dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
22<br />
Magyarországra a XVIII. század nagy külső <strong>és</strong> belső vándormozgalmai után a XIX.<br />
század elejétől eg<strong>és</strong>zen napjainkig nagyobb számú, idegen kultúrájú bevándorlás már nem<br />
jellemző, százezres nagyságrendben csak a zsidóság telepedett le a történelmi Magyarország<br />
területén. A XX. század egyes időszakaiban a bevándorlás nagyobb méreteket öltött az akkori<br />
Magyarország területére, azonban ezeknek a bevándorlóknak döntő többsége az utódállamok<br />
magyarságából került ki, így a többség számára a leteleped<strong>és</strong>ük nem volt feltűnő.<br />
Tekintettel arra, hogy a zsidó bevándorlás ilyen sarkalatos kérd<strong>és</strong> volt ebben a korban,<br />
<strong>és</strong> az első idegenrend<strong>és</strong>zeti törvény létrejöttében is komoly szerepet játszott, bővebben kell<br />
foglalkozni a kérd<strong>és</strong>sel. Ehelyütt elsősorban Varga László Zsidó bevándorlás Magyarországon<br />
című 82 tanulmányára hagyatkozok, aki megpróbálta adatokkal pontosítani ezt az előítéletekkel<br />
terhelt kérd<strong>és</strong>t. Általánosan elfogadott nézet napjainkig a századforduló környékére<br />
jellemző nagy galíciai bevándorlás megléte, azonban a szakirodalomban az adatok fentebb is<br />
említett hiánya miatt szögesen ellentmondó nézetek alakultak ki. Kovács Alajos már 1922ben<br />
így írt: „…azt a meglepő <strong>és</strong> szinte a köztudattal ellenkező megállapítást kell tennünk,<br />
hogy 1869 óta zsidó bevándorlás nincs, illetőleg azóta a zsidók kivándorlása állandóan felülmúlja<br />
bevándorlásukat 83 .” Két évtizeddel k<strong>és</strong>őbb Marton Ernő Kovácsnál is tovább megy,<br />
szerinte ugyanis már kb. 1825-től alig volt bevándorlás 84 . Ezzel szemben Száraz György <strong>és</strong><br />
Csoóri Sándor a dualizmuskori tömeges bevándorlásról ír, amelynek képe folyamatosan a<br />
jogalkotók szeme előtt lebegett 85 .<br />
6. táblázat: Az ország össz- <strong>és</strong> zsidólakosságának népszaporulata 1805-1910. 86<br />
Összeírás ideje A zsidók száma Arányuk az összlakosságban %<br />
1805 126 620 1,8<br />
1825 191 475 2,3<br />
1830 203 220 2,3<br />
1840 240 252 2,5<br />
1846 258 832 2,7<br />
1850 339 816 3,7<br />
1869 510 389 4,6<br />
1880 624 826 4,5<br />
1890 707 961 4,7<br />
1900 831 162 4,9<br />
1910 911 227 5,0<br />
A fenti táblázatból világosan látszik a zsidóság számának <strong>és</strong> számarányának folyamatos<br />
<strong>és</strong> dinamikus emelked<strong>és</strong>e, különösen a szabadságharc lever<strong>és</strong>e idején. Bár a statisztikák<br />
sok esetben hiányosak a bevándorlás tekintetében, a népesség növeked<strong>és</strong>ét a statisztikusok<br />
összevetették a zsidóság term<strong>és</strong>zetes népszaporulatával.<br />
82<br />
Varga István: Zsidó bevándorlás Magyarországon, Századok 1992/1.<br />
83<br />
Kovács Alajos: A zsidóság térfoglalása Magyarországon, Budapest, 1922. 13. oldal<br />
84<br />
Marton Ernő: A zsidóság családfája. Vázlat a magyar zsidóság települ<strong>és</strong>történetéhez. Kolozsvár, 1941. 54.<br />
oldal<br />
85<br />
Gyurgyák János kutatásai szerint a nagyarányú bevándorlás 1880-1914 között lassult le igen jelentős mértékben.<br />
Gyurgyák János: A zsidókérd<strong>és</strong> Magyarországon, Budapest, 2001.<br />
86<br />
Varga István i.m. 66. oldal
Change language