dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
25<br />
korabeli amerikai fajbesorolás szerint a kelet-európaiak, az olaszok, az írek <strong>és</strong> a zsidók nem<br />
számítottak fehér embernek 101 .<br />
5. A két világháború közötti idegenrend<strong>és</strong>zet<br />
Az országra a háborús vereség bekövetkez<strong>és</strong>ével rettenetes időszak szakadt, amely az<br />
eg<strong>és</strong>z magyar gondolkodást mélyen megrázta. Az addig érinthetetlen ország darabokra szakadt,<br />
az elcsatolt területekről menekültek sokasága jelent meg, jellemzően a fővárosban. 102 A<br />
magyar nemzetiségű polgárokra nehéz idők jártak az elcsatolt területeken, de a kormányzat<br />
kettős szorításba került: a határon túl rekedteket is támogatnia, idegenrend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> állampolgársági<br />
ügyekben pozitívan diszkriminálni kellett, ugyanakkor a k<strong>és</strong>őbbi revízió lehetősége<br />
miatt a szülőföldjükön maradásuk volt a kívánatos. A gazdasági helyzet a háborús vereség, a<br />
jóvátétel, az eddigi gazdasági struktúra szétes<strong>és</strong>e, valamint az általános dekonjunktúra miatt<br />
semmi jóval sem kecsegtetett. A kormányzatnak be kellett vezetnie a munkavállalási engedély<br />
szabályozását, tekintettel a magas munkanélküliségre. Ezen tények ellenére még nem kev<strong>és</strong><br />
külföldi menekült is volt Magyarországon, elsősorban oroszok <strong>és</strong> örmények, akik státusának<br />
rendez<strong>és</strong>e teljesen új feladatot jelentett a kor idegenrend<strong>és</strong>zettel foglalkozó szakembereinek.<br />
A megváltozott körülmények <strong>és</strong> az ellenőrz<strong>és</strong> fontossága miatt adta ki a belügyminiszter<br />
1920-ban a 4.352, 30.305, 20.000 számú, valamint 1922-ben a 16.045 számú rendeleteit.<br />
Ezeket a rendeleteket a tornyosuló kérd<strong>és</strong>ek tisztázására kazuisztikus jelleggel alkották. Mindenekelőtt<br />
a trianoni békeszerződ<strong>és</strong>t kellett végrehajtani <strong>és</strong> a belőle következő problémákat<br />
kellett megoldani.<br />
A trianoni békeszerződ<strong>és</strong> hatálybalép<strong>és</strong>étől, 1921. július 26. napjától, a községi illetőség<br />
nyomán minden, az elcsatolt területeken élő elvesztette a magyar állampolgárságát, <strong>és</strong> az<br />
utódállam állampolgárságát szerezte meg automatikusan, kivéve a cseh <strong>és</strong> jugoszláv elszakított<br />
területen élő egyéneket, akik ottani illetőségüket 1910. január 1. után szerezték <strong>és</strong> az állampolgárság<br />
iránti kérelmüket az ottani hatóság elutasította. 103 A volt magyar állampolgároknak<br />
egy éves határidejük volt, amely idő alatt magyar állampolgárságuk fenntartását igényelhették.<br />
Ez a jogintézmény volt az optálás.<br />
Aki 1922. július 26-ig nem élt ezzel a lehetőséggel, annak számára már csak a visszahonosítás<br />
maradt, amely azonban a volt magyar állampolgárokra különös kedvezményeket<br />
biztosított: „kérelmére a belügyminiszter az állampolgársági törvény értelmében megkívánt<br />
kellékek 104 hiányában is visszahonosíthatja, ha a visszahonosítást kérő a 18. életévét betöltötte,<br />
nem cselekvőképtelen <strong>és</strong> visszahonosítását különös méltánylást érdemlő körülmények indokolják.<br />
105 ” Tehát az egykori magyar állampolgár könnyen visszaszerezhette egykori állampolgárságát<br />
visszahonosítással, de egy kis kerülőúttal azt is bebizonyíthatta, hogy az elcsatolt<br />
területen lévő községi illetősége ellenére mégsem vesztette el a magyar állampolgárságát. A<br />
kerülő út lényege, hogy az ügyfél bizonyíthatta, hogy 1921. július 26-át megelőzően négy<br />
évig egyfolytában egy csonka-magyarországi községben lakott, <strong>és</strong> ezalatt az idő alatt a község<br />
terheihez hozzájárult <strong>és</strong> így hallgatólagosan megszerezte az ottani községi illetőséget. 106 Ehhez<br />
mindössze egy községi lakbizonylat <strong>és</strong> egy községi adóbizonylat kellett.<br />
101<br />
Póczik Szilveszter – Dunavölgyi Szilveszter: Nemzetközi migráció – nemzetközi kockázatok, Budapest,<br />
2008. 55. oldal<br />
102<br />
Ezek a gyakran egykori tisztviselőkből kikerülő menekültek még évekig vagonokban laktak Budapesten.<br />
103<br />
Külföldieknek Magyarországba való beutazására, itttartózkodására (sic), lakhatására, munkavállalására, leteleped<strong>és</strong>ére,<br />
honosítására <strong>és</strong> az optálást elmulasztottak illetőségének utólagos igazolására, vagy visszahonosítására<br />
vonatkozó összes jogszabályok magyarázata, Budapest, 1925, 4. oldal<br />
104<br />
1879. évi L. tc. 38. §<br />
105<br />
Külföldieknek Magyarországba való beutazására, itttartózkodására (sic), stb., 6. oldal<br />
106<br />
A jogszabályi alapja a lehetőségnek: 1886. évi tc. 3-19. §§
Change language