dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
26<br />
Az idegenrend<strong>és</strong>zeti szabályokat jelentős r<strong>és</strong>zben törvényi szinten szabályozandó kérd<strong>és</strong>ekben<br />
is a 200.000/1925. számú belügyminiszteri rendelet foglalta össze, amely megpróbált<br />
a gyakran kazuisztikus miniszteri utasításokból egységes idegenrend<strong>és</strong>zeti rendszert kiépíteni.<br />
A fenti rendelet vonatkozott a korábbi orosz állampolgárokra <strong>és</strong> az örmény menekültekre,<br />
107 akik helyzetét korábban külön jogszabály 108 rendezte. A menekültek ekkor „személyazonossági<br />
igazolvánnyal” rendelkeztek, ami nem tévesztendő össze a k<strong>és</strong>őbbi hasonló<br />
elnevez<strong>és</strong>ű okmánnyal. Ezek a személyek nem rendelkezhettek útlevéllel, így ez az igazolvány<br />
tartózkodási engedélyként 109 <strong>és</strong> ideiglenes útlevélként is funkcionált. A rendelet először<br />
fogalmazta meg a külföldi fogalmát, mindenkit e fogalom alatt értve, aki a fennálló jogszabályok<br />
értelmében nem magyar állampolgár. Vitás esetekben a belügyminiszter döntött.<br />
A külföldiek szabályszerű bejelent<strong>és</strong> után két hónapig külön engedély nélkül tartózkodhattak<br />
Magyarországon. A jogszabály már ismeri a vízum fogalmát (még láttamozásnak<br />
nevezi), de csak korlátozott mértékben használja. Az elszakított területeken lakó volt magyar<br />
állampolgár számára bizonyos esetekben lehetséges volt a szükséges vízum utólagos felvétele<br />
110 is. A munkavállaláshoz kapcsolódott a jogszabály egyik érdekes megoldása, a beutazási<br />
engedély. Ez tulajdonképpen a munkavállalási engedély <strong>és</strong> a munkavállalási vízum kombinációja<br />
volt. A munkaadónak kellett a kérelmet az illetékes szervhez 111 benyújtania, amely aztán<br />
a Belügyminisztériumhoz továbbította a szakhatósági véleménnyel együtt, amely döntött a<br />
kérd<strong>és</strong>ben <strong>és</strong> dönt<strong>és</strong>éről tájékoztatta a Külügyminisztériumot <strong>és</strong> az illetékes rendőrhatóságot.<br />
112 Ezek mellett a visszatér<strong>és</strong>i engedélyt <strong>és</strong> a visszautazási vízumot, valamint a beköltöz<strong>és</strong>i<br />
engedélyt ismeri a jogszabály.<br />
Ezek a lehetőségeket döntő r<strong>és</strong>zben a hatályos jogszabályok is tartalmazzák, tehát a<br />
kor jogalkotói időben feleltek az élet által ma is felvetett problémákra. A visszatér<strong>és</strong>i engedély<br />
a Magyarországon tartózkodó külföldiek, míg a visszautazási vízum 113 a már lakhatási<br />
engedéllyel bíró külföldi állampolgárok visszatér<strong>és</strong>ét tette lehetővé. 114 Az elszakított területekről<br />
leteleped<strong>és</strong>i célzattal beutazni szándékozók csak beköltöz<strong>és</strong>i engedéllyel jöhettek be az<br />
országba. 115 Ez a beköltöz<strong>és</strong>i engedély az ingóságok vámmentes behozatalára 116 is jogosított.<br />
A jogszabály ismeri a tartózkodási engedély fogalmát, azonban a mai értelemmel<br />
szemben általában 117 csak a nagyon rövid idejű (legfeljebb egy éves) tartózkodás engedélyez<strong>és</strong>e<br />
volt ezen az úton lehetséges, a külföldi pedig köteles volt kijelenteni, hogy állandó<br />
ittlakási szándéka nincs. A kérelem díjmentes volt.<br />
A hosszabb távú tartózkodási jogosultság a kor terminológiájában az ittlakási szándékhoz<br />
kötődött. A külföldinek ezt az érkez<strong>és</strong>étől számított 15 nap alatt az illetékes rendőrha-<br />
107<br />
Korábban létezett rövid ideig Országos Menekültügyi Hivatal is!<br />
108<br />
197.400/1925. <strong>és</strong> 202.700/1925. belügyminiszteri rendeletek<br />
109<br />
Hasonlóan a mai humanitárius célú tartózkodási engedélyhez. Az úgynevezett Nansen-útlevél csak korlátozott<br />
körben volt használatban.<br />
110<br />
Az utólagos vízum kedvezményezettjei voltak az állandóan Magyarországon lakó külföldiek is, amennyiben<br />
halaszthatatlan okból <strong>és</strong> vízum nélkül térnek vissza.<br />
111<br />
Ez lehetett az állami munkaközvetítő hivatal, illetve az országos mezőgazdasági munkásközvetítő központi<br />
iroda, egyéb esetekben egyenesen a belügyminisztériumhoz kellett benyújtani a kérelmet, amely kötelessége volt<br />
a szükséges „szakvélemények” (szakhatósági vélemények) beszerz<strong>és</strong>e<br />
112<br />
Az egykori eljárás sokkal egyszerűbbnek <strong>és</strong> <strong>és</strong>szerűbbnek tűnik, mint a mai Munkaügyi Hivatal – külképviselet<br />
– központi vízumkiadó hatóság – külképviselet – területi idegenrend<strong>és</strong>zeti szerv közötti munkamegosztás.<br />
113<br />
A visszautazási vízumot a bemutatott lakhatási bizonylat alapján a Külügyminisztérium Útlevélosztálya,<br />
illetőleg a külképviselet adhatta ki. Ma ezt a 2001. évi XXXIX. törvény 20.§-a szabályozza.<br />
114<br />
A 200.000/1925. <strong>és</strong> a 203.000/1925. belügyminiszteri rendelet szabályozta r<strong>és</strong>zletesen.<br />
115<br />
Külföldieknek Magyarországba való beutazására, itttartózkodására (sic), stb., 16. oldal<br />
116<br />
Hasonló jogintézmény volt 2001-ig a bevándorlási vízum (1993. LXXXVI. törvény 13. §)<br />
117<br />
Hosszabb időre szinte kizárólag csak egyetemi tanulmányok esetére adtak a hatóságok tartózkodási engedélyt.<br />
Ma a gyakorlat ezzel ellentétes: tanulmányi céllal egy évre lehet tartózkodási engedélyt kapni, míg más célból<br />
hosszabb időre is.
Change language