dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
116 ahhoz vezetett, hogy a szegregáció és a marginalizálódás tartós jelenséggé vált, ami komoly társadalmi konfliktusokat vont maga után. Az új politikák jelenleg arra irányulnak, hogy a múlt örökségeként továbbélő problémákat megoldják. A sokszínűség pozitívum. A kulturális programoknak el kell ismerniük a kulturális sokszínűséget. A sokszínűség napjainkban az európai városok egyik jellegzetessége. Ez a sokszínűség a vallásokra is vonatkozik 353 .” Több ország 354 idegenrendészeti jogszabálya is a hivatalos nyelv bizonyos szintű tudásához köti a letelepedést, a határozatlan idejű tartózkodási jogosultság megszerzését, éppen az integráció megkönnyítése miatt. A magyar társadalomba való beilleszkedés talán valóban nem várható attól, aki nem beszéli alapszinten a magyar nyelvet, 355 így szükséges lenne egy ilyen rendelkezés megalkotása hazánkban is. Macdonald 356 egyébként brit találmánynak tartja a nyelvismeret vagy valamilyen műveltségi-, iskolázottsági szint megkövetelését a bevándorláshoz, amelyet az angol szakirodalomban „Natal-formulának” neveznek. A név Natal tartomány a bevándorlás szabályozására alkotott törvényéből 357 ered, amelyet aztán az egész angolszász világban átvettek és alkalmaztak. Ahogy írtam korábban, Széchenyi és Vörösmarty ezt már hatvan évvel korábban javasolta. Ausztriában és Németországban a törvény külön fejezetet szentel az integrációnak, német nyelvtudást követel meg, bizonyos esetekben pedig az integráció elősegítése érdekében kötelező és támogatott kurzusokat ír elő a külföldieknek, amely német nyelvet, ismereteket az országról és a demokráciáról tartalmaznak. A 12. szakasz (1a) bekezdés szerint a tartózkodás megtagadható, ha az integráció elősegítéséről szóló 51a. szakasznak nem felel meg a külföldi. Szlovéniában a 82. § részletesen kifejti, hogy a Szlovén Köztársaság kötelessége tanfolyamokat biztosítani a külföldieknek az alábbi témákban: szlovén nyelv, továbbtanulásra felkészítés, jogok és kötelezettségek, szlovén történelem és kultúra és alkotmányos berendezkedés. Ezen felül rendszeresen sorra kerülnek külföldiek és szlovén állampolgárok közötti az egymás megértését elősegítő rendezvények. Kifejezetten hasznos lenne, hogy a magyar nyelvismeret mellett európai mintára 358 az integráció érdekében, más ismereteket (magyar alkotmányos berendezkedés, magyar történelem-kultúra, stb.) is meg lehetne követelni az állandóan hazánkban élő, a magyar társadalomba beilleszkedni kívánó külfölditől. Az integrációban segíteni kell egy bizonyos fokig a bevándorlókat, azonban ez a segítség egy fokon túl már kontraproduktív: egyrészt kiváltja a befogadó társadalom ellenérzéseit a folyamatosan segített, előnyben részesített külföldiekkel szemben, másrészt a bevándorlónak is érdeke lehet az ellátó- vagy segítőrendszerben maradás. A leghelyesebb, ha az integrációs politika felméri az integrációval kapcsolatos esetleges költségeket, nyugat-európai példák alapján elemzi az integrálódás folyamatát, és gyakran több generációra kiterjedő idejét. Csak ilyen, nagyon összetett elemzés alapján lehet megfelelően, pénzügyileg is alátámasztott integrációs politikát kialakítani. 353 Tehát egyáltalán nem asszimilációról van. Európai Gazdasági és Szociális Bizottság (2006/C 318/24) véleménye, Bevándorlás az EU-ban és a beilleszkedési politikák: a regionális és helyi önkormányzatok és a civil társadalmi szervezetek együttműködéséről 354 Pl.: Ausztria vagy Németország 355 Ezt a bírósági gyakorlat is alátámasztja (Közigazgatási Döntvénytár,1992/3. 76. sz. eset), lásd még: Tóth Judit: Mozaikok a migráció hazai szabályozásából. Az állampolgársági és az idegenrendészeti törvény elemzése. Magyar Jog 1994/4. 217. oldal 356 Macdonald, Ian A.: Immigration law and practice in the United Kingdom, London, 1987. 12. oldal 357 Act 14 of 1897 358 és a 2003/109/EK irányelv lehetőségét kihasználva
2. Szervezet 117 Szinte minden ország eltérő módon szabályozza a hatásköröket, eltérő struktúrára bízza az idegenrendészeti tevékenységeket. Van olyan ország, ahol önálló intézményhez vannak telepítve a hatáskörök, és vannak, ahol más intézményeken belül foglalkoznak az idegenrendészettel (pl.: rendőrség Horvátországban vagy Szlovákiában). Jellemző, hogy a modern szabályozások már önálló, a migráció minden területével foglalkozó intézményekben gondolkodnak. Jellemzően a belügyi (pl.: Németország, Kanada) vagy az igazságügyi tárca (pl.: Japán, Hollandia) felügyeli a szakterületet, de Dániában például önálló minisztérium fejezi ki a terület fontosságát (Menekültügyi, Bevándorlási és Integrációs Minisztérium). Svédországban kettős tagozódás figyelhető meg, mind horizontálisan, mind vertikálisan, az idegenrendészeti hivatal fölött van gyakorlatilag a legfelsőbb idegenrendészeti szerv (Aliens Appeals Board, Utlänningsnämden), amely a másodfoknak felel meg: a fellebbezéseket bírálja el és egyedi ügyek alapján mindenkire kötelező normatív döntéseket hoz. Az idegenrendészet felügyelete és irányítása ugyanakkor egyszerre a külügy- (idegenrendészet és menekültügy) és korábban az ipari, foglalkoztatási és kommunikációs- (állampolgárság) minisztérium, jelenleg az igazságügyi minisztérium hatáskörébe tartozik. A szövetségi államokban általában a központi kormányzat megosztja a hatásköröket a helyi szervekkel (kivétel az Egyesült Államok, ahol ez szigorúan föderális kompetencia). Kanadában bár szigorúan minden jog a belügyminiszterhez van csoportosítva a külföldiekkel kapcsolatban, lehetőség van alsóbb szövetségi szervek számára a hatáskör átadása, és ugyanakkor a miniszter a tartományokkal a jogok átruházásáról egyedi szerződéseket (8. szakasz) köthet, amelyeket minden évben közé kell tenni. Nagy-Britanniában 1999-ben 359 jelentősen módosult a korábbi, még 1971-ben alkotott törvény, gyakorlatilag kicserélésre került a jogszabály szakaszainak többsége. A brit szabályozás jellegzetessége, hogy a szervezetihatásköri felépítés részben eltér Skóciában, Észak-Írországban és Walesben, ahol külön ágazati törvényeknek felel meg az eljárás (bíróság, rendőrség). A svájci idegenrendészeti szabályozás 360 alapvetően az európai trendet követi, hasonló megoldásokat alkalmaz, azzal a különbséggel, hogy természetesen kantonális szintre delegálja a jogokat, tehát a gyakorlat eltérhet kantononként. Svájcban az idegenrendészetnek alapvető fontosságot tulajdonítanak, egyrészt mert nem egy hagyományosan befogadó ország, másrészt mert Európában a legszigorúbb állampolgársági törvény Svájcban, így relatíve sokan „rekednek meg” az idegenrendészet folyamatában. A hatáskörökkel kapcsolatban kiemelendő, hogy több országban is struktúrákon belül külön felelőse van az integrációnak. Követendő példa lehet, hogy az országok többsége létrehozott tartós migrációs tanácsadó testületet, amelynek a hosszú távú stratégia kidolgozása a feladata. Külön tanácsadó bizottságokat állítanak fel a holland és a skandináv törvények, amelyek az idegenrendészet, a menekültügy és az integráció elismert szakembereiből állnak. Dél- Afrikában 361 ennek a bizottságnak a tagja a kereskedelmi és ipari-, a munka-, a turizmus-, a pénz-, a nemzetbiztonsági, az adó-, az oktatás, a védelmi-, és a külügyekért felelős minisztériumok egy-egy képviselője, valamint 5 társadalmi küldött (munkaadók-munkavállalók) és 4 migrációs szakértő. Nagy-Britanniában létezik egy Immigration Services Commissionernek (83. szakasz) nevezett poszt, amelynek betöltője kifejezetten az egységes gyakorlat kialakításáért és jó kommunikálásáért felelős. Magyarországon az idegenrendészeti hatáskörök a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal, a Rendőrség és a külképviseletek között oszlanak meg. Ennek a megoldásnak különösebb alternatívája nem merült fel, inkább a rendszer „finomhangolására”, a párhuzamossá- 359 Lásd: Immigration and Asylum Act 1999, Chapter 33., http://www.hmso.gov.uk/acts/acts1999/19990033.htm 360 Lásd: Spescha, Marc: Handbuch zum Ausländerrecht, Bern.-Stuttgart-Wien, 1999. 361 Lásd: http://www.acts.co.za/immigration/index.htm
- Page 65 and 66: 65 Minthogy lehetetlen az összes t
- Page 67 and 68: 67 - a harmadik országbeli államp
- Page 69 and 70: 69 - a számára előírt megjelen
- Page 71 and 72: 71 rópai Bírósága az üldöztet
- Page 73 and 74: 73 A letelepedési engedély - amel
- Page 75 and 76: 75 termőföldről szóló törvén
- Page 77 and 78: 77 Nem kaphat ideiglenes leteleped
- Page 79 and 80: 79 zott jövedelem, valamint a kér
- Page 81 and 82: 81 A Magyar Köztársaságban tört
- Page 83 and 84: 83 A kérelem benyújtásáig kell
- Page 85 and 86: 85 Az idegenrendészeti hatóság a
- Page 87 and 88: 87 bad mozgás és tartózkodás jo
- Page 89 and 90: 89 bírósági gyakorlatnak megfele
- Page 91 and 92: 91 sában „a 2. cikk 2. pontjána
- Page 93 and 94: C) A tartózkodási jog megszűnés
- Page 95 and 96: 95 Az állandó tartózkodási jog
- Page 97 and 98: 97 dekének védelmezéséhez szük
- Page 99 and 100: 99 14. Táblázat: bevándorolt, le
- Page 101 and 102: 101 A 16. táblázat mutatja az ut
- Page 103 and 104: 103 21. Táblázat: az Idtv., valam
- Page 105 and 106: 105 26. Táblázat: az Szmtv. alapj
- Page 107 and 108: 107 29. Táblázat: a honosítási,
- Page 109 and 110: 109 32. Táblázat: Főbb idegenren
- Page 111 and 112: 111 vezérelt stratégiák 339 , am
- Page 113 and 114: 113 C) Milyen eszközöket lehet fe
- Page 115: 115 csolódó struktúra számunkra
- Page 119 and 120: 119 pontjából célszerű megíté
- Page 121 and 122: 121 e) Minthogy a magyar állampolg
- Page 123 and 124: VIII. Felhasznált jogszabályok 19
- Page 125 and 126: 99/2002. (V. 5.) kormányrendelet 9
- Page 127 and 128: 127 Észak-atlanti Szerződés tag
- Page 129 and 130: 129 Aussiedlergesetz 1992 Brazil De
- Page 131 and 132: 131 State of the Netherlands v Ann
- Page 133 and 134: 133 27. Táblázat: az Szmtv. alapj
- Page 135 and 136: 135 Ausländisches Personenrecht. I
- Page 137 and 138: 137 Gulyás-Kis Zsuzsa: Az idegenre
- Page 139 and 140: 139 Kiss Attila: A külföldiek ren
- Page 141 and 142: 141 Münz, Rainer: Long-distance ci
- Page 143 and 144: 143 Sousek, Jakob: Das Ausweisungsr
- Page 145 and 146: 145 Világosi Gábor: Az idegenrend
- Page 147: 147 Tartalomjegyzék I. Bevezetés
116<br />
ahhoz vezetett, hogy a szegregáció <strong>és</strong> a marginalizálódás tartós jelenséggé vált, ami komoly<br />
társadalmi konfliktusokat vont maga után. Az új politikák jelenleg arra irányulnak, hogy a<br />
múlt örökségeként továbbélő problémákat megoldják. A sokszínűség pozitívum. A kulturális<br />
programoknak el kell ismerniük a kulturális sokszínűséget. A sokszínűség napjainkban az<br />
európai városok egyik jellegzetessége. Ez a sokszínűség a vallásokra is vonatkozik 353 .”<br />
Több ország 354 idegenrend<strong>és</strong>zeti jogszabálya is a hivatalos nyelv bizonyos szintű tudásához<br />
köti a leteleped<strong>és</strong>t, a határozatlan idejű tartózkodási jogosultság megszerz<strong>és</strong>ét, éppen az<br />
integráció megkönnyít<strong>és</strong>e miatt. A magyar társadalomba való beilleszked<strong>és</strong> talán valóban nem<br />
várható attól, aki nem beszéli alapszinten a magyar nyelvet, 355 így szükséges lenne egy ilyen<br />
rendelkez<strong>és</strong> megalkotása hazánkban is. Macdonald 356 egyébként brit találmánynak tartja a<br />
nyelvismeret vagy valamilyen műveltségi-, iskolázottsági szint megkövetel<strong>és</strong>ét a bevándorláshoz,<br />
amelyet az angol szakirodalomban „Natal-formulának” neveznek. A név Natal tartomány<br />
a bevándorlás szabályozására alkotott törvényéből 357 ered, amelyet aztán az eg<strong>és</strong>z angolszász<br />
világban átvettek <strong>és</strong> alkalmaztak. Ahogy írtam korábban, Széchenyi <strong>és</strong> Vörösmarty<br />
ezt már hatvan évvel korábban javasolta.<br />
Ausztriában <strong>és</strong> Németországban a törvény külön fejezetet szentel az integrációnak,<br />
német nyelvtudást követel meg, bizonyos esetekben pedig az integráció elősegít<strong>és</strong>e érdekében<br />
kötelező <strong>és</strong> támogatott kurzusokat ír elő a külföldieknek, amely német nyelvet, ismereteket az<br />
országról <strong>és</strong> a demokráciáról tartalmaznak. A 12. szakasz (1a) bekezd<strong>és</strong> szerint a tartózkodás<br />
megtagadható, ha az integráció elősegít<strong>és</strong>éről szóló 51a. szakasznak nem felel meg a külföldi.<br />
Szlovéniában a 82. § r<strong>és</strong>zletesen kifejti, hogy a Szlovén Köztársaság kötelessége tanfolyamokat<br />
biztosítani a külföldieknek az alábbi témákban: szlovén nyelv, továbbtanulásra felk<strong>és</strong>zít<strong>és</strong>,<br />
jogok <strong>és</strong> kötelezettségek, szlovén történelem <strong>és</strong> kultúra <strong>és</strong> alkotmányos berendezked<strong>és</strong>. Ezen<br />
felül rendszeresen sorra kerülnek külföldiek <strong>és</strong> szlovén állampolgárok közötti az egymás<br />
megért<strong>és</strong>ét elősegítő rendezvények.<br />
Kifejezetten hasznos lenne, hogy a magyar nyelvismeret mellett európai mintára 358 az<br />
integráció érdekében, más ismereteket (magyar alkotmányos berendezked<strong>és</strong>, magyar történelem-kultúra,<br />
stb.) is meg lehetne követelni az állandóan hazánkban élő, a magyar társadalomba<br />
beilleszkedni kívánó külfölditől. Az integrációban segíteni kell egy bizonyos fokig a bevándorlókat,<br />
azonban ez a segítség egy fokon túl már kontraproduktív: egyr<strong>és</strong>zt kiváltja a<br />
befogadó társadalom ellenérz<strong>és</strong>eit a folyamatosan segített, előnyben r<strong>és</strong>zesített külföldiekkel<br />
szemben, másr<strong>és</strong>zt a bevándorlónak is érdeke lehet az ellátó- vagy segítőrendszerben maradás.<br />
A leghelyesebb, ha az integrációs politika felméri az integrációval kapcsolatos esetleges<br />
költségeket, nyugat-európai példák alapján elemzi az integrálódás folyamatát, <strong>és</strong> gyakran több<br />
generációra kiterjedő idejét. Csak ilyen, nagyon összetett elemz<strong>és</strong> alapján lehet megfelelően,<br />
pénzügyileg is alátámasztott integrációs politikát kialakítani.<br />
353<br />
Tehát egyáltalán nem asszimilációról van. Európai Gazdasági <strong>és</strong> Szociális Bizottság (2006/C 318/24) véleménye,<br />
Bevándorlás az EU-ban <strong>és</strong> a beilleszked<strong>és</strong>i politikák: a regionális <strong>és</strong> helyi önkormányzatok <strong>és</strong> a civil<br />
társadalmi szervezetek együttműköd<strong>és</strong>éről<br />
354<br />
Pl.: Ausztria vagy Németország<br />
355<br />
Ezt a bírósági gyakorlat is alátámasztja (Közigazgatási Döntvénytár,1992/3. 76. sz. eset), lásd még: Tóth<br />
Judit: Mozaikok a migráció hazai szabályozásából. Az állampolgársági <strong>és</strong> az idegenrend<strong>és</strong>zeti törvény elemz<strong>és</strong>e.<br />
Magyar <strong>Jog</strong> 1994/4. 217. oldal<br />
356<br />
Macdonald, Ian A.: Immigration law and practice in the United Kingdom, London, 1987. 12. oldal<br />
357<br />
Act 14 of 1897<br />
358<br />
<strong>és</strong> a 2003/109/EK irányelv lehetőségét kihasználva
Change language