dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
Magyarországi helyzet<br />
14<br />
Magyarország helyzete némileg speciális, hazánkban nincsenek nagyobb számban eltérő<br />
kultúrájú bevándoroltak, az Európai Unión belül se vált Magyarország ugrásszerűen bevándorlási<br />
célországgá, ugyanakkor egyedi kérd<strong>és</strong> a határon túli magyarok helyzete. A magyar<br />
társadalom term<strong>és</strong>zetes utánpótlása lehet – ahogy az elmúlt évtizedekben történt is – a<br />
határon túli magyarság bevándorlása, azonban a szülőföldjükön való megmaradásuk is legalább<br />
ilyen fontos érdek. Magyarország ma nem rendelkezik semmilyen migrációs stratégiával<br />
vagy koncepcióval, a határon túli magyarok kérd<strong>és</strong>ében sincsen nemzetpolitikai konszenzus.<br />
Az elméleti bevándorlási szükséggel szemben viszont a magyar társadalom az egyik legelutasítóbb.<br />
A Magyar Köztársaság jelenleg az egyik legrosszabb helyzetben van a népesed<strong>és</strong>i<br />
helyzet területén Európában, holott a XIX. század végén még eleink a kiemelkedően nagy<br />
népességnöveked<strong>és</strong> miatt az óriási kivándorlással sem foglalkoztak. Ebben az időszakban a<br />
kedvező tendenciák miatt délibábos ötletek jelentek meg a Kárpát-medence kinöv<strong>és</strong>éről, pedig<br />
ekkor „tántorogtak” ki milliónyian a tengerentúlra döntő r<strong>és</strong>zben a föld- <strong>és</strong> az ezzel együtt<br />
járó szociális helyzet megoldatlansága miatt. A háborús vereség <strong>és</strong> az ország feldarabolása<br />
teljesen más helyzet elé állította az ország vezet<strong>és</strong>ét, hiszen Magyarországnak minden magyar<br />
anyaországának kellett lennie, az utódállamok elől menekülőket be kellett fogadni, ugyanakkor<br />
a revíziós törekv<strong>és</strong>ek miatt a lehetőség szerint mindenkit a szülőföldjén kellett tartani. A<br />
második világháború után a hazai idegenrend<strong>és</strong>zet számára problémamentes volt a külsőbelső<br />
bezárkózás, a rendszerváltás után pedig nem alakult ki világos nemzetstratégia, amely<br />
útmutatást adott volna a szükséges teendőkre a határon túli magyarokkal kapcsolatos kettős<br />
érdekekre tekintettel, így nyugat-európai szabályozások másolása történt némi kedvezménynyel<br />
a magyar nemzetiségűek felé. A koherens nemzetstratégia megalkotására mindenképpen<br />
égető szükség van, amelynek a népesed<strong>és</strong>- <strong>és</strong> az ezzel összefüggő bevándorlás-politikai r<strong>és</strong>ze<br />
a legfontosabb lehet hazánk jövője szempontjából.<br />
Jelenleg a szület<strong>és</strong>ek száma messze alulmúlja a halálozások számát hazánkban, 2008ban<br />
132 938 halálesetre mindössze 97 613 élve szület<strong>és</strong> esett 46 . Hazánkban hosszabb ideje,<br />
már az 1980-as évek eleje óta egyértelműek ezek a negatív tendenciák, amelyek aláássák az<br />
ország jövőjét, fenntarthatatlanná teszik az elosztórendszereket (lásd 3. ábra). A foglalkoztatottak<br />
aránya már jelenleg is meglehetősen alacsony az európai összehasonlítások szerint (57<br />
%), a társadalom elöreged<strong>és</strong>e mind komolyabb problémát fog okozni. A jelenlegi folyamatok<br />
alapján gyorsuló rosszabbodás prognosztizálható, hisz a szület<strong>és</strong>ek jelentős r<strong>és</strong>ze is improduktív<br />
rétegeknél fordul elő, az improduktivitás újratermelődik, így a demográfiai helyzet lesz<br />
hazánk elsőszámú problémája az elkövetkező évtizedekben. Mindenképpen sürgős <strong>és</strong> radikális<br />
beavatkozás szükséges, amely növeli a szület<strong>és</strong>ek számát, azonban sajnos a demográfia<br />
megfigyel<strong>és</strong>ei szerint a negatív tendenciák megfordítása nagyon időigényes.<br />
46 KSH Népesed<strong>és</strong>i Évkönyv, 2008.