dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
27<br />
tóságnál kellett bejelentenie <strong>és</strong> lakhatási bizonylatot kérnie. Az illetékes rendőrhatóság (Budapesten<br />
a főkapitányság Külföldieket Ellenőrző Hivatala, államrendőrséggel rendelkező helyeken<br />
a rendőrkapitányság, míg az önkormányzati rendőrségeknél a szolgabíró) a község<br />
megkérdez<strong>és</strong>e után döntött. Budapesten koncentrálódott már ekkor is a külföldiek forgalma<br />
döntő r<strong>és</strong>zben, ezért a szakmai munka megkövetelte az önálló hivatal létrehozását. 1930-tól<br />
aztán ez a hivatal országos hatáskört szerzett Külföldieket Ellenőrző Országos Központi Hatóság<br />
néven.<br />
A kérelemhez csatolni kellett a személyazonosításra alkalmas okiratot (jellemzően útlevelet),<br />
erkölcsi bizonyítványt 118 10 évre visszamenőleg, a maga <strong>és</strong> családja fenntartására<br />
vonatkozó igazolásokat <strong>és</strong> hatósági orvosi igazolást. A hatósági orvosi igazolást a mai gyakorlattal<br />
ellentétben a hatósági tiszti orvosok nem adták ki a külföldinek, hanem az illetékes hatósághoz<br />
tették át. A tartózkodási engedély iránti kérelemmel szemben a lakhatási bizonylat<br />
iránti kérelem díjköteles volt, de elutasító dönt<strong>és</strong> esetén a befizetett díjat vissza kellett téríteni.<br />
A mai közigazgatási jogalkalmazó számára meghökkentő lehet, de az idegenrend<strong>és</strong>zeti eljárás<br />
nem ismerte a modern értelemben vett kérelmet, hanem a rendőrhatóságok vettek fel minden<br />
egyes esetben r<strong>és</strong>zletes, rendeletben meghatározott 119 jegyzőkönyvet. Ez a lakhatási bizonylat<br />
jelentette tehát a huzamosabb tartózkodásra jogosító engedélyt, a mai tartózkodási engedélynek<br />
<strong>és</strong> leteleped<strong>és</strong>i engedélynek megfelelő igazolványt.<br />
A 200.000/1925. számú belügyminiszteri rendelet minden lakhatási bizonylattal rendelkezőt,<br />
tekintet nélkül az okmány érvényességére, kötelezett arra, hogy 1925. szeptember 1ig<br />
új bizonylatot igényeljenek. A lakhatási bizonylatot egyébként meg lehetett hosszabbítani,<br />
alkalmanként egy évnél hosszabb időre vagy határozatlan időtartamra. A települ<strong>és</strong>i engedély<br />
megszerz<strong>és</strong>e csak legalább kétéves magyarországi tartózkodás után volt lehetséges.<br />
A kérelmet elutasító ok volt, hogyha:<br />
1. a külföldi, illetőleg vele együtt élő családtagjánál az orvosi vizsgálat betegséget<br />
120 állapított meg.<br />
2. a külföldit – ha nem jogerősen is – kiutasította,<br />
3. a külföldi magát a közterhek visel<strong>és</strong>e alól kivonta vagy azt megkísérelte,<br />
4. a külföldi jogosítványhoz kötött foglalkozást engedély nélkül folytatott,<br />
5. a külföldi munkaalkalmat vont el olyan hazai munkaszektorban, ahol jelentős<br />
munkanélküliség volt,<br />
6. a külföldi „ittlakása az ország gazdasági érdekeire káros. 121 ”<br />
Az elutasító határozatot a rendőrhatóságnak nem kellett indokolnia a kérelmező felé,<br />
de a felettes szerv felé volt indoklási kötelezettség. A fellebbez<strong>és</strong> 122 15 napon belül volt lehetséges.<br />
Az elutasító határozat együtt járt a külföldi az ország elhagyására kötelez<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> viszszatér<strong>és</strong>ének<br />
egyévi időszakra történő megtiltásával.<br />
A kiutasítást gyakorolhatta az illetékes rendőrhatóság bizonyos okok alapján, így például<br />
állambiztonsági <strong>és</strong> közbiztonsági érdekből vagy ha a külföldi személyazonosságát nem<br />
tudta igazolni, illetőleg, ha a magát <strong>és</strong> családját nem tudta eltartani. A rendelet „az állam érdekeire<br />
aggályos” <strong>és</strong> „a közbiztonságra <strong>és</strong> közren<strong>dr</strong>e aggályos” kitételeket alkalmazta, amelyeket<br />
meglehetősen kiterjesztően lehetett alkalmazni. Így például az állam érdekeire aggályos<br />
volt különösen az, aki „a társadalom törvényes rendjének felforgatására irányuló tevékenysé-<br />
118<br />
Csak nagyon korlátozott esetekben lehetett a rendelet alapján felment<strong>és</strong>t adni ennek csatolásának kötelezettsége<br />
alól.<br />
119<br />
Lásd bővebben: Malatinszky Jenő: Rend<strong>és</strong>zeti Codex, Közbiztonsági Rend<strong>és</strong>zet, Budapest, 1928, 8. oldal<br />
120<br />
A kapcsolódó rendelet 11. §-a szerint ezek: „gümőkór, előrehaladott bujakór, lepra, trachoma, epilepszia,<br />
elmebaj, idült morfinizmus, kokainizmus <strong>és</strong> alkoholizmus”<br />
121<br />
200.000/1925. számú belügyminiszteri rendelet 11. §, az utolsó pont mai szemmel elég meghökkentő, bár<br />
napjainkban is időszerű lehet.<br />
122<br />
Az 1901. évi XX. tc. alapján
Change language