dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
19<br />
veg jogszabályi mivolta, mind jelent<strong>és</strong>e 60 vitatott. Kálmán király törvényeiben az idegen papok<br />
61 , valamint a külföldiek belép<strong>és</strong>ét általában szabályozta, megkövetelve egy honos személy<br />
kezességét 62 , valamint erősen diszkriminált egyes külföldieket, jelesül az izmaelitákat,<br />
amikor disznóhúsev<strong>és</strong>re kötelezi őket <strong>és</strong> a népcsoporton belüli házasságot megtiltja. A külföldiek<br />
tartózkodásának <strong>és</strong> bevándorlásának átfogó szabályozása a XIX. század elejéig nem is<br />
merült fel. A nemesi nemzet (membra Sacrae Regni Coronae) nem igazán foglalkozott jogszabályi<br />
szinten azzal, hogy milyen népelemek települnek le Magyarországon közrendűként 63 .<br />
A nemesi szület<strong>és</strong>ű bevándorlóknak egyedi honfiúsítási törvényekben adták meg a hazai szület<strong>és</strong>űekkel<br />
egyenlő jogokat. Kijelenthető, hogy a török háborúk alatt elpusztult ország XVIII.<br />
századi betelepít<strong>és</strong>e <strong>és</strong> a spontán bevándorlás teremtette meg Trianon alapjait, hiszen a románok<br />
<strong>és</strong> szerbek döntő többsége ebben az időszakban költözött a Kárpát-medencébe.<br />
A reformkorban jelennek meg az első követel<strong>és</strong>ek a bevándorlás szabályozására, meglehetősen<br />
kemény hangnemben. Olyan liberális gondolkodók, mint Széchenyi <strong>és</strong> Vörösmarty<br />
is „a bevándorlás eltiltása mellett nyilatkoznak, vagy amellett, hogy az a magyar nyelv ismeretéhez<br />
<strong>és</strong> némi vagyoni cenzushoz köttessék. 64 ” „Deák Ferenc 1866-ban <strong>és</strong> 1867-ben több<br />
beszédben sürgette a zsidóemancipációval kapcsolatban – junktim – a honossági vagy bevándorlási<br />
törvényjavaslatot, mely a Romániában, Oroszországban <strong>és</strong> Galíciában sanyargó, alacsony<br />
műveltségű zsidóság beözönl<strong>és</strong>ét megakadályozná. 65 ”<br />
2. Az első állampolgársági törvény <strong>és</strong> a leteleped<strong>és</strong> szabályozása<br />
1879-ben született meg a sokat vitatott az 1879. évi L. törvénycikk, az első magyar állampolgársági<br />
törvény. A törvényt elsősorban a 31. §-a, azaz a távollét miatti állampolgárságelveszt<strong>és</strong><br />
miatt támadták, amelynek következtében Kossuth Lajos is hontalan lett. Az első<br />
állampolgársági törvény a kor színvonalán volt, ekkor már kiérlelt gyakorlati alapja volt az<br />
állampolgársági jognak Európában.<br />
A magyar állampolgárságot a 2. § szerint az alábbi módokon lehetett megszerezni:<br />
- leszármazás,<br />
- törvényesít<strong>és</strong>,<br />
- házasság,<br />
- honosítás.<br />
Azonban a fenti eseteken kívül a törvény a visszanyer<strong>és</strong>, a visszahonosítás, a tömeges<br />
visszatelepül<strong>és</strong> (visszafogadás) <strong>és</strong> a hallgatólagos honosítás eseteit is tárgyalja 66 , amelyek<br />
közül vannak, amelyek ma már jogtörténeti kuriózumként hatnak. Gyakorta a magyar állampolgárság<br />
megszerz<strong>és</strong>ére <strong>és</strong> bizonyítására teljesen magánjogi viták eldönt<strong>és</strong>e miatt volt szükség,<br />
tekintettel arra, hogy a kor jogszabályai kincstári term<strong>és</strong>zetű vállalkozást (jellemzően<br />
italmér<strong>és</strong>t) folytatni, csak a honosság megléte mellett engedtek.<br />
60<br />
Egyes elméletek szerint a koraközépkori regnum szó inkább az udvarnak felel meg, mintsem a királyságot,<br />
vagy az országot jelentette volna. Ennek megfelelően az Intelmekben csak a külföldi tanácsadóknak az udvarban<br />
való megjelen<strong>és</strong>ét preferálta volna a szentéletű uralkodó. Lásd: Mályusz Elemér vagy Győrffy György munkáit.<br />
61<br />
Kálmán király Dekrétomainak Első Könyve, 3. fejezet<br />
62<br />
Kálmán király Dekrétomainak Első Könyve, 4. fejezet<br />
63<br />
Ezek bevándorlását <strong>és</strong> jogait előbb privilégiumokban, majd k<strong>és</strong>őbb magánjogi telepít<strong>és</strong>i szerződ<strong>és</strong>ekben szabályozták.<br />
A privilegizált csoportok (Pl.: szabad királyi városok, jászok, kunok) azután rendszerint megakadályozták<br />
a privilegizált területre történő további bevándorlást.<br />
64<br />
Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar Történet, Budapest, 1936, V. kötet, 379. oldal,<br />
65<br />
Hóman Bálint – Szekfű Gyula: Magyar Történet, Budapest, 1936, V. kötet, 552. oldal,<br />
66<br />
Berényi Sándor-Tarján Nándor: A magyar állampolgárság megszerz<strong>és</strong>e <strong>és</strong> elveszt<strong>és</strong>e, Budapest, 1905, 14.<br />
oldal
Change language