályozást, különös tekintettel a hatáskörre <strong>és</strong> illetékességre vonatkozóan,<br />
azonban a bevándorlási kérelem mellékleteinek körét két ponttal kieg<strong>és</strong>zítette. A második<br />
világháború előtti jogszabályoknak megfelelően újra csatolni kellett a kérelmező személyes<br />
joga szerinti a büntetlen előéletet igazoló okiratot <strong>és</strong> az orvosi igazolást arról, hogy a külföldi<br />
nem szenvedett a közeg<strong>és</strong>zségügyet sértő betegségben. 153<br />
149 Langerné Rédei Mária: Magyarországon tartózkodási engedélyt kérők összetételének alakulása az elmúlt<br />
évtizedekben <strong>és</strong> a folyamat demográfiai következményei. Menekülők, vándorlók, szerencsét próbálók. 1992. 80.<br />
oldal<br />
150 Az Emberi <strong>Jog</strong>ok Egyetemes Nyilatkozata <strong>és</strong> a Polgári <strong>és</strong> Politikai <strong>Jog</strong>ok Nemzetközi Egyezségokmánya<br />
151 Legalábbis jogi szempontból értelmetlenül, de a törvény sürgősségi megalkotásának politikai okai voltak,<br />
jelesül idősebb George Bush magyarországi látogatása. Az amerikai kormányzat törvényi szinten szabályozott<br />
ki- <strong>és</strong> bevándorlási eljárást várt el, a jogalkotónak pedig mindössze másfél hónapja maradt a törvény megalkotására<br />
az elnöki látogatásig.<br />
152 Még talán az is közös, hogy egy törvénycsomagban szabályozták a két eljárást először: 1903. évi IV. törvénycikk<br />
a kivándorlásról <strong>és</strong> az 1903. évi V. törvénycikk<br />
153 3. § (1) bekezd<strong>és</strong> c) <strong>és</strong> d) pontok
Change language