dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ... dr. Wetzel Tamás - Jog- és Államtudományi Kar - Pázmány Péter ...
114 tomatikus engedélyezést biztosítanak. 345 Klasszikus bevándorlási célországok, mint az USA, Kanada, Ausztrália vagy Új-Zéland különböző pontrendszerek alapján engedélyezik az adott személy bevándorlását. Ez a pontrendszer általában az életkor, a családtagok száma, a végzettség és a befektetett tőke nagysága alapján pontokat ad a bevándorolni szándékozónak, aki így majdnem automatikusan, mérlegelés nélkül kap letelepedési engedélyt (amely ezekben az országokban kvázi állampolgárságot jelent). Ez a bevándorlási szabályozás visszaélésekre is ad lehetőséget és a magyar lakosság szemében bizonyos mértékig a bevándorlás megvásárlását jelentené 346 . Magasan képzett munkaerő Külföldi tapasztalatok alapján eddig is lehetőség volt egy magasan képzett réteg számára eltérő bevándorlási szabályokat alkotni, és ez lassan már összeurópai kérdés lesz (Kékkártya). Az új európai trendeknek megfelelően több országban (pl.: Németország 347 , Ausztria) kedvezményezett a magasan képzett munkaerő („kulcsmunkaerő”) 348 és ezek családtagjai. Ezen személyek könnyebben kapnak letelepedési engedélyt, szinte minden alól felmentést kaphatnak, a tartózkodási engedélyük pedig egyben munkavállalási engedély is. Természetesen ez az intézmény nem azonos a tengerentúli, befektetési-pontrendszer alapú idegenrendészeti szabályozással, de kétségkívül Európának mind a befektetések csábítása, mind az „agyelszívás” tekintetében fel kell vennie a versenyt más gyorsan fejlődő országokkal. Az agyelszívással kapcsolatban ilyen megfontolandó gondolat a privilégium az egyetemi tanároknak a tartózkodási engedélynél, mint Svájcban, amely némileg hasonlatos, mint Ausztriában az állampolgársági jogban lévő intézmény. Nekünk is égető szükségünk van beruházókra és elsősorban a magasan képzett emberekre, akik letelepedését mindenfajta adminisztrációs akadálytól és formaságtól meg kell tisztítani, hasonlóan ahhoz, ahogy a kutatók esetében történt. A leghelyesebb az lenne, ha ezeknek a személyeknek és családjuknak egy új típusú, hosszabb távú tartózkodásra alkalmas tartózkodási engedély kerülne kiállításra, amely lakóhely létesítésével és a kapcsolódó jogokkal és végső soron a magyar állampolgárság megszerzésének lehetőségével járna. Ezeknek a magasan képzett személyek jelenléte a gazdaság fellendítése szempontjából is fontos, de beilleszkedésük is minden bizonnyal kevés problémával járna, amennyiben itt találnák meg új hazájukat. D) Milyen legyen az integrációs politika? Az integráció szelleme és igénye hatja át az európai idegenrendészeti törvényeket, amelyek két módon jelennek meg: egyrészt az integráció elősegítéseként és a hosszabb ideje az országban tartózkodók preferálásában (pl.: Hollandia, Németország), másrészt a beilleszkedés megkövetelésében. Az integráció és a hozzá kap- 345 Nyíri Pál: Uniós csatlakozás és idegenrendészeti politika: harmonizáció vagy új közös stratégia? Átmenetek. 1999. 48. oldal 346 Nem szabad elhallgatni, hogy a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal jelenleg is külön szervezetet tart fenn az ún. V.I.P. személyek számára. Célszerű lenne jogszabályi keretekbe foglalni ezeknek a személyeknek az ügyintézését. 347 A nagy összegű beruházás esetén alanyi jogon jár a tartózkodási engedély, ennek a beruházásnak legalább egy millió eurósnak vagy tíz munkahelyet teremtőnek kell lennie (21. szakasz). Az új törvény lehetőséget teremt a Németországban végzetteknek, hogy egy évig még munkahelykeresés miatt maradhassanak az országban (16. szakasz (4) bekezdés). A 39. szakaszban a kettős munkavállalási engedély-tartózkodási engedély kérelmezést a „one-stop-government” jegyében egy egyszerűsített eljárás váltja fel. 348 14. szakasz (4a) bekezdés: Die Niederlassungsbewilligung als Schlüsselkraft beinhaltet die beschäftigungsrechtliche Bewilligung.
115 csolódó struktúra számunkra is megfontolandó, hiszen hazánkban ennek a gondolkodásnak csak a csírái látszanak. Az integráció a mai európai megközelítésben kétoldalú folyamat, amelybe beletartozik a fogadó ország népessége alkalmazkodó képességének erősítésére (interkulturális tudatosítás és tudásátadás, a migráció elfogadása), az oktatás és a foglalkoztatáspolitika bevándorolt hátterűekre specializált intézkedései 349 . Az EU hangsúlyozza, hogy az intézkedések kiválasztása és megvalósítása az adott tagállam körülményeinek és hagyományainak megfelelő módon történhet és a befogadó társadalom nyelvének, történelmének és intézményeinek ismerete az integráció szükséges előfeltétele. A Régiók Bizottsága 350 az alakuló integrációs politikával kapcsolatban kiemelte, hogy „a másféle életmódok és nézetek elfogadásának van egy áthághatatlan határa: az emberi jogok tiszteletben tartása, valamint a diszkrimináció összes fajtája, különösképpen a nemi alapon történő megkülönböztetés elleni küzdelem, az uniós és nemzetközi jogszabályok értelmében. A bevándorló nőknek különleges védelmet kell biztosítani, és garantálni kell, hogy teljes mértékben, egyenlő feltételek mellett hozzáférhetők legyenek számukra a munka- és képzési lehetőségek és az európai demokratikus társadalmak politikai életében való részvétel, továbbá meg kell védeni szabad önrendelkezésüket, megakadályozva a kényszerházasságokat, szembeszállva a családon belüli erőszakkal, és biztosítva nemi és reproduktív jogaikat, tiltva a megalázó gyakorlatokat, például a nők megcsonkítását stb. Az emberi jogok nem képezhetik alku tárgyát és ezek figyelmen kívül hagyását semmilyen fajta hagyomány és/vagy kultúra nem indokolhatja.” Vannak tipikusan befogadó országok, amelyekben a 25-30 évvel ezelőtt a hivatalos politika rangjára emelkedett a multikulturalizmus. A tipikus példa erre Ausztrália, 351 és Kanada szabályozása. 352 A kanadai idegenrendészeti és menekültügyi törvényben az értelmező rendelkezések szerint a külföldi (foreign national, étranger) – az általános gyakorlattól eltérően – az, aki nem kanadai állampolgár vagy állandó tartózkodó (letelepedett). Tehát ebben az esetben a letelepedés már valóban kvázi állampolgárságot jelent. A 3. szakasz szerint a törvény célja – többek között – a bevándorlásból eredő szociális, kulturális és gazdasági haszon maximalizálása, a kanadai társadalom erősítése és gazdagítása, a családok egyesítése Kanadában, a letelepedettek sikeres integrációja, amelyben a bevándorlónak és a kanadai társadalomnak is kötelességei vannak, látogatók, diákok és ideiglenesen munkát vállalók belépésének megkönnyítése. A multikulturalizmus, mint érték az integrációval kapcsolatban is gyakran felvetődik: „a beilleszkedés nem azt jelenti, hogy a bevándorlók kulturális szempontból alkalmazkodnak a befogadó társadalomhoz. Ez a téves látásmód számos kudarchoz vezetett már. Az európai társadalmak kulturális szempontból pluralisták, és a bevándorlás fokozódásával, növekedésével ez a tendencia még inkább erősödni fog. Korábban bizonyos tagállamok úgy vélték, hogy nincs szükség beilleszkedési politikák megvalósítására, mivel a bevándorlókat csupán vendégnek tekintették, akik munkájuk végeztével visszatérnek hazájukba. Ez a téves megközelítés számos, szegregációval és társadalmi marginalizálódással együtt járó problémát eredményezett, amelyeket a jelenlegi politikák próbálnak orvosolni. Más tagállamok évekig azon a véleményen voltak, hogy a bevándorlók beilleszkedése könnyen, automatikusan megtörténik, anélkül, hogy aktív politikákhoz kellene folyamodni. Mindazonáltal ez a megközelítés idővel 349 Ezért hívta életre az EU pénzügyi forrásként az Integrációs Alapot. 350 Régiók Bizottsága véleménye (2006/C 206/06) A harmadik országok állampolgárainak az Európai Unióban történő beilleszkedése keretrendszerének közös programjáról, az EU és a fejlődő országok közötti partnerségre vonatkozó egyértelmű iránymutatásokról, és a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak viszszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról 351 Lásd: http://www.immi.gov.au/legislation/index.htm 352 Immigration and Refugee Protection Act 2001, c. 27, http://laws.justice.gc.ca/en/I-2.5/, precedensek: http://www.canlii.org/sino/srch.pl?method=all&query=immigration&context=full&firsthit=1&lang=en&databas e=en
- Page 63 and 64: 63 A foglalkoztatásra vonatkozó r
- Page 65 and 66: 65 Minthogy lehetetlen az összes t
- Page 67 and 68: 67 - a harmadik országbeli államp
- Page 69 and 70: 69 - a számára előírt megjelen
- Page 71 and 72: 71 rópai Bírósága az üldöztet
- Page 73 and 74: 73 A letelepedési engedély - amel
- Page 75 and 76: 75 termőföldről szóló törvén
- Page 77 and 78: 77 Nem kaphat ideiglenes leteleped
- Page 79 and 80: 79 zott jövedelem, valamint a kér
- Page 81 and 82: 81 A Magyar Köztársaságban tört
- Page 83 and 84: 83 A kérelem benyújtásáig kell
- Page 85 and 86: 85 Az idegenrendészeti hatóság a
- Page 87 and 88: 87 bad mozgás és tartózkodás jo
- Page 89 and 90: 89 bírósági gyakorlatnak megfele
- Page 91 and 92: 91 sában „a 2. cikk 2. pontjána
- Page 93 and 94: C) A tartózkodási jog megszűnés
- Page 95 and 96: 95 Az állandó tartózkodási jog
- Page 97 and 98: 97 dekének védelmezéséhez szük
- Page 99 and 100: 99 14. Táblázat: bevándorolt, le
- Page 101 and 102: 101 A 16. táblázat mutatja az ut
- Page 103 and 104: 103 21. Táblázat: az Idtv., valam
- Page 105 and 106: 105 26. Táblázat: az Szmtv. alapj
- Page 107 and 108: 107 29. Táblázat: a honosítási,
- Page 109 and 110: 109 32. Táblázat: Főbb idegenren
- Page 111 and 112: 111 vezérelt stratégiák 339 , am
- Page 113: 113 C) Milyen eszközöket lehet fe
- Page 117 and 118: 2. Szervezet 117 Szinte minden orsz
- Page 119 and 120: 119 pontjából célszerű megíté
- Page 121 and 122: 121 e) Minthogy a magyar állampolg
- Page 123 and 124: VIII. Felhasznált jogszabályok 19
- Page 125 and 126: 99/2002. (V. 5.) kormányrendelet 9
- Page 127 and 128: 127 Észak-atlanti Szerződés tag
- Page 129 and 130: 129 Aussiedlergesetz 1992 Brazil De
- Page 131 and 132: 131 State of the Netherlands v Ann
- Page 133 and 134: 133 27. Táblázat: az Szmtv. alapj
- Page 135 and 136: 135 Ausländisches Personenrecht. I
- Page 137 and 138: 137 Gulyás-Kis Zsuzsa: Az idegenre
- Page 139 and 140: 139 Kiss Attila: A külföldiek ren
- Page 141 and 142: 141 Münz, Rainer: Long-distance ci
- Page 143 and 144: 143 Sousek, Jakob: Das Ausweisungsr
- Page 145 and 146: 145 Világosi Gábor: Az idegenrend
- Page 147: 147 Tartalomjegyzék I. Bevezetés
114<br />
tomatikus engedélyez<strong>és</strong>t biztosítanak. 345 Klasszikus bevándorlási célországok, mint az USA,<br />
Kanada, Ausztrália vagy Új-Zéland különböző pontrendszerek alapján engedélyezik az adott<br />
személy bevándorlását. Ez a pontrendszer általában az életkor, a családtagok száma, a végzettség<br />
<strong>és</strong> a befektetett tőke nagysága alapján pontokat ad a bevándorolni szándékozónak, aki<br />
így majdnem automatikusan, mérlegel<strong>és</strong> nélkül kap leteleped<strong>és</strong>i engedélyt (amely ezekben az<br />
országokban kvázi állampolgárságot jelent). Ez a bevándorlási szabályozás visszaél<strong>és</strong>ekre is<br />
ad lehetőséget <strong>és</strong> a magyar lakosság szemében bizonyos mértékig a bevándorlás megvásárlását<br />
jelentené 346 .<br />
Magasan képzett munkaerő<br />
Külföldi tapasztalatok alapján eddig is lehetőség volt egy magasan képzett réteg számára<br />
eltérő bevándorlási szabályokat alkotni, <strong>és</strong> ez lassan már összeurópai kérd<strong>és</strong> lesz (Kékkártya).<br />
Az új európai trendeknek megfelelően több országban (pl.: Németország 347 , Ausztria)<br />
kedvezményezett a magasan képzett munkaerő („kulcsmunkaerő”) 348 <strong>és</strong> ezek családtagjai.<br />
Ezen személyek könnyebben kapnak leteleped<strong>és</strong>i engedélyt, szinte minden alól felment<strong>és</strong>t<br />
kaphatnak, a tartózkodási engedélyük pedig egyben munkavállalási engedély is. Term<strong>és</strong>zetesen<br />
ez az intézmény nem azonos a tengerentúli, befektet<strong>és</strong>i-pontrendszer alapú idegenrend<strong>és</strong>zeti<br />
szabályozással, de kétségkívül Európának mind a befektet<strong>és</strong>ek csábítása, mind az „agyelszívás”<br />
tekintetében fel kell vennie a versenyt más gyorsan fejlődő országokkal. Az agyelszívással<br />
kapcsolatban ilyen megfontolandó gondolat a privilégium az egyetemi tanároknak a<br />
tartózkodási engedélynél, mint Svájcban, amely némileg hasonlatos, mint Ausztriában az állampolgársági<br />
jogban lévő intézmény.<br />
Nekünk is égető szükségünk van beruházókra <strong>és</strong> elsősorban a magasan képzett emberekre,<br />
akik leteleped<strong>és</strong>ét mindenfajta adminisztrációs akadálytól <strong>és</strong> formaságtól meg kell tisztítani,<br />
hasonlóan ahhoz, ahogy a kutatók esetében történt. A leghelyesebb az lenne, ha ezeknek<br />
a személyeknek <strong>és</strong> családjuknak egy új típusú, hosszabb távú tartózkodásra alkalmas tartózkodási<br />
engedély kerülne kiállításra, amely lakóhely létesít<strong>és</strong>ével <strong>és</strong> a kapcsolódó jogokkal<br />
<strong>és</strong> végső soron a magyar állampolgárság megszerz<strong>és</strong>ének lehetőségével járna. Ezeknek a magasan<br />
képzett személyek jelenléte a gazdaság fellendít<strong>és</strong>e szempontjából is fontos, de beilleszked<strong>és</strong>ük<br />
is minden bizonnyal kev<strong>és</strong> problémával járna, amennyiben itt találnák meg új<br />
hazájukat.<br />
D) Milyen legyen az integrációs politika? Az integráció szelleme <strong>és</strong> igénye hatja át az<br />
európai idegenrend<strong>és</strong>zeti törvényeket, amelyek két módon jelennek meg: egyr<strong>és</strong>zt az integráció<br />
elősegít<strong>és</strong>eként <strong>és</strong> a hosszabb ideje az országban tartózkodók preferálásában (pl.: Hollandia,<br />
Németország), másr<strong>és</strong>zt a beilleszked<strong>és</strong> megkövetel<strong>és</strong>ében. Az integráció <strong>és</strong> a hozzá kap-<br />
345<br />
Nyíri Pál: Uniós csatlakozás <strong>és</strong> idegenrend<strong>és</strong>zeti politika: harmonizáció vagy új közös stratégia? Átmenetek.<br />
1999. 48. oldal<br />
346<br />
Nem szabad elhallgatni, hogy a Bevándorlási <strong>és</strong> Állampolgársági Hivatal jelenleg is külön szervezetet tart<br />
fenn az ún. V.I.P. személyek számára. Célszerű lenne jogszabályi keretekbe foglalni ezeknek a személyeknek az<br />
ügyintéz<strong>és</strong>ét.<br />
347<br />
A nagy összegű beruházás esetén alanyi jogon jár a tartózkodási engedély, ennek a beruházásnak legalább<br />
egy millió eurósnak vagy tíz munkahelyet teremtőnek kell lennie (21. szakasz). Az új törvény lehetőséget teremt<br />
a Németországban végzetteknek, hogy egy évig még munkahelykeres<strong>és</strong> miatt maradhassanak az országban (16.<br />
szakasz (4) bekezd<strong>és</strong>). A 39. szakaszban a kettős munkavállalási engedély-tartózkodási engedély kérelmez<strong>és</strong>t a<br />
„one-stop-government” jegyében egy egyszerűsített eljárás váltja fel.<br />
348<br />
14. szakasz (4a) bekezd<strong>és</strong>: Die Niederlassungsbewilligung als Schlüsselkraft beinhaltet die beschäftigungsrechtliche<br />
Bewilligung.
Change language