dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
32<br />
szidálásra csábítás” szerepelt a lehetséges bűnlajstromukban. A rendőri szervek <strong>és</strong> a KEOKH<br />
különösen komoly figyelmet fordított az egykori disszidensek ellenőrz<strong>és</strong>ére. 136<br />
8. Az 1982. évi 19. törvényerejű rendelet<br />
1982-re már közel tízmillióra növekedett az éves beutazások száma, így a<br />
megnövekedett idegenforgalomnak megfelelően új jogszabályokkal kellett szabályozni az<br />
idegenrend<strong>és</strong>zetet. 137 Az 1982. évi 19. törvényerejű rendelet keretjogszabályként működött, a<br />
r<strong>és</strong>zletes rendelkez<strong>és</strong>eket a 7/1982. (VIII. 26.) BM rendelet 138 tartalmazta. A törvényerejű<br />
rendelet is tartalmaz fontos pontokat. A 4. § (2) bekezd<strong>és</strong>e szerint a tartózkodási engedély – a<br />
leteleped<strong>és</strong>t kivéve – egy évet meghaladó tartózkodásra adható ki. Az idegenrend<strong>és</strong>zeti jogszabályok<br />
eddig leírt fejlőd<strong>és</strong>éből látható, ahogy a tartózkodási engedély fokozatosan kiszorította<br />
a lakhatási bizonylatot <strong>és</strong> a leteleped<strong>és</strong>i engedélyt. Ennek megfelelően a 7. § (2) bekezd<strong>és</strong>e<br />
már a leteleped<strong>és</strong>i engedélyt egyfajta vízumként értelmezi: „a leteleped<strong>és</strong> céljából benyújtott<br />
vízumkérelmet 90 napon belül kell elbírálni.”<br />
A külföldiek magyarországi tartózkodásáról szóló törvényerejű rendelet hatálya érdekes<br />
módon nemcsak a külföldi állampolgárokra, hanem a magyar állampolgárokra is kiterjedt<br />
a 11. § szerint: „e törvényerejű rendeletet alkalmazni kell azokra a külföldön élő magyar állampolgárokra<br />
is, akik a beutazásra <strong>és</strong> az ideiglenes tartózkodásra jogosító engedélyt külföldi<br />
útlevéllel kérelmezik.”<br />
Az 5. § fogalmazza meg először, hogy a tartózkodási engedély elnyer<strong>és</strong>ének is feltétele<br />
a megélhet<strong>és</strong> biztosítottsága: „a külföldinek a Magyar Népköztársaságban való tartózkodásához<br />
megfelelő anyagi fedezettel kell rendelkeznie.” Ennek a szabályozásnak az oka az országban<br />
nagy számban megjelenő lengyel állampolgár üzleti tevékenysége volt, de már ekkor<br />
komoly problémák adódtak a „egyes közép- <strong>és</strong> közel-keleti országok állampolgáraival. 139 ”<br />
A külföldi köteles volt útlevelének elveszt<strong>és</strong>ét, ellopását vagy megsemmisül<strong>és</strong>ét haladéktalanul<br />
bejelenteni a városi vagy budapesti kerületi rendőrkapitányságok idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
szerveinél. Az idegenrend<strong>és</strong>zeti szerv – a bejelent<strong>és</strong>t követően – ideiglenes tartózkodásra jogosító<br />
igazolást állított ki, amely az új útlevél vagy a hazatér<strong>és</strong>i engedély kiadásáig, de legfeljebb<br />
5 napig jogosított tartózkodásra. Az útlevél elveszt<strong>és</strong>ét, ellopását vagy megsemmisül<strong>és</strong>ének<br />
bejelent<strong>és</strong>ét bizonyító igazolással a külföldit az illetékes külképviseletre kellett irányítani,<br />
az új útlevél beszerz<strong>és</strong>e céljából. 140<br />
Megmaradt a tartózkodási engedély-megvonás <strong>és</strong> a kiutasítás jogintézménye. A jogszabály<br />
új jogintézményt vezetett be, a kiutasítást biztosító őrizetet. Azt a külföldit ugyanis,<br />
akinek a kiutasítását elrendelték, őrizetbe lehetett venni, ha fennállt annak a lehetősége, hogy<br />
elrejtőzik, vagy a kiutasítás végrehajtását más módon akadályozza. A kiutasítás végrehajtását<br />
biztosító őrizetbe vétel elrendel<strong>és</strong>ére – amely 72 óráig tarthatott – a KEOKH <strong>és</strong> a rendőrfőkapitányság<br />
vezetője, az őrizet időtartamának további 72 órával történő meghosszabbítására<br />
136<br />
Lásd bővebben: F. K. r. őrnagy: Az idegenforgalom (be- <strong>és</strong> átutazók) ellenséges célokra történő felhasználása,<br />
Belügyi Szemle, 1967/5. <strong>és</strong> Bozsik János: A BM idegenrend<strong>és</strong>zeti munkájának néhány problémája, Belügyi<br />
Szemle, 1966/5.<br />
137<br />
Bizonyára volt az újszabályozásban szerepe, hogy az előző évben született meg az első szovjet idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
törvény. Lásd: UdSSR: Ausländergesetz von 1981, Jahrbuch für Ostrecht, Bonn 1981. 211-234. A szovjet<br />
szabályozás még keretjellegűnek sem tekinthető, gyakorlatilag a külföld számára kiadott kirakatjogszabálynak<br />
nevezhetjük, a gyakorlat továbbra is titkos belső utasításokon alapult.<br />
138<br />
Módosította k<strong>és</strong>őbb a 7/1983. (XI. 20.), a 3/1985. (V. 23.), az 1/1987. (IX. 8.), a 3/1990. (I. 18.), <strong>és</strong> a 13/1991.<br />
(X. 17.) BM rendelet.<br />
139<br />
Tóth József: A külföldiek hazánkban tartózkodásának szabályairól, Belügyi Szemle, 1983/6. 27. oldal<br />
140<br />
Kiss Attila: A külföldiek rend<strong>és</strong>zetének szabályozása. Belügyi Szemle 1999/1. 6. oldal
Change language