dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
Create successful ePaper yourself
Turn your PDF publications into a flip-book with our unique Google optimized e-Paper software.
120<br />
lamentáris Unió 1907-ben jött létre, míg az Északi Szövetség 1919-ben alakult meg, amelyhez<br />
Izland 1923-ban, míg Finnország 1924-ben csatlakozott. Bár Norvégia <strong>és</strong> Izland nem tagja az<br />
Európai Uniónak, idegenrend<strong>és</strong>zeti szempontból a különmegállapodások miatt gyakorlatilag<br />
uniós államoknak számítanak. Jellemző, hogy az <strong>és</strong>zaki állampolgárokra minden tekintetben<br />
eltérő szabályozás (pozitív diszkrimináció) vonatkozik, gyakran még a többi uniós polgárt is<br />
megelőzve (például az állampolgárságra való várakozás időtartama). Ezeknek az intézked<strong>és</strong>eknek<br />
köszönhetően az utóbbi fél évszázadban több százezres nagyságrendű volt a belső<br />
skandináv vándorlás. 369<br />
Olaszország az állampolgársági törvényében lehetőséget nyújtott a nem olasz föl<strong>dr</strong>ől<br />
(az Osztrák-Magyar Monarchiából) kivándoroltak számára is az állampolgárság regisztrációval<br />
történő visszaszerz<strong>és</strong>ére. Ezt a szabályozást kifejezetten a népességfogyás miatt a kivándoroltak<br />
visszacsábítására alkották, <strong>és</strong> így olyan személyek is olasz állampolgársághoz juthattak,<br />
akiknek a felmenőik sem voltak olasz állampolgárok. Hasonló rendelkez<strong>és</strong> hasznos lehet<br />
Magyarországon is, ha az utódállamokból kivándorolt magyarságot akarjuk visszahozni. Jelenleg<br />
az a különös helyzet áll fenn, hogy a külföldi magyar diaszpóra egyik r<strong>és</strong>ze rendelkezik<br />
magyar állampolgársággal, míg a másikra az általános idegenrend<strong>és</strong>zeti szabályok vonatkoznak.<br />
Minden diaszpórában élő magyar visszavándorlása fontos az anyaországnak, ennek minden<br />
feltételét meg kell teremteni.<br />
Tehát elképzelhető lehetne német példára 370 az idegenrend<strong>és</strong>zeti törvény mellett egy<br />
kifejezetten a határon túli magyarokra vonatkozó szabályozás megalkotása, amely nem ellentétes<br />
az uniós szabályokkal, mint ahogy majdnem minden ország alkalmaz preferenciákat,<br />
pozitív diszkriminációt az idegenrend<strong>és</strong>zeti vagy az állampolgársági törvényekben. 371<br />
d) Hazánkban kifejezetten sok külföldi tartózkodik tanulmányi céllal, ugyanakkor sorozatos<br />
visszaél<strong>és</strong>ek is történnek: egyr<strong>és</strong>zt az illegális migráció használja ki ezt a formát, másr<strong>és</strong>zt<br />
más célú tartózkodást fednek el az évtizedeken keresztüli tanulmányok. A tanulmányokat<br />
folytatók számára azonban nemcsak szigorítások, hanem könnyít<strong>és</strong>ek is szükségesek, hiszen<br />
jelentős r<strong>és</strong>zük bevándorlása hasznos lehet, mert tanulmányaik során megismerték a magyar<br />
nyelvet <strong>és</strong> kultúrát, jól képzettek, kapcsolatokat építettek ki a magyar társadalom tagjaival,<br />
így integrációjuk kev<strong>és</strong>bé problémás. A jelenlegi szabályozás alapján a diplomaszerz<strong>és</strong><br />
után el kell hagyniuk az országot <strong>és</strong> amennyiben sikerült már tanulmányaik során munkahelyet<br />
találniuk, visszatérhetnek a vízumkiadó hatóság pozitív dönt<strong>és</strong>e alapján. Célszerű lenne,<br />
hogy a jelenlegi rendszerrel szemben német példára itt vehessék fel az új célnak megfelelő<br />
tartózkodási engedélyt, vagy bizonyos időszakot biztosítani nekik a munkahelykeres<strong>és</strong>re a<br />
végz<strong>és</strong> után 372 .<br />
369 Éger György: A svéd bevándorlási <strong>és</strong> menekültpolitika. Regio. Kisebbségi Szemle 1992/3. 136. oldal<br />
370 A statusdeutschnak elismert, a volt Szovjetunióból származó németek (Aussiedler) az idegenrend<strong>és</strong>zeti <strong>és</strong> az<br />
állampolgársági eljárások hatályán kívül esnek, automatikusan megkapják, „visszakapják” a német állampolgárságot.<br />
Aussiedlergesetz 1992.<br />
371 Lásd az Alkotmány 6. §-ának (3) bekezd<strong>és</strong>ével kapcsolatban 9/2003. (IV. 3.) <strong>és</strong> 5/2004. (III. 2.) AB határozat.<br />
Ahogy az 5/2004. AB határozat a nemzetiség (államhoz kötőd<strong>és</strong>) alapján adott kedvezményekkel kapcsán megjegyzi:<br />
„Ez az álláspont összhangban van a Velencei Bizottságnak a nemzeti kisebbségek anyaország által történő<br />
kedvezményekben r<strong>és</strong>zesít<strong>és</strong>éről szóló, 2001. október 19-20-án elfogadott jelent<strong>és</strong>ének egyik megállapításával.<br />
A Bizottság jelent<strong>és</strong>e az Európa Tanács Nemzeti Kisebbségek Védelméről szóló, Strasbourgban, 1995. február<br />
1-jén kelt Keretegyezményre hivatkozva arra a következtet<strong>és</strong>re jut, hogy nem minősül diszkriminációnak,<br />
ha a lakosság egy r<strong>és</strong>ze nem r<strong>és</strong>zesül olyan kedvezményben, mint amelyet egy etnikai alapon meghatározott<br />
csoport tagjai megkapnak. Ezzel kapcsolatban a jelent<strong>és</strong> megemlíti az államok állampolgárságra vonatkozó jogszabályaiban<br />
általános gyakorlatként, etnikai alapon nyújtott kedvezményeket [a Jelent<strong>és</strong> D. r<strong>és</strong>zének d) pontja].”<br />
372 Ezeknek a személyeknek a bevándorlása viszonylag alacsony számuk ellenére is fontos, hiszen kiváló új<br />
polgárai lehetnek Magyarországnak <strong>és</strong> ebben az esetben hazánk lehet az agyelszívás nyertese. A számukat pedig<br />
lehetne növelni ösztöndíjakkal, illetve államközi szerződ<strong>és</strong>ekkel.
Change language