dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
You also want an ePaper? Increase the reach of your titles
YUMPU automatically turns print PDFs into web optimized ePapers that Google loves.
18<br />
gárok élnek hazánkban, akik integrációjával kapcsolatban semmilyen probléma sincsen. 54 A<br />
nem magyar nemzetiségűek aránya az európai országok többségének bevándorlási statisztikáihoz<br />
nem is mérhető, ahol a bevándoroltak aránya a 10 %-ot is megközelíti. 55 Ennek ellenére a<br />
felmér<strong>és</strong>ek 56 szerint a nyílt <strong>és</strong> rejtett bevándorlás-, <strong>és</strong> idegenellenesség Magyarországon a<br />
legtöbb európai országnál jóval erősebb. Az 5. táblázat adatai azt is mutatják, hogy a menekültként<br />
elismert személyek nem játszanak nagyobb szerepet a népmozgásokban, a fő statisztikákhoz<br />
képest számuk elhanyagolható.<br />
A migrációval foglalkozó szerzők hosszú ideje hiányolnak egy világos, hosszútávú<br />
bevándorlási stratégiát 57 , amely – a kialakuló uniós migrációs politikára tekintettel – a prioritásokat,<br />
a jogalkotást <strong>és</strong> a jogalkalmazást meghatározza. Ehhez a stratégiához azonban mindenképpen<br />
tisztázni kell a határon túli magyarokkal kapcsolatos magyarországi kormányzati<br />
szándékokat, hisz ma az a furcsa helyzet állt elő, hogy az állampolgársági- <strong>és</strong> a leteleped<strong>és</strong>i<br />
eljárásban az alapesettel szemben a jogszabályi kivétel fedi le a kérelmek 95 %-át.<br />
III. A hazai idegenrend<strong>és</strong>zet története<br />
1. A külföldiek tartózkodásáról szóló első szabályozások<br />
Az idegenrend<strong>és</strong>zeti eljárás tipikusan modern jelenség; a XIX. század végén, a XX.<br />
század elején történt meg szinte minden országban a külföldiek tartózkodásának átfogó, modern<br />
szabályozása. Ennek oka az volt, hogy egyr<strong>és</strong>zt a XIX. század második felében még viszonylag<br />
kisebbek voltak az Európán belüli népmozgások, másr<strong>és</strong>zt az államok többségében<br />
uralkodó szabadelvű felfogás a századfordulóig nemigen zavartatta magát e jogterület szabályozásával,<br />
<strong>és</strong> a sokáig uralkodó merkantilista gazdaságpolitika 58 is a bevándorlás előnyeit<br />
hangsúlyozta. Az idegenrend<strong>és</strong>zeti eljárás így nagyon sokáig marginális jogterület maradt,<br />
szemben napjainkkal, amikor a fontossága rohamosan bizonyosodik be. A külföldi fogalma is<br />
meglehetősen bizonytalan volt ebben a korban, hisz a modern nemzetállamok éppen ekkor<br />
alkották meg az első állampolgársági törvényeiket, amelyek szabályozása, alapkoncepciója<br />
teljesen eltér a mai szabályozástól. 59 Általában az állampolgársági törvény megszület<strong>és</strong>e után<br />
egy-két évtizeddel sokasodó problémák bírták rá a jogalkotókat az idegenrend<strong>és</strong>zeti eljárás<br />
megteremt<strong>és</strong>ére.<br />
Szent István Intelmeiben már megjelenik egy k<strong>és</strong>őbb sokat idézett passzus, amelyben<br />
a szent király az idegenek az ország megerősít<strong>és</strong>ében játszott szerepére utal, bár mind a szö-<br />
54 Lásd például: Tóth Pál <strong>Péter</strong>: Miért választották Magyarországot? Vonzó tényezők A kisebbségi magyar bevándorlók<br />
számára. Magyarország <strong>és</strong> a magyar kisebbségek. 2002. 145-154.<br />
55 Münz, Rainer – Seifert, Wolfgang: Az Európába irányuló bevándorlás <strong>és</strong> hatása a befogadó társadalmakra.<br />
Regio. Kisebbségi Szemle 1999/3-4. 3-45.<br />
56 Idegellenesség <strong>és</strong> annak alakulása az MTA felmér<strong>és</strong>eiben, lásd: Sik En<strong>dr</strong>e: A menekültekkel kapcsolatos előítéletesség<br />
növeked<strong>és</strong>ének elkerülhetetlensége a mai Magyarországon. Menekülők, vándorlók, szerencsét próbálók.<br />
1992. 59-64., <strong>és</strong> Sik En<strong>dr</strong>e: Idegenellenesség a mai Magyarországon, Belügyi Szemle 1999/1. 11-20. A<br />
sorozatos felmér<strong>és</strong>ek szerint a magyar társadalom döntő többsége szinte minden nem magyar bevándorlót elutasít,<br />
még a kitalált pirézeket is.<br />
57 Lásd a kérd<strong>és</strong>t kiválóan összefoglaló Javaslat Magyarország migrációs politikájának kialakításához, Átmene-<br />
tek. Budapest, 1999. 9-41.<br />
58 Ebben az időszakban is voltak term<strong>és</strong>zetesen egyedi kiutasításról szóló jogszabályok, az elsőt a kiváló jogtudós<br />
Werner Kobarg II. (Nagy) Frigyes porosz király 1744. január 4-i kabinettsordnerében vélte felfedezni. Elsősorban<br />
egyes csoportokat (jezsuiták, szocialisták) <strong>és</strong> bizonyos népeket (kínaiakat szinte minden országban) távolítottak<br />
el. Kobarg, Werner: Ausweisung und Abweisung von Ausländern, Berlin-Grünewald, 1930. 15-16. oldal<br />
59 Az első állampolgárságról rendelkező szabályok még a polgári kódexekben kerültek elhelyez<strong>és</strong>re (Code Civil,<br />
osztrák Általános Polgári Törvénykönyv 28-32. §§)
Change language