dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
20<br />
Fontos kiemelni, hogy a honosításnál már ekkor megkövetelték a legalább ötéves magyarországi<br />
lakhatást 67 , amelyet k<strong>és</strong>őbb a községekről szóló 1886. évi XXII. törvénycikk szabályozott.<br />
A családok elbírálásánál a férjnek engedélyezett honosítás vonatkozott általában a<br />
feleségére <strong>és</strong> atyai hatalom alatti kiskorú gyermekére, a házasság 68 pedig automatikusan állampolgárságot<br />
keletkeztető ok volt, így a családegyesít<strong>és</strong>re történő hivatkozás a leteleped<strong>és</strong>i<br />
eljárásban, illetve az állampolgársági eljárásban ekkor még szinte ismeretlen volt.<br />
A bukovinai csángó magyarok visszahonosítása elősegít<strong>és</strong>e céljából keletkezett az<br />
1886. évi IV. törvénycikk 69 , amely tömeges visszatelepül<strong>és</strong>ként (visszafogadásként) egy<br />
különös <strong>és</strong> egyszerűsített visszahonosítási módot hozott be a magyar jogrendszerbe. A jogszabály<br />
nem követelt meg községi illetőséget <strong>és</strong> illetéket a kérelmezőktől, akik egy beadványban<br />
folyamodhattak együttesen a belügyminiszterhez, illetőleg a horvát-szlavón- <strong>és</strong><br />
dalmátországi bánhoz. Az 1886. évi IV. törvénycikk term<strong>és</strong>zetesen a k<strong>és</strong>őbbi lehetőségek<br />
nyitva tartása végett csak általánosságban fogalmazott, a konkrét eljárást belügyminiszteri<br />
rendeletek szabályozták.<br />
Az első állampolgársági törvény érdekessége a hallgatólagos honosítás intézménye 70 ,<br />
amelyet a jogalkotó átmeneti rendelkez<strong>és</strong>ként, vélelemként, a k<strong>és</strong>őbbi jogviták <strong>és</strong> bizonytalanságok<br />
megelőz<strong>és</strong>e érdekében alkotott meg, tekintettel arra, hogy a törvény hatályba lépte<br />
előtt semmilyen nyilvántartás sem volt a magyar honpolgárokról. 71 A rendelkez<strong>és</strong> alapján<br />
minden legalább öt éve magyarországi lakóhellyel rendelkező <strong>és</strong> itt adózó külföldi állampolgár<br />
magyar állampolgárnak volt tekintendő a továbbiakban, kivéve, ha a törvény hatályba<br />
lép<strong>és</strong>ét követő egy éven belül a külföldi állampolgársága fenntartásáról hivatalosan nyilatkozott.<br />
Term<strong>és</strong>zetesen teljesen ez a vélelem sem előzhette meg a jogviták 72 kialakulását, amelyek<br />
akár 30-40 évvel k<strong>és</strong>őbb is gyakran arról folytak, hogy a kérelmező felmenője 1880-ban<br />
passzívan megszerezte-e a magyar állampolgárságot.<br />
Az első, a bevándorlást szabályozó törvényjavaslatot személyesen Irányi Dániel 73 , az<br />
ellenzék vezére nyújtotta be 1885-ben. A törvényjavaslat 74 2. §-a minden hat hónapon túl itt<br />
tartózkodó külföldit lakhatási engedélyért folyamodni kötelezett. A képviselő kötelezővé<br />
akarta tenni, hogy a kérelmező „feddhetetlen erkölcsi magaviseletéről szóló hiteles bizonyítványt”<br />
is benyújtson, de alapvetően a kor közjogi felfogásának megfelelően a községi illetőségnek<br />
megfelelően az illetékes helyhatóság feladata lett volna a leteleped<strong>és</strong>i engedély megadása.<br />
A jogszabály-tervezet neves alkotója már az előterjeszt<strong>és</strong>ében 75 megjegyezte, hogy<br />
tervezetét a benyújtása előtt „az antisemitismus vádjával” támadták meg, amely előtt a terve-<br />
67 a törvény 8. §-ának 2-3. pontja, bővebben az 1880. évi 584. számú belügyminiszteri rendeletben<br />
68 a törvény 8. §-a<br />
69 Berényi Sándor-Tarján Nándor: A magyar állampolgárság megszerz<strong>és</strong>e <strong>és</strong> elveszt<strong>és</strong>e, Budapest, 1905, 55.<br />
oldal<br />
70 a törvény 48. §-a<br />
71 Napjainkban sincs ez másképp. Tekintettel arra, hogy a magyar állampolgárság „öröklődik”, a magyar állampolgárok<br />
számáról még óvatos becsl<strong>és</strong> is elképzelhetetlen.<br />
72 Lásd például: Berényi Sándor-Tarján Nándor: A magyar állampolgárság megszerz<strong>és</strong>e <strong>és</strong> elveszt<strong>és</strong>e, Budapest,<br />
1905, 64-65. oldal<br />
73 Irányi Dániel (1822-1892): ellenzéki politikus. Az eperjesi jogakadémián bölcseletet <strong>és</strong> jogot tanult. 1844-től<br />
Pesten ügyvéd, a Pesti Kör, majd az Ellenzéki Kör tagja. Az 1848. március 15-i forradalom aktív r<strong>és</strong>zese volt,<br />
beválasztották a Pest városi Ren<strong>dr</strong>e Ügyelő Választmányba. 1848. májusától az Igazságügyminisztérium törvény-elők<strong>és</strong>zítő<br />
osztályának titkára, júliustól tagja az első népképviseleti országgyűl<strong>és</strong>nek. 1848 októberétől<br />
Sáros vármegye teljhatalmú kormánybiztosa, decembertől tábori élelmez<strong>és</strong>i biztos. 1849 januárjában az országgyűl<strong>és</strong>sel<br />
együtt Debrecenbe ment. 1849. április 25-én Kossuth Pest-Buda teljhatalmú kormánybiztosává nevezte<br />
ki. A szabadságharc után emigrált, Párizsban újságíró, 1859-ben a Magyar Nemzeti Igazgatóság jegyzője, 1861ben<br />
az olasz kormány melletti megbízottja. A kiegyez<strong>és</strong> után, 1868-ban hazatért, haláláig országgyűl<strong>és</strong>i képviselő,<br />
1869-től a k<strong>és</strong>őbb Függetlenségi <strong>és</strong> 48-as Párt nevet felvevő Szélsőbal, illetve Negyvennyolcas Függetlenségi<br />
Párt elnöke. Fontosabb mű: A magyar forradalom politikai története 1847-1849. (Magyar Nagylexikon)<br />
74 1885-1888 Országgyűl<strong>és</strong>i Irományok, V. kötet, 146. szám, 122. oldal<br />
75 93. Országos Gyűl<strong>és</strong>, 1885. március 21.
Change language